Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Mi lesz a pénzünkkel, ha már nem leszünk?

Mi lesz a pénzünkkel, ha már nem leszünk?
Infovilág

A megtakarítással rendelkező magyarok mintegy harmada számára fontos szempont az örökölhetőség – derül ki az OTP Bank és a GFK kutatóintézet közös felméréséből.

Az önkéntes nyugdíjpénztári az öngondoskodás egy olyan formája, ahol ilyen módon akár szeretteinkről is gondoskodhatnak, így érdemes előrelátó módon kedvezményezettet megjelölni a belépéskor vagy a tagság alatt bármikor.

A megtakarítással rendelkező magyar felnőtt lakosság körültekintően tájékozódik és több szempont együttes figyelembevételével hozza meg döntéseit a hosszú távú, öngondoskodásra irányuló befektetések kiválasztásánál. A megkérdezetteknek csaknem harmada számára az örökölhetőség az egyik legfontosabb szempont, amikor megtakarítási eszközt választ. A választott konstrukció kamat- és hozamszintje, a termék biztonságossága, valamint a hozzá kapcsolódó számlavezetési díj továbbra is fontos szempont a végső döntésben.

A nyugdíjcélú megtakarítások esetében döntő lehet, hogy mi történik a befektetett pénzzel, ha a pénztártag akár a nyugdíj-korhatár elérése előtt, akár a járadék-kifizetés ideje közben meghal. Ki kapja meg a vagyont és mekkora rész illeti meg az államot? Az önkéntes nyugdíjpénztárak egyik előnye, hogy a befizetett összegek örökölhetőek, illetve a haláleseti kedvezményezettek részére kifizethetőek. Az OTP Nyugdíjpénztár tavaly 523 millió forint hagyatékot fizetett ki összesen, kétharmad részt a kedvezményezetteknek; a pénztártagok többsége tehát él a kedvezményezett-jelölés lehetőségével.  Az így felvett pénz adó- és járulékmentes, vagyis az örökös/kedvezményezett a teljes összeget kézhez kapja, ráadásul nem terhelhető meg az örökhagyó által esetleg hátrahagyott semmilyen tartozással. A pénztártag halála esetén ugyanis az egyén OTP Nyugdíjpénztári egyenlegén található megtakarítás nem része a hagyatéknak.

A nyugdíjpénztárba belépéskor és később közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban a pénztártag egy vagy több kedvezményezettet is megjelölhet, aki a halála esetén:

  1. egy összegben, személyi jövedelemadó- és járulék-, valamint illetékmentesen kérheti a kifizetést (a kilépés szabályait alkalmazva.), vagy
  2. tagdíjfizetés folytatásával, vagy anélkül, saját néven a pénztárban hagyja, vagy
  3. átutaltathatja más önkéntes nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlájára.

Ha a pénztártag nem jelölt haláleseti kedvezményezettet, felhalmozott megtakarításai az öröklési rend szerinti törvényes örököseit illetik meg. Ez az eljárás azonban rendszerint több időt vesz igénybe, hiszen ki kell várni a hagyatéki végzés elkészültét. A hagyatéki eljárás akár hónapokig elhúzódhat, így ebben az esetben sokkal többet kell várni a kifizetésre. A kedvezményezett-jelölés alapvetően gyorsítja a kifizetést, ezért a természetes örökösöket is célszerű kedvezményezettként megjelölni. A megjelölt kedvezményezettet a pénztártag a tagsági jogviszony fennállása alatt bármikor módosíthatja.