Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

150 éves a Magyar Posta

150 éves a Magyar Posta
Infovilág

Hatcímletű alkalmi bélyegkisív kibocsátásával köszönti a Magyar Posta az önálló magyar postaigazgatás létrejöttének 150. évfordulóját. A hat bélyeget tartalmazó kisív 60 ezer példányban, Domé Eszter grafikusművész tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben készült. Az újdonság mától kapható.

Üzenetet közvetíteni mindig is fontos feladat volt, ezért a postások az emberi történelem kezdetétől meghatározó szereplői a mindennapi életnek és a régmúltról szóló legendáknak. A magyarok már a honfoglaláskor jól működő hírtovábbító rendszert hoztak magukkal a Kárpát-medencébe, ami a következő évszázadokban a történelmi változások következtében folyamatosan átalakult, de alapvető szerepét, az üzenetek továbbítását mindig betöltötte. A ma is működő Magyar Posta Zrt. jogelődje az osztrák–magyar kiegyezésnek köszönhetően 1867. május 1-jén jött létre, a legalapvetőbb, közös keretek fenntartása mellett önálló, nemzeti közintézményként, Magyar Királyi Posta néven. A magyar postaigazgatás története és az általa ellátott tevékenységi kör szorosan összefügg az elmúlt másfél évszázad történelmi eseményeivel, az egyre gyorsuló ipari és technológiai fejlődéssel, a társadalmi és gazdasági változásokkal és az ezekre adott válaszokkal. A jubileumi kisív az időszak jellegzetes szállítójárműveit mutatja be.

A felső sor első bélyegén egy olyan lófogatú csomagkézbesítő kocsi látható, amelyet a vasúttal el nem látott területeken postaszállításra, a nagyvárosokban levélgyűjtésre és csomagkézbesítésre a kezdetektől, egyre csökkenő mértékben (Budapesten 1958-ig) használtak.

A Magyar Királyi Posta a világon elsőként 1897–1900 között folytatott kísérleteket a postai szállítószolgálat motorizációjának megvalósítására, aminek egyik eredménye az 1900–25 között üzemeltetett Csonka János-féle motoros tricikli, ami a második bélyegen tekinthető meg.

A harmadik bélyegkép Csepel kerékpárokon dolgozó postások munkába indulását ábrázolja. A kerékpár mint közlekedési eszköz az 1890-es évek óta része a postaszállító, azon belül is elsősorban a kézbesítő szolgálatnak.

Az alsó sor első bélyege a mozgópostát és a motorkerékpárt mutatja be. A 19. század közepétől a vasút rohamos terjedése nyomán a posta is felhasználta ezt a szállítási módot: a nagy távolságra menő, nagy mennyiségű és terjedelmű küldeményeket vasúton továbbította – az 1863–2004 között létezett mozgóposta a postai szállítószolgálat gerincét képezte. A bélyegen egy négytengelyes, az 1930-as évektől használt kocsi látható, ami még 1945 után is futott. 1926-tól kezdve a levélgyűjtési feladatokat a motoros tricikliktől átvették az oldalkocsis motorkerékpárok.

Az alsó sor első bélyegének előterében az 1960-as évektől a táviratkézbesítő-szolgálatot ellátó 125 cm³-es, a hazai ipar által gyártott Danuvia motorkerékpár tekinthető meg.

A második bélyeg főmotívumaként egy ma már emblematikusnak számító, az 1961-től 1993-ig állományban lévő, az egykori Német Demokratikus Köztársaságban gyártott, különféle feladatokra használható Barkas gépkocsi szolgált. A bélyegkép hátterében a postai légi szállításra utaló repülőgép látható.

A harmadik bélyeg egy Nissan ENV 200 villamos hajtású gépjárművet mutat be, amit 2016 decemberétől mobilpostai és csomagkézbesítési feladatokra állítottak forgalomba.

A kisív keretrajzának alapját a másfél évszázad címereiből, logóiból, illetve postai telep- és kiszolgálóhelyekből álló montázs képezi. (Források: postamuzeum.hu; dapta.hu; mimicsoda.hu; wikipedia.org)

* * * 

A Magyar Posta postatörténeti bélyegsorozat kibocsátásával kezdi el forgalmi bélyegeinek megújítását. 2017-ben hat címletet jelentet meg. Az 5, 10, 30, 100, 200 és 300 Ft-os névértékű bélyegeket tartalmazó öntapadós sorozat Baticz Barnabás grafikusművész tervei alapján a Pátria Nyomda Zrt.-ben készül, a forgalmi igények szerinti példányszámban. Az újdonságok mától kaphatók.

A forgalmi bélyegek és bélyegsorok a postaigazgatások fontos kiadványai, amelyek magukon hordozzák a kibocsátó ország és a kibocsátó posta értékeit, jellegzetességeit. Az idén függetlenné válásának 150 éves évfordulóját ünneplő Magyar Posta új forgalmibélyeg-sorozat kibocsátását kezdi meg Postatörténet 2017 címmel, amelynek címletein a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó jellegzetes vagy különleges tárgyak és munkaeszközök jelennek meg a kezdetektől napjainkig. A grafikák tervezésekor fontos szempont volt, hogy az ábrák a bélyegek alapfunkciójukat – a postai díjak lerovását – jól látható névérték-ábrázolással támogassák. Abból a célból, hogy használatuk egyszerűbb és gyorsabb legyen: a bélyegek öntapadós változatban készültek.

Az 5 Ft-os címleten jellegzetes postai munkaeszközök, bélyegzők és pecsétnyomók láthatók: középen egy hely- és keletbélyegző, amit a dátum megjelölésére forgatható kerekekkel láttak el. A korabeli bélyegzőket Első Magyar Bélyegzőgyár néven elsősorban Klassohn Antal cége készítette a Magyar Királyi Posta számára. A bélyegzőpárnára feltámasztva az INDÍTÁS UTÁN feliratú szögletes kezelési bélyegző, a párnától jobbra egy a koronás postakürttel vésett pecsétnyomó fekszik.

A 10 Ft-os bélyeg egy olyan lófogatú csomagkézbesítő kocsit ábrázol, amelyet a vasúttal el nem látott területeken postaszállításra, a nagyvárosokban levélgyűjtésre és csomagkézbesítésre a kezdetektől, egyre csökkenő mértékben (Budapesten 1958-ig) használtak.

A 30 Ft-os címlet fő témája egy 1894-ben rendszeresített ún. gépi ürítésű levélszekrény, ami jelentősen meggyorsította a küldemények összegyűjtését. Ezek a berendezések piros színükkel, sátortetős és oromdíszes alakjukkal a magyar postaigazgatás jellegzetes berendezéseivé váltak. Ma is használnak hasonló rendszerű levélszekrényeket.

A 100 Ft-os címleten egy postahivatali címertábla jelenik meg. Amikor 1867. május 1-jén a Magyar Királyi Posta belügyeiben függetlenné vált, első vezetője, Gervay Mihály országos posta-főigazgató legfontosabb intézkedései a posta nemzeti jellegét hangsúlyozták, közülük is kiemelkedett a postahivatali címertáblák cseréje. Az osztrák címeres, német nyelvű táblák helyére nagyon rövid idő alatt új, egységes megjelenésű magyar címertáblák kerültek.

A 200 Ft-os címleten egy a postaaltisztek számára rendszeresített egyenruha részét képező sapka látható, ami sötétkék posztóból készült a magyar huszárcsákók szabásmintájára. Az aranyszínű gombot, melyen a koronás postakürt látható, a fémszállal készült zsinór kapcsolja a sapkarózsához, az ugyancsak fémszálból készült rozettát a magyar királyi korona képe díszíti. A fekete simléder fölé varrt fém ellenőrző szám a fővárosi kézbesítők megkülönböztetésére szolgált, és a második világháborúig volt használatban.

A 300 Ft-os címlet egy postakürtöt mutat be. Ez a középkortól használatos eszköz mára világszerte elterjedt szimbólum, a nemzeti színekkel, hatalmi jelvényekkel kiegészítve sok esetben az adott ország nemzeti postáját jelképezi. A 19. század közepétől a lófogatú postajárművekkel jobbára már csak küldeményeket szállítottak, a postakürtöt ezeken a járatokon használták megkülönböztető jelzések leadására. 1867 után a zsinór, mellyel a hajtó nyakába vagy vállára akasztotta, előírásszerűen nemzeti színű volt. (Forrás: Postamúzeum – www.postamuzeum.hu)