Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A Kúria egyetért a TASZ-szal: a terület lezárása még nem a tüntetés vége

A Kúria egyetért a TASZ-szal: a terület lezárása még nem a tüntetés vége
TASZ-sajtóközlemény

Vége lehet annak a gyakorlatnak, hogy a rendőrség a TEK-kel közösen lehetetleníti el a tüntetéseket. A Kúria kimondta: védett személy jelenléte, illetve a biztonsága miatt elrendelt területlezárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen nem lehet tartózkodni, vagy akár tüntetni. 

A rendőrség 2015-ben Angela Merkel látogatása kapcsán egy TEK által elrendelt területlezárásra hivatkozva „függesztett fel” egy Kossuth téren zajló budapesti tüntetést. A közigazgatási bíróság a korlátozást jogszerűnek ítélte, de a Kúria most hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új eljárást rendelt el.

Angela Merkel 2015. február 2-i magyarországi látogatását megelőző éjjel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) előzetes értesítés nélkül számolta fel az Országháza előtt, a Kossuth téren törvényesen zajló demonstrációt. Az intézkedés egyetlen indoka a Terrorelhárítási Központ (TEK) által néhány órával előbb elrendelt személy- és létesítménybiztosítási intézkedés volt. A demonstráció szervezője a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével beperelte a BRFK-t, és kérte a feloszlatás jogszerűtlenségének megállapítását. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban elutasította a keresetet: az ítélet szerint a TEK által elrendelt területlezárással szembeni panaszeljárás nem vezetett eredményre, s ha az jogszerű, a tüntetésnek a rendőrség általi feloszlatása is jogszerűnek tekintendő.

Most viszont a Kúria hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárás lefolytatására, új ítélet meghozatalára kötelezte a közigazgatási bíróságot. A Kúria Kovács András, Kovács Ákos és Fekete Ildikó alkotta tanácsa egyetértett a TASZ kérelmével, amely szerint a védett személy jelenléte, illetve a biztonsága végett elrendelt területlezárás nem azt jelenti, hogy a lezárt területen ne volna szabad tartózkodni, akár tüntetni is. 

A BRFK-nak, illetve a feloszlatás jogszerűségéről döntő bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a védett személy biztonságának garantálása szükségessé teszi-e egyáltalán, hogy a gyülekezési jogot korlátozzák, és ha igen, akkor milyen egyéb, a tüntetés feloszlatásánál kevésbé korlátozó eszközök állnak a rendelkezésre. (A rendőrségi törvény lehetővé teszi, hogy a lezárt területre belépők ruházatát és a táskákat átvizsgálják, a jogszerűen birtokolt eszközök és tárgyak bevitelét, vagy egyes személyek belépését megtiltsák.) A feloszlatás jogszerűségét kimondó bíróság jogellenesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy mindennek vizsgálatára azért nem volt szükség, mert a területlezárást elrendelő TEK-határozat jogszerű volt. 


A Kúria szerint önmagában ez a tény nem tette jogszerűvé a tüntetés feloszlatását, és nem mentesítette a BRFK-t a szükségességi és arányossági vizsgálat elvégzésének kötelezettsége alól. A gyülekezési jogi ügyekben hozott döntésekért ugyanis a rendőrséget kizárólagos felelősség terheli, a BRFK azonban nem is vette fontolóra a gyülekezési jogot kevésbé korlátozó eszközök alkalmazásának lehetőségét, a bíróság pedig nem kérte számon e kötelezettség elmulasztását.
„A Kúria előremutató döntést hozott, ami véget vethet annak az évek óta folyó gyakorlatnak, hogy a TEK által elrendelt területlezárásokat – akár a (budapesti) Kossuth téren, akár a miniszterelnök háza előtt – a rendőrség szolgai módon akkor is végrehajtja, ha az egy törvényes tüntetés felszámolásával, és a gyülekezési szabadság kiüresítésével jár” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője.


Az ügyről részletesebben itt olvashat. (A TEK és a BRFK hasonló, a gyülekezési jog gyakorlását ellehetetlenítő „együttműködése” nem most kezdődött, és már többször törvénytelennek ítélte azt a bíróság.)


A Kúria felülvizsgálati döntést itt elolvashatja.