Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Burmai borzalom: határra telepített taposóaknák gyilkolják a rohingya menekülteket

Burmai borzalom: határra telepített taposóaknák gyilkolják a rohingya menekülteket

A mianmari (egykor Burma, állam Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens és az Indokínai-félsziget közötti területen) biztonsági erők nemzetközileg tiltott szárazföldi taposóaknákat telepítettek a bangladesi határra. Az aknák máris legalább három civilt – köztük két gyereket – súlyosan megsebesítettek, egyet pedig megöltek – erősítette meg az Amnesty International.

Az Amnesty International szemtanúk beszámolói alapján, illetve a szervezet fegyverszakértőivel történt konzultáció után megerősítette: Rakhine állam határára aknákat raktak le. A területről az ENSZ becslése szerint a múlt két hétben már 270 ezren menekültek el.

„Ez egy újabb mélypontja a már eddig is tragikus helyzetnek. A mianmari hatóságok halálos fegyvereket helyeztek el a határátkelőkhöz, amelyek a menekülő embereket iszonyú veszélybe sodorják” – mondta Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója, aki jelenleg is a banglades–mianmari/burmai határon tartózkodik.

„Mianmar Észak-Korea és Szíria mellett azok közé az országok közé tartozik, amelyek még mindig nyíltan használnak szárazföldi taposóaknákat. A hatóságoknak azonnal véget kell vetniük a szörnyű támadásoknak, amelynek a célpontjai a menekülő emberek.

Néhány aknát a Rakhine államban található Taung Pyo Wal (másnéven Tumbro) közelében fedeztek fel a bagladesi határ mellett.

Szemtanúk látták, ahogy a mianmari biztonsági erők, köztük katonák és határőrök, aknákat telepítenek a határra. Helyiek képeket mutattak aknáról, amelyet szakértők hitelesnek értékelték.

A héten négy további robbanás is történt egy forgalmas kereszteződésnél a határtól nem messze. Egy 10 illetve 13 éves fiú megsérült, egy férfi pedig a szemtanúk szerint meghalt.

Az aknák közül legalább egy PMN-1 típusú szárazföldi akna volt, amely arra hivatott, hogy megnyomorítsa azt, aki rálép – állapították meg az Amnesty fegyverszakértői.

Az ausztrál hadsereg kiképzéseket tart a mianmari hadseregnek, Oroszország és Izrael pedig fegyverekkel látja el az országot. Az EU továbbra is fegyverembargóval sújta Mianmart, de néhány tagállam igyekszik más módon, például képzésekkel támogatni az országot.

Az Egyesült Államok szintén azt fontolgatja, hogy képzéseket és gyakorlatokat tart a mianmari hadseregnek.

„Azok az országok, amelyek fegyverekkel vagy kiképzésekkel támogatják Mianmart, hozzájárulnak a rohingyákat (a térségben élő etnikai kisebbséget) sújtó emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséhez. Ennek azonnal véget kell vetni, és senkinek sem szabad támogatnia a hadsereget” – mondta Tirana Hassan.

A bangladesi külügyi államtitkár, Shadidul Haque a Reutersnek megerősítette, hogy Dakka hivatalosan is panasszal élt Mianmar ellen, mert az aknákat telepített a határra.

A rohingyák elleni etnikai tisztogatásról van szó. Jogilag ez emberiesség elleni bűncselekmény, amelybe beletartozik az emberölés, a deportálás és a népesség erőszakkal történő áttelepítése is.