Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Rövid időn belül megromlanak a magyar–amerikai kapcsolatok

Rövid időn belül megromlanak a magyar–amerikai kapcsolatok

A civil szervezetek átvilágítását célzó törvényjavaslatról cikkezik a San Francisco Chronicle-től kezdve az észak-karolinai helyi újságig a liberális értékeket számon tartó csaknem minden médium még Amerikában is.

A Társaság a Szabadságjogokért szervezet véleményét ismertetve állítják, hogy a kormánynak ez egy újabb kísérlete a közvélemény, a független gondolkodók elhallgattatására. Az LMP-s Schmuck Erzsébettől idézik, hogy nemcsak ellenséget kreálnak a civil szervezetekből, de morálisan is el fogják lehetetleníteni őket. Természetesen felhívja a cikk arra is a figyelmet, hogy nem véletlenül előzte meg a törvényt a lex CEU, mert szándékát tekintve mind a kettő egy tőről fakad és az összekötő kapocs Soros György.

Az AP hírügynökségnek nyilatkozott Maximilian Teleki is, a Teleki grófi család mellékági leszármazottja, akit szomorúsággal tölt el, hogy a kormány által rosszul kitervelt lex CEU és most a civilekre alkotott jogszabály rövid időn belül a kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok megromlásához fog vezetni – jósolja a Magyar–Amerikai Koalíció tiszteletbeli elnöke. Hozzáteszi: a magyar diaszpórát is érinti, ők is komolyan aggódnak az így előállt új helyzet miatt. 

Magyarország példáját követi Lengyelország a menekültkérdésben – összegezhetjük a Politico Varsóban keltezett írását arról, hogy Lengyelország is épp úgy akarja szigorítani bevándorlási politikáját, pontosabban a menekültek elutasítását, mint Magyarország, amely egyben az 1951-i Genfi Konvenciónak a megsértése is.

Konténertáborokba gyűjtik össze a menekülteket, a zömében Ramzan Kadyrov országából menekült csecseneket, akik Németországban akarnak letelepedni, de már a továbbjutásukat is megakadályozza Lengyelország. Tavaly 80 ezer menekültet utasított el Varsó.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága legfrissebb jelentésében a magyarországi menekülthelyzetet elemzi. Százkilencen, akit elutasítottak Magyarországról és azok a szerb határ mentén várakózók, akik okulnak a megszigorított magyar menekülttörvényből, már meg sem kísérlik az átjutást hazánkon. Inkább választják Horvátországot, Romániát és Macedóniát, mint Magyarországot. Mindez ráadásul annak is a következménye, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága április 10-én kiadott egy olyan közleményt, amelyben javasolja Magyarország tranzitországként való felfüggesztését, azaz: kerüljék el hazánkat azok, akik csupán átutazni szeretnének, mert az új törvény számos akadályt állít eléjük. A menekültek – zömében afgánok és pakisztániak – a szerb határ mentén is mostoha körülmények között tartózkodnak, és többségük már hat hónapja van kényszerből Szerbiában.

Több mint 54 útjelző és vasúti állomás táblát fognak kicserélni az év végéig Szlovákia magyar lakta területein, s a táblák az új törvényeknek megfelelően most már kétnyelvűek lesznek – erről a Hungarian Free Press kanadai lap számol be.  Évtizedek óta megy a harc a kétnyelvű táblákért, s az érdem elsősorban a civileké, a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért Mozgalomé, amelynek tagjai kitartóan visszaállították a rendre ellopott- eltüntetett táblákat, de a Most–Híd párt szerepe sem csekély ebben a küzdelemben.

Grúziába látogat Orbán Viktor csütörtökön és pénteken, ahol grúz–magyar fórumot nyit meg hivatali kollégájával együtt – tudható a grúz Agenda hírügynökségi jelentéséből. A szűkszavú tájékoztatóból kiderül, hogy nagyszámú delegációval és feleségével érkezik Tbiliszibe a magyar kormányfő, aki természetesen a grúz elnökhöz, Georgij Margvelashvilihez is ellátogat.

A Kuvait Times Szijjártó Péter kuvaiti vizitjéből mindössze 3 momentumot emelt ki: az oktatás, a sport és a tudomány területén kötött átfogó megállapodást, valamint a két kormány közti bilaterális kapcsolatok kiépítését. Ezzel szemben a Magyar Távirati Iroda megemlíti, hogy az Eximbank 510 millió euróval hitelezi a magyar kisvállalkozások kuvaiti piacra lépését. Emellett magyar kiberbiztonsági céggel kötött szerződést a legnagyobb kuvaiti távközlési társaság. Sőt, a kuvaiti olajipari cégek és a MOL harmadik országban terveznek közös olajfúrásokat. Ezek mind nem váltak ismertté a Kuvait Timesból az olvasók számára. Az viszont igen, hogy Áder János levelét átadta a magyar külgazdasági miniszter asz-Szabah emírnek, a kuvaiti uralkodónak, amelyben a magyar államfő a két ország közti megállapodások gyarapítására bíztatja kollégáját. 

Zágrábnak a svájci szövetségi bíróság szerint ki kell fizetnie a döntőbírósági eljárás 30 millió dolláros költségét a Mol–INA-ügyben, annak ellenére, hogy Horvátország fellebbezett a határozat ellen – olvasható a vajdasági Magyar Szóban.  A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003. évi részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

Címkék