Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A fő cél az EU-pénzek gyors költése még a választások előtt – 7 százalék körüli valós munkanélküliség várható

 A fő cél az EU-pénzek gyors költése még a választások előtt – 7 százalék körüli valós munkanélküliség várható  A fő cél az EU-pénzek gyors költése még a választások előtt – 7 százalék körüli valós munkanélküliség várható
GKI
  • 2017. 06. 28.

Senki által sem várt sebességgel, 4,2%-kal, bővült a magyar gazdaság 2017 első negyedévében; 2007 óta csak egyszer volt ennél gyorsabb növekedést mutató negyedév.

A magas dinamikát az alacsony bázis is jelentős mértékben segítette. A magyar növekedés sokkal gyorsabb volt az EU átlagánál, a régióban azonban ez nem volt kiugró teljesítmény. A magyarnál több mint 1 százalékponttal gyorsabb volt a román és a szlovén, de dinamikusabb a lengyel és a három balti ország növekedése is. Az áprilisi adatok fékeződést jeleznek Magyarországon, a mezőgazdaságban az idei visszaesés jelentős lesz. Az év során a fogyasztás gyorsulása, de a beruházások markáns lassulása várható. Ezért a GKI az eddigi 3,2%-ról csak 3,5%-ra emelte idei növekedési prognózisát, bár az ennél kissé gyorsabb emelkedésnek is van esélye. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak. A magyar gazdaság középtávú pályája szempontjából fontos, hogy az EU-ban – a német választások után – napirendre kerül a szoros együttműködésre kész országok integrációjának elmélyítése. Ez ugyanis az EU perifériájára szoríthatja Magyarországot, miközben a korábbinál kevésbé számíthat a jelenlegi működése szempontjából meghatározó fontosságú EU- transzferekre.

Világgazdaság. A világgazdaság növekedési üteme a 2016. évi gyenge teljesítményhez képest 2017-ben számottevően gyorsul. Egyaránt dinamizálódnak a fejlett és a felzárkózó országok, ez utóbbin belül elsősorban a nyers- és fűtőanyag-termelők. Ugyanakkor a II. világháború után kialakult világgazdasági rendet, a globalizációs folyamatot nagy kihívások érik.

Donald Trump izolacionista és protekcionista elképzeléseinek megvalósulása, kiszámíthatatlan politikája átrendezheti a világ erőközpontjainak kapcsolatát, visszafoghatja a világkereskedelem várt gyorsuló bővülését. Az EU jövőjét a Brexit időzítése és módja, néhány fontos tagállamában sorra kerülő választás, valamint a görög és az olasz pénzügyi-gazdasági helyzet befolyásolja jelentősen. A világszerte rendkívül alacsony kamatlábak és energiaárak időszaka – ami Magyarországnak előnyös – lassan véget ér.

Változások az EU-ban. Az utóbbi hónapok fejleményei alapján nem igazolódtak azok a félelmek, amelyek az EU-ból való kilépést megszavazó brit referendum, majd az amerikai elnökválasztás után a populista és euro-szkeptikus politikai erők áttörésétől tartottak. A francia–német tandem megerősödése az USA protekcionista külgazdasági politikájával szembeni közös európai uniós fellépés lehetőségeit is javítja. Szűkíti viszont az európai uniós forrásokra számító, de a közösségi szolidaritást vállalni nem kívánó EU-tagállamok mozgásterét. Ezen túlmenően a fiskális unió bármilyen formája felé történő elmozdulás az azon kívül maradó EU-tagországok perifériára való sodródását valószínűsíti.

A gazdasági várakozások kedvezőek. Az EU konjunktúraindexe májusban áprilishoz képest kissé romlott, de magasabb volt, mint 2016 végén. Magyarországon a GKI konjunktúraindexe eddig csak egyetlen alkalommal, 1998 nyarán volt olyan magas, mint most júniusban, az üzleti bizalmi index pedig eddigi, több mint húszéves története során még sohasem. A fogyasztók is nagyon derűlátók. Ugyanakkor ez a kiugró magyar optimizmus egyelőre nem sokkal haladja meg az elmúlt három évre jellemző, viszonylag szűk sáv felső határát.

Gazdaságpolitika. A kormányzat felismerte az alacsony bérre alapozott tőkevonzás kifulladásának, a versenyképesség romlásának és az EU-forrásoktól való túlzott függésnek a fenntartható növekedést ellehetetlenítő hatását. A minimálbér erőltetett emelése és a sokféle átszervezés azonban önmagában kevés, miközben új feszültségek forrása. A valóban hatékony cselekvés azért hiányzik, mert az egyrészt megkérdőjelezné a „magyar modellt”, másrészt a cselekvést látszólag halaszthatóvá teszi az EU-transzferek gondokat részben elfedő, újrainduló beömlése. A GKI megítélése szerint az EU- források dagályának időszakában valójában nincs szükség további költségvetési élénkítésre, sokkal inkább az intézmények reformjára kellene törekedni.

Jövedelem és fogyasztás. Tavaly a bruttó keresetek növekedési üteme 2 százalékponttal haladta meg a 2015. évit (6,2 illetve 4,2%). Ezt részben a közszféra fizetésemelései, részben a mind nagyobb munkaerőhiány idézte elő, noha az árszínvonal alig emelkedett, az szja csökkent. Az idén a bruttó keresetek dinamikájának újabb, több mint 4 százalékpontos, 10% fölé emelkedését elsősorban az erőltetett minimálbér- és garantált bérminimum-emelés okozza. A 2012. évi visszaesés után 2016-ban negyedik éve tartott a fogyasztás bővülésének évi 0,8–1 százalékpont körüli gyorsulása, az idén a tavalyi ütem megismétlése (kb. 4%) várható. A reálbér növekedése kissé még tovább gyorsul, a reálnyugdíj és a reáljövedelem dinamikája a tavalyi ütemet képes tartani.

Beruházás. Az állóeszköz-felhalmozás 2014-ben 10%-kal, 2015-ben már csak 2%-kal bővült, majd 2016-ban az EU források visszaesése miatt több mint 15%-kal zuhant. Az idén az újra kezdődő EU-s beruházási ciklus miatt 12%-os bővülés várható. A beruházási ráta 2016-ban 17,8% volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány; 2017-ben némi emelkedés, 19%-os ráta valószínű. A 2014-ben kezdődött új EU költségvetési periódus pályázatait meghirdették, de az eredményhirdetés az ígért 1 hónap helyett jellemzően 6–9 hónap (vagy még hosszabb). A szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés (még a választások előtt). Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni. Ugyanakkor az előző ciklushoz képest nincs valós gyorsulás. A megítélt támogatás ugyan 5020 milliárd forint; a 2014–20-i ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban csak 2122 milliárd forint. Ráadásul a kifizetések jó része előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló „pörögjön”, ugyanakkor ezekben lényeges tevékenység még nem indult el (gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek ki az önkormányzatok). A tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre.

Reálfolyamatok. Az idén a mezőgazdaság kivételével minden ágazat GDP-termelése bővül, s a kereskedelem kivételével lassulás sem várható. Az ipari termelés két kedvező, 7–8%-os növekedésű év után 2016-ban még 1%-kal sem bővült. Az idei kilátások elsősorban az autóipartól függnek, de az elektronikai ipar jelentősége ismét növekszik. A termelés 2017-re várható 5,5%-os növekedését segíti az Apolló gumiabroncs-gyár belépése is. Az építőipar teljesítménye az első négy hónapban valósággal kilőtt: a termelés volumene 24%-kal nőtt. Az építőipari bizalmi index is kifejezett derűlátást tükröz, gondot a munkaerő- és kapacitáshiány okozhat. Az idén 20% körüli termelés-bővülés várható. Az idei időjárás kedvezőtlenebb a tavalyinál, így a mezőgazdaság 2017. évi teljesítménye mintegy 10%-kal alacsonyabb lesz a tasvalyinál a növénytermesztés csökkenése és az állattenyésztés stagnálása miatt.

A szolgáltatási GDP 2017-ben közel 3%-kal, az előző évihez hasonló ütemben, de a nemzetgazdasági átlagtól valamelyest elmaradóan bővül. Növekedés döntően az üzleti szolgáltatásoknál – főleg a telekommunikációs ágazatban, kevésbé a szállítási és ingatlanszektorban, legkevésbé a pénzügyi ágazatban – várható.

Kiskereskedelmi paradoxon. Ha a kiskereskedelmi forgalom első négyhavi 3%-os növekedését szembeállítjuk a reálkeresetek több mint 9%-os, a foglalkoztatottak mintegy 2,5%-os emelkedésével, akkor ez érthetetlenül alacsony ütem. Ennek fő oka az lehet, hogy a tényleges vásárlóerő a reálkereseteknél lényegesen lassabban bővül. A kiskereskedelmi forgalom 4% körüli bővülése várható 2017-ben. A kormányzat új és újabb kísérletet tesz a nagy nemzetközi láncok korlátozására, ami a kormány pillanatnyi visszavonulása ellenére is rontja a kereskedelmi cégek üzleti környezetét.

Külkereskedelem. Az áruk és szolgáltatások 2016. évi kivitele GDP-ben mérve szinte a behozatallal azonos ütemben emelkedett, de ezen belül az árukivitel csaknem 1 százalékponttal elmaradt a behozataltól, míg a szolgáltatásexport 4 százalékponttal meghaladta. Az idén a belföldi kereslet emelkedése miatt az import javára kb. 1 százalékponttal kinyílik az olló, de ezen belül a szolgáltatásoknál fennmarad a kivitel gyorsabb bővülése. Az áruforgalmi mérleg aktívuma 2016-ban 9,9 milliárd euróra rúgott, 1,3 milliárd euróval többre, mint 2015-ben. Részben a cserearányok romlása, részben az import gyorsulása miatt 2017-ben „csak” 9 milliárd euró, vagyis még mindig nagyon magas (a GDP 7,6%-át kitevő), de enyhén csökkenő aktívum prognosztizálható. A szolgáltatási külkereskedelemben az aktívum a 2016. évi 2200 milliárd forintról 2400 milliárd forintra, a GDP 6%-ára nő. A cserearányok a tavalyi 1,5%-os javulás után az idén legalább 1 százalékkal romlanak.

Foglalkoztatás. A foglalkoztattak száma 2017-ben az előző évi 3,4%-nál lassabban, 2,5% körüli mértékben nő. A képzett munkaerő hiánya egyre nagyobb probléma. Az állami foglalkoztatás drasztikus szűkítésével kapcsolatos elképzelések a gyakorlatban csak lassítják a költségvetési szektorban dolgozók létszám-növekedését. A közfoglalkoztatás visszafogása végett sor kerül az első lépésekre. A külföldi munkavállalás továbbra is népszerű, főleg a fiatal korosztályok körében. A munkanélküliségi ráta 2017-ben – statisztikailag – 4% körülire csökken, a valós 7% körül lesz.

Pénzügyi szektor. Az idén a vállalatok és a lakosság hitelezése is emelkedni fog, a banki portfóliók minősége – az élénkülő faktoring piacnak köszönhetően – javul. A fogyasztóbarát lakáshitelek várhatóan az év harmadik negyedévétől kezdenek elterjedni. A lakáshitel-piac bővülését a bankok érdekeltsége mellett nagymértékben fogja befolyásolni az amerikai kamatemelési ciklus, mivel 2018–19-ben a hazai piaci kamatok ehhez igazodó esetleges emelkedése valószínűleg érzékenyen érintené a lakossági hitelportfóliót. A jegyzett tőke alapján a külföldi bankok súlya ismét nagyobb, mint a hazaiaké. Az MKB Bank tulajdonosváltása a finanszírozási kapcsolatok és a tőkeemelési képesség szempontjából súlyos aggályokat vet fel.

Államháztartás. Bár a GDP-arányos magyar államháztartási hiány 2016-ban egy hajszállal (1,6%-ról 1,8%-ra) emelkedett, s idén további, 0,5-1 százalékpontos növekedése várható, a deficit 2017-ben már hatodik éve lesz 3% alatt, az államadósság pedig csökkenő pályán. Mindennek árnyoldala a növekedésellenes adószerkezet, a nagy állami elosztási rendszerek leromlása, a költségvetési politika átláthatatlansága, a jövő felélése. Az egyensúly javulásában nagy szerepe volt az EU-támogatások kiadáshelyettesítő és bevételt generáló hatásának és a különféle kreatív költségvetési megoldásoknak. A kormányzat a választási gazdaságpolitika terhét a rezsicsökkentéshez hasonlóan ismét nagyrészt a vállalatokkal fizetteti meg az erőltetett béremelések adóterhe révén, versenyképességük romlása árán. E módszerekkel – bár a választások előtt számos területen további költekezés, s ezzel a hiány emelkedése várható – a deficit az idén is 3% alatt maradhat, a GDP-arányos államadósság pedig kb. 0,5 százalékponttal, 73,5% körülire csökken. A GDP-arányos államháztartási hiány emelkedése azonban a gazdasági növekedés gyorsulásának időszakában kedvezőtlen, mivel így a strukturális egyenleg romlik, ami veszélyezteti az államadósság tartós csökkentésének a folyamatát.

Infláció, kamat, árfolyam. A 2014–16-ban gyakorlatilag megszűnt infláció a múlt év utolsó hónapjaiban főleg az üzemanyagárak emelkedése következtében kezdett lendületet kapni, s februárban 2,9%-kal idei csúcsára ért. Az átlagos áremelkedés csökkenésében – májusban átlagosan már csak 2,1%-kal nőttek az árak – szintén az üzemanyagárak játszották a fő szerepet, de számítani kell arra is, hogy a béremelkedés költség- és keresleti oldalról is árfelhajtó hatású. Éves átlagban 2,5% körüli áremelkedés várható.

A monetáris politika továbbra is laza lesz, az alapkamat nem változik, szerepét a bankközi kamatok vették át. Éves átlagban 313 forintos euró prognosztizálható.

Külső egyensúly. Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009–15 között évről évre szinte folyamatosan növekvő többletet mutatott, ami 2015-ben elérte eddigi csúcsát, a 8,7 milliárd eurót. Ez 2016-ban a kiugró külkereskedelmi aktívum ellenére, az EU-források csökkenő beáramlása következtében 6,1 milliárd euróra mérséklődött. Az idén viszont a külkereskedelmi aktívum némi csökkenése ellenére, az EU-támogatások újraindulása következtében a külső finanszírozási képesség 7,5 milliárd euróra növekedése várható, ami a GDP 6,3%-a. A külföldi tőke nettó beáramlása tavaly lendületet kapott, ez az idén – enyhébb mértékben – folytatódhat.

Az előrejelzés kockázatai. A GKI növekedési és inflációs előrejelzésénél 2017-ben egyaránt a kissé magasabb értéknek van nagyobb esélye, mint az alacsonyabbnak. A GDP-növekedés két fő bizonytalansági tényezője a beruházás és a mezőgazdasági termelés (bár emellett a gyors
bérkiáramlás elvileg a fogyasztás most vártnál dinamikusabb bővülését is megalapozza); az inflációnál pedig a vásárlóerő és a világpiaci energiaárak alakulása.