Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán nélkül tartották meg a francia–slavkovi csúcsot

Orbán nélkül tartották meg a francia–slavkovi csúcsot

Az októberi EU-csúcson remél megállapodást Emmanuel Macron a kiküldött (külszolgálatos) munkavállalók ügyében. Robert Fico szlovák miniszterelnök a tegnapi francia–slavkovi csúcstalálkozó után azt mondta, valóban jót tenne az uniónak, ha sikerülne megegyezni, de ehhez a salzburgi megbeszélésen nem képviselt Lengyel- és Magyarország támogatása is szükséges lesz – jelenti az AFP francia hírügynökség. 

A francia köztársasági elnök Salzburgban az osztrák kancellárral, valamint a cseh és a szlovák miniszterelnökkel találkozott. Ezután Romániába és Bulgáriába látogat. A korábbi tervekkel ellentétben a Macronnal konzultáló közép-, illetve kelet-európai vezetők sorából teljesen kimaradt a lengyel és a magyar kormányfő.

A Salzburgban francia részről felvetett fő téma a további szociális dömping elkerülése volt. Az unióban érvényes kiküldetési irányelv lehetővé teszi, hogy a keleti tagországok vállalatai mintegy kiküldjenek munkára Nyugat-Európába munkásokat, akikre ott nem a nyugat-európai, hanem a hazai munkajogi és szociális előírások vonatkoznak, és ebből fakadóan sokkal olcsóbb munkaerőként jelennek meg, mint a nyugat-európai munkavállalók.

Ennek akar gátat vetni Macron, és erre mondta Fico, hogy a Salzburgban meg nem jelent másik két visegrádi ország egyetértése is kell a megegyezéshez. Lengyelország – írja az AFP – a kiküldetési irányelv legnagyobb haszonélvezője: mintegy félmillió lengyel munkás dolgozik lengyel cégek képviseletében nyugat-európai kiküldetésben.

Az AFP „keményen jobboldalinak” nevezi a magyar és a lengyel kormányt, és hozzáteszi, hogy Budapest és Varsó már régebben is ismételten összetűzésbe került a francia vezetéssel.

A Salzburgban jelen volt osztrák–cseh–szlovák hármast slavkovi hármakként is emlegetik. A csoport az elnevezést Slavkov – az egykori Austerlitz, a Brno melletti helység – után kapta, amely azon túl, hogy a napóleoni idők egyik nagy csatájának a helyszíne volt, egyben Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szülővárosa, és ott hozták létre 2015-ben ezt a háromoldalú együttműködési formát.

A Der Standard című osztrák lap „Austerlitz Visegrád ellen” című elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy a slavkovi triász alapítói – Sobotka és Fico mellett Werner Faymann akkori osztrák kancellár – mind szociáldemokraták voltak, és ez a politikai színezet ma is érvényesül, csak annyi a különbség, hogy az osztrák kancellárt ma Christian Kernnek hívják. A visegrádi négyek Csehországon és Szlovákián kívüli másik két tagjának, Lengyelországnak és Magyarországnak ugyanakkor jobbodali kormánya van. A Der Standard felhívja a figyelmet arra, hogy Fico a minap világossá tette: Pozsonynak fontos ugyan a visegrádi regionális együttműködés, de jövőjének alapját az EU jelenti. Prágában is elhangzik, hogy a „visegrádi” jelző toxikussá vált – teszi hozzá a bécsi lap.

Ha már az osztrák fővárosnál tartunk, röviden megemlítem, hogy interjút adott az osztrák Die Pressének Michael Ignatieff, a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem, a CEU rektora. Ebben reményének adott hangot, hogy a CEU Budapesten maradhat, és zavartalanul működhet tovább. Elárulta ugyanakkor, hogy ha netán mégis B-terven kellene gondolkodni, akkor az első alternatív helyszínválasztás az osztrák főváros lenne az egyetem további működése számára. Ignatieff szerint az általa irányított intézmény olyan politikai csatának lett a túsza, amelyhez valójában semmi köze.

Az Európai Bizottság a következő hónapokban új, alkotó elképzelésekkel fog előállni a menekültválság megoldása végett – ígéri Dimitris Avramopoulos, migrációs ügyekben illetékes görög uniós biztos, az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál számára írt cikkében.

Ebben beszámol arról, hogy a menekültek visszatartásáról szóló, 2016. márciusi EU–török-megállapodás nyomán a 2015 októberében megtapasztalt napi 10 ezerről naponta mintegy 80-ra csökkent a Törökországból Görögországba érkezők száma. Azt írta, reméli, hogy az EU-tagállamok hozzá fognak járulni a Földközi-tenger középső térségében is a migrációs hullám megfékezéséhez. Az uniós biztos kulcsfontosságúnak nevezte, hogy biztonságos és jogszerű megoldást találjanak az igazi menekültek ügyére. Avramopoulos szerint olyan kiegyensúlyozott, kompromisszumos megoldást kell találni az uniós menekültjog megreformálására, amely minden érintett részéről a szolidaritáson alapul.