Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Macron francia elnök elkerüli az orbáni Magyarországot

Macron francia elnök elkerüli az orbáni Magyarországot

Közép-, illetve Délkelet-Európába – Ausztriába, majd Romániába és Bulgáriába – látogat Emmanuel Macron, egyfelől azért, hogy támogatást szerezzen az Európai Unió megreformálását célzó terveihez, másfelől pedig azért, hogy gátat vessen annak a lehetőségnek, amely szerint a magas nyugati szociálpolitikai költségeket megspóroló kelet-európai vállalatok olcsó munkaerővel tudják elárasztani a francia piacot.

A francia köztársasági elnök útitervéből – az AFP francia hírügynökség megfogalmazása szerint – „figyelemre méltó módon hiányzik” a keményen jobboldali és konzervatív magyar, illetve lengyel vezetőkkel való találkozó, akikkel Macron már ismételten összeütközésbe került.

Az elnök szerint az az EU-irányelv, amely a fent említett, szociális dömpingnek nevezett jelenséget lehetővé teszi, felkorbácsolja az unióellenes érzelmeket, erősíti az euroszkeptikus szélsőségeket. „Hogyan tudom megmagyarázni a francia középosztálynak, hogy az építőipari vállalatok inkább lengyel munkásokat alkalmaznak, mert ők olcsóbbak?” – idézte az AFP Emmanuel Macront. Az elnök azonban más reformterveket is kidolgozott, amelyekkel az európaiaknak nyújtana bizonyos védelmet a globális piaci versenyben – így például korlátozná a kínai befektetéseket az európai gazdaság stratégiai ágazataiba, visszaszorítaná az Európán kívülről érkező olcsó importot.

Emmanuel Macron az ausztriai Salzburgban Csehország és Szlovákia vezetőivel is találkozik. A The New York Times ismerteti a Reuters és az AP hírügynökség erről szóló előzetes áttekintését. A Reuters a magyar és a lengyel kormánynak a megbeszélésekből való kihagyását azzal magyarázza, hogy Macron az uniós értékek elvetésével vádolja Budapestet és Varsót. A hírügynökség idézi az Elysée-palota közleményét, amely szerint az elnök a leginkább európai elkötelezettségű országok vezetőivel fog tárgyalni.

A Reuters varsói kormányzati forrásokból úgy értesült: a lengyel vezetők szerették volna, ha Macron hozzájuk is ellátogat, de erre francia részről nem mutatkozott hajlandóság. Idézi ugyanakkor a Reuters Robert Fico szlovák kormányfőt, aki szerint Szlovákiát nagyon érdekli ugyan a visegrádi négyek regionális együttműködése, ám Szlovákia létfontosságú érdekei az EU-hoz fűződnek.

Az EUObserver című uniós hírportál szerint Macron utazásának az a célja, hogy felmérje az uniós integrációra való hajlandóság mértékét. Az erről szóló írás szerzője Tomáš Prouza, Csehország volt EU-ügyi államtitkára, aki szerint a salzburgi találkozó lehetőséget ad Prágának arra, hogy egyértelművé tegye, hová is kíván tartozni. Prouza emlékeztet arra, hogy a cseh–szlovák–osztrák konzultációs formulának, az úgynevezett slavkovi háromszögnek eredetileg az volt a célja, hogy az osztrákokat bevonják a közép-európai együttműködésbe. Most azonban a slavkovi hármak és Macron találkozóján annak kell megmutatkoznia, hogy az illiberalizmustól idegenkedő, de a mélyebb európai integrációban való részvételtől is húzódozó Csehország miként foglal állást.

A francia Le Monde szintén hangsúlyozza, hogy Macron útitervéből látványosan kimaradt Budapest és Varsó. A lap az európai építkezés két enfant terrible-jének (szörnyű gyerekének), szabad fordításban: kezelhetetlen kerékkötőjének nevezi a magyar és a lengyel vezetést, miközben a „baloldali populistának” minősített Fico érdemeként nem csupán uniópárti nyilatkozatát említi, hanem azt is, hogy Szlovákia nemrégiben hajlandó volt átvenni menekülteket Olaszországtól, illetve Görögországtól.   

A Hospodárské Noviny című szlovák lap úgy fogalmaz, hogy Macron az unió megreformálásához keres támogatókat, de ebben Magyarországgal és Lengyelországgal nem számol.

A bécsi Der Standard helyszíni tudósításban számol be arról, hogy Kecskeméten folytatódott azoknak az embercsempészeknek a pere, akik 2015 augusztusában 71 menekültet hagytak megfulladni egy zárt hűtőkamionban. Az elhagyott járműre az ausztriai Parndorfnál az autópálya szélén találtak rá a hatóságok. Az osztrák laptudósítás kitér arra, hogy a vádlottak eddig nem nyilatkoztak cselekményükről, kivéve a másodrendű vádlottat, aki igyekezett saját szerepét kisebbnek beállítani, mint aki pusztán tolmács volt a történtek során.

A német Spiegel Online szintén közöl menekültügyi tárgyú cikket. Arról szóló beszámolójában, hogy a bolgár védelmi miniszter a menekültek ellen a katonaság bevetését tartja szükségesnek, megemlíti, hogy az egykori balkáni menekültútvonal, amely Görögországon, Bulgárián vagy Macedónián, majd Szerbián és Magyarországon át vezetett Nyugat-Európa felé, ma már – jórészt a Törökországgal a menekültek visszatartásáról kötött megállapodás nyomán – csaknem teljesen elnéptelenedett.

Növekszik azonban az embercsempészet az alternatív útvonalakon, elsősorban Románián keresztül. A Der Spiegel román médiajelentésekre hivatkozik, amely szerint a tavalyi azonos időszakhoz képest megháromszorozódott az országban elfogott menekültek száma. Vannak, akik a Fekete-tengeren át érkeznek Törökországból, és egyre több embert fognak el a szerb–román–magyar határháromszögben is.