Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. június 27. Az év 178. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737634. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A jegybanki alapkamat holnaptól: 5,5 százalék

A jegybanki alapkamat holnaptól: 5,5 százalék
Infovilág

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.Az MNB közleménye ekként folytatódik: A Monetáris Tanács megítélése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése az idén indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosíthatja, hogy az infláció az átmeneti sokkok kifutását követően a 3 százalékos cél közelében alakuljon.

Az infláció decemberben lassult, amit elsősorban a tartós iparcikkek, a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árának mérséklődése magyaráz. Az inflációs alapfolyamatok mérsékelt dinamikája a gyenge belső kereslet hatását tükrözi. A rövid távú inflációs kilátások a főként a maginfláción kívüli tételeket érintő kormányzati intézkedések következtében érdemben javultak. A középtávú inflációs folyamatok szempontjából azonban kockázatot jelenthet, ha a vállalati szektor a kormányzati intézkedések eredményeként emelkedő termelési költségeit beépíti az árazásába. Ezért a Monetáris Tanács a jövőben is kiemelt figyelemmel követi az inflációs alapfolyamatok alakulását.

A magyar gazdaság növekedése a tavalyi recesszió után az exportpiacok élénkülésével újra elindulhat, azonban mind a külső, mind a belső keresleti tényezők csupán mérsékelt bővülést vetítenek előre. A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdaságot kapacitásfelesleg jellemzi, a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség ugyanakkor arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése érdemben elmarad a válság előtti ütemétől.


A globális kockázatvállalási hajlandóság erősödése az elmúlt hónapban folytatódott, azonban továbbra is kockázatot jelent a kedvező pénzpiaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége. A hazai kockázati felárak eközben érdemben egyik irányba sem változtak. A Monetáris Tanács megítélése szerint a kockázati felárak és a hozamok további mérséklődése, ezáltal az államadósság fenntarthatósága, a hitelezési aktivitás élénkülése és a befektetői környezet kiszámíthatósága érdekében továbbra is fontos az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás.

A Monetáris Tanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. Az elmúlt év költségsokkjainak lecsengésével a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. Az inflációs cél a monetáris politika horizontján teljesülhet. A kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződése a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. Mindezen tényezők indokolttá és lehetővétették a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Az irányadó kamat további csökkentésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.

 

Az inflációs cél teljesülése 2012-ben

2012-ben az éves átlagos infláció 5,7 százalék volt, a fogyasztóiár-index éves változása egyetlen hónapban sem csökkent 5 százalék alá.  Az MNB monetáris politikai döntéseinek hatása jellemzően több negyedéves késéssel jelenik meg az inflációs folyamatokban, amit az inflációs cél teljesülésének értékelésénél figyelembe kell venni. Ennek megfelelően a 3 százalékos inflációs céltól legfeljebb ±1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index utólag elfogadható az árstabilitás szempontjából. Mindezeket figyelembe véve 2012 során az inflációs cél nem teljesült.

Az inflációs célt 2012-ben érdemben meghaladó infláció elsősorban az indirektadó-emelések illetve maginfláción kívüli tételek áremelkedésének következménye. Az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatók mérsékeltebb dinamikát mutattak, azonban a 2010-2011-es időszakban megfigyeltnél valamelyest magasabban alakultak. Ez arra utalhat, hogy az elhúzódó válság következtében a kihasználatlan kapacitások egy része leépült, így 2012 során a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása valamelyest mérséklődött. 2012-ben az év eleji indirektadó-emelés koordinált áremelést tett lehetővé, ami feltehetően ahhoz vezetett, hogy más áremeléseket is előbbre hoztak. Ez tükröződhetett a piaci szolgáltatások inflációjának év eleji megugrásában, amely az év során fokozatosan mérséklődött. Hasonló mintázat figyelhető meg az iparcikkek inflációjának alakulásában, ahol az év eleji magasabb indexekhez, a koordinált áremeléseken túlmenően, a 2011 második felében végbement forintgyengülés is hozzájárult. A költségsokkokra érzékeny élelmiszerárakat jelentősen emelte a 2012-ben tapasztalt kedvezőtlen időjárás. A költségsokkok lassú begyűrűzése a feldolgozott élelmiszer árakba ugyanakkor arra utal, hogy a mérséklődő lakossági kereslet az élelmiszerek piacán is korlátozhatja az áremelési törekvéseket.

Összegezve, a költségvetési intézkedések 2012-ben is számottevően emelték az árindexet. Év elején az áfa- és jövedékiadó-emelés, év közepén pedig a telekommunikációs szolgáltatásokat érintő adó és az újabb jövedékiadó-emelés közvetlenül emelte a fogyasztói árakat. Az árakat közvetlenül emelő adóintézkedéseken túlmenően a fiskális politika közvetetten is hozzájárult az infláció emelkedéséhez. Az adminisztratív béremelések a romló konjunkturális környezetben számottevően emelték az egységnyi kibocsátásra eső munkaerő költségét, ami költségoldalról jelenthetett inflációs nyomást. A szabályozott árak alakulása ugyanakkor 2011-hez hasonlóan 2012-ben is visszafogott volt, ami a mérsékeltebb infláció irányába hatott.

 

(MTI, 15:00) Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint az elmúlt időszak forintgyengülésének tükrében nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen "ha a 300-as euró–forint-szint közelében megállt volna, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külsős tagok is visszavonulót fújnak, és egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna".

A kamatcsökkentésre vonatkozó döntés azonban azt a kérdést veti fel, hogy miként értelmezendő a monetáris tanácsnak az az iránymutatása, amely szerint addig folytatódik a kamatcsökkentés, amíg a kedvező globális folyamatok megmaradnak – tette hozzá.

Bebesy Dániel úgy fogalmazott: a hajszálnyival kedvezőbb globális növekedési kilátások, és a stabilabb eurózóna mellett a gyengülő forint mindenképpen romlást jelez. Az esetleges 300 forintos euróárfolyam feletti kamatvágásokra eddig nem volt példa, így lépés a forint árfolyamra is váratlan hatással lehet.

Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője is azt emelte ki, hogy a 300 forinthoz közelítő euróárfolyam sem tántorította el a monetáristanácsot, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust. Valószínűleg a korábbiaknak megfelelően 4:3 arányban döntöttek a kamatvágás mellett, a külső tanácstagok többségével – tette hozzá.

A közgazdász rámutatott: Magyarország növekvő kockázati megítélése csak a forint piacán okozott látványos gyengülést az elmúlt időszakban, az állampapír-piaci hozamok és az ország kockázati felárai alig emelkedtek az év végi szintjükről. A 10 éves állampapír hozama az év végi 6,1 százalékhoz képest 30 bázisponttal emelkedett, de még így is 5 éves mélypont közelében mozog. A CDS piacán sem látható a befektetői bizalom megingása, a 275 pontos érték a nyugodt piaci hangulatot tükröz.

Gabler Gergely szerint a mostani kamatdöntés fényében valószínű, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus. Az Equilor az év végére 4,5-4,75 százalékos alapkamatra számít és arra, hogy csak akkor lehet szünet a monetáris lazítások terén, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 forint feletti euró árfolyammal, és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul.

A forint kilátásaival kapcsolatosan mindkét elemző azt emelte ki, hogy nagyobb kilengések elé néz a magyar fizetőeszköz.

Bebesy Dániel szerint ezt elsősorban az okozhatja, hogy nem tudható, vajon a külsős tagok miként vélekednek az elmúlt időszak gyengüléséről, miközben a kormány kommunikációja is meglehetősen ellentmondásos.

Gabler Gergely szerint a 300-as lélektani szint egyelőre megállíthatja a forintgyengülést, ám a következő egy-két hónapban nagy kilengések jöhetnek, ami akár jelentősen 300 fölé tolhatja az euró/forint árfolyamot. Ezt követően azonban stabilizálódhat a forint, s év végére ismét 290 körüli szinteken mozoghat az euró árfolyama – véli a közgazdász.


(MTI, 16:11)  
Az euróval és a dollárral szemben erősödött a forint árfolyama kedden délutánra, miután Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kommentálta a jegybank kamatdöntését.

Az eurót fél négy előtt nem sokkal 296,50 forinton jegyezték a délelőtti 297,58, és a hétfő délutáni 298,68 forint után. Az euró árfolyama hétfőn délben egy rövid időre átlépte a 300 forintos szintet, amire a múlt év június eleje óta nem volt példa. 

Devizapiaci kereskedők az MTI-nek elmondták: ugyan arra a hírre, hogy a monetáris tanács újabb 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, nem reagált érdemben a forint, azonban Simor András kommentárjának hatására erősödésnek indult. Az MNB elnöke azt mondta: a tanács elutasította a nem konvencionális monetáris politikai eszközök intenzívebb alkalmazásának szükségességét - hívták fel a figyelmet kereskedők.

Az euró árfolyama hétfőn délutánra jelentősen erősödött, elérte a 1,3480 dollár feletti árfolyamot. Legutóbb 2011 decemberében volt ezen a szinten. Hétfőn reggel még 1,3430 dolláron állt az euró jegyzése.

A dollárral szemben is erősödött a forint: az amerikai fizetőeszközt 220 forinton jegyezték délután a reggeli 221,32, és a hétfő délutáni 221,74 forint után. A svájci frank jegyzése 239 forint volt, míg reggel 239,17, hétfőn délután pedig 238,83 forinton állt.

Egy japán jen 2,4250 forintot ért a bankközi piacon, a korábbi 2,4413 forintot követően.

 

Simor: az ÁKK forintbetét-gyűjtése a bankoktól szívná el a forrásokat

(MTI, 16:39) Nem tartja jó megoldásnak az államkincstár betétgyűjtési lehetőségét a jegybankelnök; Simor András az MTI kérdésére azt válaszolta: "a versenysemlegességre és az intézkedésnek a hitelezésre, illetve a gazdasági növekedést befolyó negatív hatására, azaz a bankokat elkerülő betétekre hívtam fel a nemzetgazdasági miniszter figyelmét azzal a tervvel kapcsolatban, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közvetlenül is gyűjthetne forintbetéteket"

A jegybank elnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülése utáni tájékoztatón megismételte: "nincs ingyen ebéd". Hozzátette, ha az állam elszívja a betéteket, azaz a forrásokat a bankrendszertől, akkor a bankrendszer kevesebbet tud hitelezni.

A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent kormányhatározat szerint a kormány olyan törvényjavaslat összeállítását várja a nemzetgazdasági minisztertől, amely lehetővé tenné a Magyar Államkincstár számára a betétgyűjtést.

Címkék