Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hallották, de semmi konkrétum: júliustól e-adatszolgáltatás számlázó programokból

Hallották, de semmi konkrétum: júliustól e-adatszolgáltatás számlázó programokból
Varga Péter

Új kötelezettségként az idén július 1-jétől a számlázási funkciót tartalmazó programmal kibocsátott számla adattartalmáról elektronikus adatszolgáltatást kell adniuk a számlakibocsátóknak, ha egy belföldi adóalanyra legalább 100 ezer forintnyi áfát hárítanak át.

Egyelőre azonban sem az adatszolgáltatás módja, sem annak előírt pontos tartalma, sem az adatszolgáltatás elvárt gyakorisága nem ismert, noha a szereplőknek immár kevesebb, mint negyedévük van a felkészülésre – írja tudósítónk. Az egész világon jelen lévő könyvvizsgáló és tanácsadó hálózat, BDO magyarországi leányvállalatának álláspontja szerint ha a készülő rendelet új adatstruktúrát vagy a pénztárgépekéhez hasonlóan valós idejű adatközlést írna elő, a bevezetési határidő meghosszabbítására, vagy legalább meghatározott türelmi időre lehet szükség.

„Máig nem hirdették ki azt a rendeletet, amelyik meghatározza, hogy július 1-jétől pontosan milyen adatokat kell szolgáltatniuk a NAV-nak mindazoknak, akik 100 ezer forintnál magasabb áthárított áfát tartalmazó számlát bocsátanak ki számlázó programból belföldi adóalanyok számára – hívta fel a figyelmet Kovács-Kormos Rita, a BDO Magyarország számviteli vezetője. – Mindez különösen akkor okozhat súlyos gondot a felkészülésben, ha a jelenleg ismert és már alkalmazott adatexportétól számottevően eltérő szerkezetű és valós idejű adatszolgáltatást írnak elő. Félő ugyanis, hogy ebben az esetben a szükséges szoftver- és hardverfejlesztésekre az adóalanyoknak már nem maradna elegendő idejük.”

Ha a rendelet a már 2016 januárjától működő adatexport-állomány elektronikus beküldésére határoz meg (például havi) gyakoriságot, utólagos benyújtási kötelezettséggel, nem kell hosszú felkészülési idővel számolni. Ha azonban a cél a valós idejű adatbeküldés (a pénztárgépekhez hasonlóan), vagy a számlakibocsátást megelőző, tehát előzetes elektronikus jóváhagyás, akkor arra célszerű legalább féléves felkészülési időt hagyni az adózóknak és az őket segítő fejlesztőknek.

További probléma lehet, ha az adatexport helyett újabb, részletesebb adattartalmat, vagy más formátumot, struktúrát ír elő az említett rendelet, ami mindenképpen új programok, programfunkciók fejlesztését követelné meg. E tekintetben különösen a nemzetközi hátterű, külföldi számlázó programokat használó vállalatok sodródnának nehéz helyzetbe, akiktől az ilyen jellegű felkészülés a tapasztalatok szerint – a helyi sajátos szabályok figyelembevétele, megértése miatt – az átlagosnál több költséget és hosszú időt követelne. A rendelet tartalmától függően a programok fejlesztésével párhuzamosan szükség lehet az állandó online hozzáférésre, illetve az ehhez szükséges hardverfejlesztésre is.

„Ha mégis a bonyolult, felkészülést igénylő rendszert írja majd elő a jogszabály, és a hivatalos kommunikációval összhangban nem hosszabbítják meg a bevezetési határidejét, megfontolandó – például az EKÁER bevezetésekor is alkalmazott – türelmi idő alkalmazása. Ilyenkor a hatóság már vizsgálódhatna, de nem büntetne, csak figyelmeztetne, támogató eljárással segítené az adózók felkészülését” – javasolja a BDO Magyarország szakértője.

Címkék