Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Olimpiai játékok Párizsban, 2024 – ésszerű, nagyvonalú, elegáns tervek

Olimpiai játékok Párizsban, 2024 – ésszerű, nagyvonalú, elegáns tervek
Matuscsák Tamás

Ahogyan cikksorozatunk első részében részleteztük, a XXXIII. olimpia gyakorlatilag már Párizs ölébe hullott. A többi pályázó visszalépett, Los Angelesszel pedig sikerült olyan megállapodást kötni, hogy a kaliforniai város rendezheti a 2028-i játékokat, cserébe viszont a francia főváros a legutóbb ott rendezett játékok 100. évfordulóján harmadszor is vendégül láthatja a világ sportolóit. (A képen: a Stade de France.)

A szervezők olyan nemzetközi sportfesztiválnak szánják a XXXIII. nyári olimpiai játékokat, amely életre szóló élménnyel ajándékozza meg a résztvevőket és a nézőket, ugyanakkor kézzelfogható örökséget hagy maga után, mindezek mellett pedig ugyanolyan friss lendületet kíván adni a világ sportéletének, mint amilyent annak idején Coubertin és társai azáltal, hogy 1894-ben a párizsi olimpiai kongresszussal útjára indították a modern olimpiai mozgalmat.

Évtizedek óta él a konszenzus a francia politikában, amely szerint a sport javítja az életminőséget és az emberek jellemét, ezért az egymást követő, különböző irányultságú kormányok szakadatlanul fejlesztették és fejlesztik ma is a sportlétesítményeket. Ennek köszönhetően mára található az országban már több mint 265 ezer olyan felszereltséggel, amely alkalmas valamelyik olimpiai sportág mindennapi gyakorolására. Ez az erőfeszítés pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy napjainkban már a franciák több mint egynegyede valamilyen sportegyesület igazolt tagja.

Coubertin szobra Atlantában.

Párizsban (a félre tett budapesti elképzelésekhez hasonlóan) a várost átszelő folyó lesz a játékok meghatározó eleme, sőt a Szajna maga is sportverseny helyszínévé válik, mivel a nyíltvízi úszás és a triatlon úszószámait is ott kívánják megrendezni. Ennek előkészítésre a vízminőséget látványos mértékben javítani kívánják, akárcsak az olimpia céljaira továbbfejlesztendő vízi közlekedést.

Részben már meg is valósult elképzelés, hogy az 2013-ban kezdődött „gyalogosítási programra” támaszkodva, a rakpartokon végigvezető, egybefüggő, hat kilométer hosszú szurkolói ösvényt alakítanak ki, amelyet végigjárva nemcsak Párizs gyönyörű műemlékeiben gyönyörködhetünk, hanem klasszikus és modern zenét is hallgathatunk, képzőművészeti és kézműves alkotásokat láthatunk, élvezhetjük a francia gasztronómia és borászat ízeit, és persze kivetítőkön követhetjük a sportversenyeket is, valamint ki is próbálhatunk jó néhány sportot.

Ugyanott személyesen találkozhatunk majd egyes sportolókkal is, mivel a szervezők szerint a világ legjobb atlétái szenvedélyük és tehetségük felmutatása révén nagyszerű példával szolgálhatnak az erre fogékony fiatalok számára, ezért olyan szociális és nevelő-oktató programokba is be kívánják vonni őket, amelyek messze túlmutatnak a sporton, így a jobb életminőség és egészségesebb élet népszerűsítése mellett segítenek a közösségformálásban, az egymás iránti tolerancia és szolidaritás kialakításában. A párizsi olimpia helyszínei:

A vízparti ösvényen kívül még Párizs négy emblematikus helyszínén, az Eiffel-torony alatti Mars-mezőn, az új múzeumi negyed, a Parc de la Villette területén, a felhőkarcolók negyedében a Défense-on és a versailles-i kastély parkjában is hasonló szurkolói zónák lesznek.

Az olimpiához kapcsolódó fejlesztések azonban elsősorban Párizs legelmaradottabb részét érintik majd, melyek révén ezek az elővárosok és kerületek is fokozottabban bekapcsolódhatnak a „Nagy Párizs” elnevezésű, évtizedeken átívelő fejlesztési programba, amelynek célja azt elérni, hogy Párizs a 21. század legversenyképesebb metropolisává váljék, miközben megőrzi a letűnt korok legszebb emlékeit is. A kezdeményezés célja elsősorban a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a még kényelmesebb tömegközlekedés, a város fenntarthatóságának optimalizálása, egyszóval a városlakók életkörülményeinek javítása. Az olimpia olyan befektetéseket, munkahelyeket és lakásokat hoz létre Párizs északi részén, a város ezen legfiatalabb népességű és legsokszínűbb részén, amelyek nyomán egy megújult, virágzó városrész jöhet létre, friss lendületet adván a nagyváros egészének további fejlődéséhez.

Espo Gamona.

A sportversenyek helyszíneinek több mint nyolcvan százaléka az olimpiai falu tíz kilométeres körzetén belül helyezkedik majd el. Huszonhat meglévő és nyolc ideiglenes helyszín mellett csupán két új, állandó sportlétesítmény épül, így a helyszínek kilencvenöt százaléka létező, illetve csupán ideiglenesen felállított lesz, ami a beruházások költségeit viszonylag ésszerű határok közé szorítja.

Az 1924-i híres olimpiai stadion, a Colombes-ban található Stade Yves-du-Manoir ezúttal a gyephokinak ad otthont, az atlétikára a szintén jól ismert Stade de France-ban, a dzsúdóra és a kosárlabdatorna döntőjére a nemrégiben felújított Bercy Sportarénában kerül sor. A teniszmérkőzéseket pedig hol máshol, mint a Roland-Garros-on játsszák majd, de a Zenith (boksz) és a Stade Jean-Bouin (rögbi) is szerepel a műsorban, ahogyan a Porte de Versailles-nál található Paris Expo több csarnoka is befogad falai közé sporteseményeket (asztalitenisz, kézilabda), a  formája miatt sokszor U-arénának is nevezett Arena 92 pedig a tornászokat és a súlyemelőket várja majd.

Ideiglenes létesítményeket építenek Versailles-ban a lovassportok számára, az Eiffel-torony lábánál a röplabdázóknak, az íjászoknak pedig az onnan nem messzi hatalmas, füves térségen, az Esplanade des Invalides-on alakítanak ki kellemes versenyfeltételeket.

A Stade de France mellett épül fel az új vizes aréna, így valamennyi résztvevő mintegy harmada az olimpiai faluból mindössze öt perc autóbuszozással elérheti majd sportága versenyhelyszínét. A már meglévő sokcélú sportközpont, a Bercy Aréna mellé pedig felépül „kistestvére“, a Bercy Arena II., amely nyolcezer fős lelátóval várja majd a kosárlabda és a birkózás szerelmeseit.

Néhány sportág versenyeit a főváros központjától kissé távolabb rendezik meg. Az öttusa csodás helyszínt kapott: a Versailles-i kastély parkjában rendezik, a tőle nem messzi, a Guyancourt-ban lévő Nemzeti Golf Központban bonyolítják le a golfversenyeket. E környék dimbes-dombos tája ideális választás a BMX (Saint-Quentin-en-Yvelines) és a VTT (Élancourt) kerékpárosok számára is, a kajak-, kenu- és evezősversenyeknek viszont az EuroDisney szomszédságában, Vaires-sur-Marne-ban található Base nautique kibővítésével teremtenek hibátlan feltételeket.

A labdarúgó-mérkőzésekre (a párizsi Parc des Princes mellett) az első osztályban játszó csapatok otthonaiban: Nizzában, Bordeaux-ban, Nantes-ban, Lille-ben, Lyonban, Saint-Étienne-ben, Toulouse-ban és Marseille-ben kerül majd sor. Mivel Marseille lesz a vitorlásversenyek házigazdája is, így ott a híres futballstadion, a Stade Vélodrome tőszomszédságában, mindössze három kilométerre a vitorlásverseny helyszínétől egy külön kis olimpiai központ épül, a versenyzők pedig a közeli Chanot vásárváros addigra elkészülő új szállodáiban laknak majd.

A Cité du Cinéma.

A párizsi olimpiai falu a városközponttól mindössze hét kilométerre épül, a Cité du Cinéma közvetlen közelében, amely a világhírű rendező, Luc Besson megálmodta filmstúdió; 2012-i elkészülte óta nem kellőképpen kihasznált, ezért örömmel engedik át az olimpia idejére, amikor is afféle luxuskantinként szolgál majd a résztvevők számára. Ez a negyed egyébként már ma is alig negyedóra alatt elérhető a városközpontból a 13-as metróvonalon, de a 14-es meghosszabbításával tovább javulhat a megközelíthetősége, így a sportolók 85 százaléka fél óránál is rövidebb idő alatt elérheti majd a versenye helyszínét. Az olimpiai falut alkotó épületeket a rendezvénysorozat után lakásként hasznosítják.

A La Croix rakpart.

A sajtóközpont a Le Bourget-i Kiállító- és Vásárváros ultramodern, minden igényt kielégítő, nyolcvanezer négyzetméternyi fedett és kétszázötvenezernyi szabadtéri felszínt lefedő területén működik majd.

Várhatóan harminc sportág szerepel majd a XXXIII. olimpia programján. Nagyjából tízezer sportoló vetélkedhet majd a kiosztásra váró háromszázhat éremért. A megszokott sportágak mellett szokás szerint újak is feltűnnek majd, és mivel a Thomas Bach irányítása alatt álló Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem kívánja bővíteni a sportágak számát, de törekszik a változatosságra, ezért a 2020-i tokiói játékokon bemutatkozó karate, szörf, sziklamászás, skateboard és softball nem maradhat műsoron, hanem helyettük más sportoknak adnak lehetőséget. 

Párizs, Le Bourget.

A 2016-ban egyszer már elutasított squash és a bowling ismét előtérbe kerülhetnek, de még valószínűbb, hogy a tradicionális francia golyós játékok, a pétanque, a boule lyonnaise és a boule italienne (raffa volo) lesznek a befutók. Ezeknek Franciaországon kívül Ázsiában is egyre több művelőjük van, így mára már közel 200 milliónyian űzik versenyszerűen e sportokat, ami miatt jó eséllyel újra szerepelhetnek majd a 2024-i játékokon, mint bemutató sportágak, ahogyan 1992-ig ez már néhányszor megtörtént.

Érdekes nyilatkozatot tett nemrég a szervezőbizottság vezetője, Tony Estanguet, aki szerint fontolóra vették az e-sport, a világszerte már sokmilliós tábort maga mögött tudható versenyszerű videojátékozás felvételét is az olimpiai sportágak közé. Ahhoz azonban, hogy ez a ma még szinte elképzelhetetlen lépés valóban megtörténjék, és az e-sport bejusson az olimpia hivatalos programjába, feltétel, hogy a sportág nemzetközi szövetségét a NOB elismerje, ami egyelőre még várat magára.

A 2024. augusztus 2–18. között sorra kerülő XXXIII. olimpiai játékok a szervezők reményei szerint a valaha volt legnagyobb ilyen jellegű ünnepe lesz, amely hosszú időre egyaránt meghatározza Párizs, a sportok és az olimpiai mozgalom jövőjét.

Ennél többet pedig mi sem kívánhatunk…