Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

500 éves a reformáció

500 éves a reformáció
LigetPress

Kétcímletű alkalmi bélyegsor és bélyegblokk kibocsátásával köszönti a reformáció 500. évfordulóját a Magyar Posta.

A sor 200 000, a fekete sorszámmal ellátott blokk 60 000 példányban Benedek Imre grafikusművész tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben készült. Az újdonság mától kapható.

1517. október 31. – ez az az immáron történelmi nap, amikor Luther Márton/Martin Luther kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, ami reformok sorozatát eredményezte nem csupán a keresztény vallás, hanem az élet minden területén. Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát, azonban az általa felállított hitelvek és gondolatok messze túlnyúlnak a teológia határain. Luther és a későbbi reformátorok, illetve a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása, illetve átalakulása területén is tetten érhető.

A magyarság különösen érintett a reformáció hatásai által, hiszen korunk történészi gondolkodása szerint, ha a Magyar Királyságra – mint Európa legkeletibb érintett területére – nem ér el a 16. században ez a megújulás, akkor valószínűleg ma már nem a magyar nyelvet használnánk.

Az abban a korban három részre szakadt ország és a nemzeti újraegyesítő törekvések kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás a katolikus Habsburgok elnyomó politikájával szembeni nemzeti üggyé vált, és nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.

Az alkalmi bélyegsor 290 Ft-os címletén az első magyar nyelvű bibliafordítás készítője, Károli Gáspár szobra és egy stilizált nyomdagép, illetve egy nyitott biblia látható – a kompozíciót a latin nyelvű „Solus Christus” (Egyedül Krisztus) felirat egészít ki. A 445 Ft-os címleten a magyar reformáció egyik legfontosabb oktatási intézményének, a Debreceni Református Kollégium épületének 1802-i ábrázolása, illetve a Magyarországi Református Egyház címere jelenik meg, a grafika előterében a latin nyelvű „Soli Deo Gloria” (Egyedül Istené a dicsőség) felirat olvasható. A blokk hátteréül az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött kézírásos Luther-végrendelet és a wittenbergi vártemplom egy részlete szolgált, a grafika előterében az öt sola (a református hagyomány szerinti alapvető teológiai hitelvek) olvasható, a bélyeg pedig Luther Márton címere mellett egy 19. századi színezett metszet alapján azt az ikonikus pillanatot ábrázolja, amikor felszögezi tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. A bélyegsor és a bélyegblokk első napi borítékjai azonos grafikával, az említett végrendeletből készített részlet ábrázolásával és az öt sola képi megjelenítését bemutató kompozícióval készültek el.

(Források: Faggyas Sándor, Korányi András: 500 éve reformáció, PRÚSZ 2015; reformacio2017.hu; wikipedia.org)