Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hol lakott Wallenberg és Eichmann? – Házak vallanak a történelem helyszíneit kutató tanárnak

Hol lakott Wallenberg és Eichmann? – Házak vallanak a történelem helyszíneit kutató tanárnak
Kulcsár László

Az alábbi interjú is az újságíró archívumából bukkant elő csaknem negyedszázad távolából. A rendszerváltással egyidejűleg megjelent első, hiteles, igényesen szerkesztett bulvárlap, a Mai Nap közölte.

Kezdettől fogva szerettem volna megismerni a történelem helyszíneit. Különösen a legújabb kor érdekel, 1918-tól. Főleg azóta, hogy kutató diákok jórészt romjaiból föltárták a berlini Prinz-Albrecht-Straßén az egykori Gestapo-tömböt, hogy a legújabb kori régészet segítségével bemutassák a nemzetiszocialista terror talán legfőbb helyszínét – mondtam el bevezetésképpen beszélgető partneremnek.

Almási János (70) történész, könyvtáros, szerkesztő. Pályáját Németh Lászlóval együtt kezdte Hódmezővásárhelyen. Nyugdíjba vonulásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktatott: „Évekkel ezelőtt hozzáláttam, hogy Budapesten számba vegyem, föltérképezzem a történelmet. Az egyik leggyászosabb esztendőt, 1944/45 fordulóját választottam ki.” Azt mondja a tanár úr, hogy ezzel kollégáinak is segíteni akar. Bizonnyal könnyebb lesz tanítani a történelmet, ha a diákok tudják-látják: hol játszódtak le az események. „A legtöbb ember ugyanis látni is akar, a látottakat párosítja ismereteivel.”

Próbára teszem, találomra nevet mondok, az egyik legismertebbet 1944-ből: Raoul Wallenberg.

A vészkorszakban ezrek életét megmentő, sokszor már vakmerő svéd diplomata gyakran váltogatta lakását. A leghosszabb ideig a VIII. kerületi Üllői út 4. alatt, a holland királyi követség helyiségeiben lakott, az irodája is ott volt. De azt tudja-e, hogy hol lakott Adolf Eichmann SS alezredes, aki hatmillió zsidó meggyilkolásában volt a főbűnös?

Tájékozatlanságom láttán mondja: a Rózsadombon, a II. kerületi Apostol utca 13. alatt. Aschner Lipótnak, az Egyesült Izzó akkori vezérigazgatójának a villáját választotta ki magának. Ott követte el az egyetlen, saját kezével végrehajtott gyilkosságot 1944. május 15-én. A kert rendben tartására kivezényelt 16 éves zsidó fiút addig verte a házmesterével együtt, míg belehalt. A gyerek engedély nélkül tépett cseresznyét a kert egyik fájáról.

Más forrásból tudható, hogy az 1945. március 19-i megszállást előkészítendő, a németek titkos fegyverraktárakat rendeztek be az Újpesti és a Széchényi rakparton. A legnagyobb arzenál viszont a II. kerületi Pasaréti út 10. alatti villában volt. Ott vert tanyát Kurt Rottmann SS-főhadnagy, ott fegyverezték föl a nyilasokat, és onnan hordták a muníciót a hírhedt nyilas-fegyveres Kun páter irányításával.

A budai Várat, a kormányzóság, a miniszterelnökség, a többi között a bel-, a kül- és a honvédelmi minisztérium közelségét a németek katonai, politikai és hírszerzési hídfőállásnak is használták. A mecénás báró Hatvany család tulajdonában volt Erdődy-palotábán (akkor Werbőczy, ma Táncsics utca 7.) helyezték el az SS és a fegyveres SS főparancsnokságát. A Dísz tér 7. alatt fészkelte be magát Wilhelm Höttl, a német hírszerzés magyarországi főnöke. A szomszédban, a 4-5. számú, házban volt viszont a pápai nunciatúra, ahol Angelo Rotta, a Szentszék nagykövete ezrével állította ki a menleveleket az üldözötteknek.

Almási János tanulmánya, „Budapest történeti topográfiája a német megszállás időszakában” rövidesen megjelenik a Nemzeti Tankönyvkiadó-Pro Homine 1944 Alapítvány gondozásában. (Sajnos, a kötet ma már nem föllelhető, legföljebb néhány könyvtár őrzi – kötelespéldányként. – a szerk.)