Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az EU-keletieknek be kell fogadniuk a menekülteket

Az EU-keletieknek be kell fogadniuk a menekülteket

Az Európai Unió keleti tagállamainak fel kell adniuk ellenállásukat, és be kell fogadniuk a menekültek meghatározott részét – ez volt a fő üzenete a tegnap Brüsszelben elhangzott nyilatkozatoknak, uniós tisztségviselők és diplomaták részéről a Reuters hírügynökség értelmezése szerint.

Az erről szóló beszámoló – amelyet a The New York Times ismertet – kiemeli Manfred Webernek, az Európai Parlament jobbközép, néppárti frakcióvezetőjének a szavait. A bajor CSU-hoz tartozó politikus azt mondta: mindenkinek tiszteletben kell tartania az Európai Bíróság ítéletét. „A jogi csatának vége”. Weber szerint ugyanakkor az ésszerűség azt kívánja a politikusoktól, hogy törekedjenek kompromisszumra a migrációs probléma megoldása végett.


A The New York Times, valamint a The Washington Post is beszámol – részben a Reuters, részben az AP hírügynökség jelentése alapján – Filippo Grandinak, az ENSZ menekültügyi főbiztosának a budapesti sajtótájékoztatójáról. Grandi előzőleg megtekintette a szerb határon létesített tranzitzónákat. Megállapítása szerint egyértelmű az a magyar szándék, hogy korlátozzák azok számát, akik védelmet keresve érkeznek az országba. Külön kifogásolta, hogy a menedékkérőktől megtagadják a szabad mozgás jogát, és ezzel azt üzenik, hogy a menedékért folyamodás bűncselekmény. Grandi méltatta az unió menekültelosztási kvótarendszerét – szerinte a példát máshol a világban is követni lehetne –, és sürgette Magyarországot, hogy adja fel azzal szembeni ellenállását.dekében.

A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása alapvetően kedvező képet rajzol az unió helyzetéről, amiről Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének a mai beszéde szól az Európai Parlament strasbourgi ülésén.

A Politico emlékeztet arra, hogy amikor Juncker 2014 júliusában előterjesztette ötéves hivatali ciklusára vonatkozó főbb elképzeléseit, az unió előtt álló „utolsó lehetőségről” beszélt. És valóban, nem sokkal azután újabb görög mentőcsomagra volt szükség, több mint egymillió menekült érkezett Európába, és terrortámadások újabb sorozata következett. Tavaly nyáron aztán a britek megszavazták, hogy kilépnek az EU-ból. A Politico visszatekintése szerint akkor úgy látszott, hogy Juncker bizottsági elnöksége az Egyesült Királyság elvesztésének, sőt esetleg a schengeni szabad utazási övezet vagy az eurózóna összeomlásának a korszakaként vonul be a történelembe. A brexit-szavazás azonban – folytatódik a hírportál értékelése – a Juncker-korszak mélypontjának bizonyult.

Görögország ma a válságból kilábalás útján van. Menekültek továbbra is érkeznek, de kisebb számban. A 27 megmaradó EU-tagállam egységes álláspontot képvisel a brexittel kapcsolatban. A korábban felívelőnek látszó populista lázadást több országban tartott választások sorra lenyomták. Az eurózóna immár sorozatban a 17. negyedéve gazdasági növekedést produkál, a munkanélküliség pedig visszasüllyedt a 2009-i szintre – emeli ki helyzetértékelésében a Politico.   

A bécsi Der Standard Riba Istvánnak, a HVG újságírójának a kommentárját közli Magyarország Európán belüli helyzetéről. Eszerint Angela Merkel e hónapban várható választási győzelme után az Orbán-kormány útelágazás elé kerül: a mag-Európához fog-e tartozni az ország, vagy pedig továbbra is a Nyugat és Kelet közötti lavírozás várható?

A Der Standard magyar vendégkommentátora úgy véli: a németek érdekeltek abban, hogy bevonják Kelet-Európát mag-Európába. A magyaroknak – az euró bevezetéséhez szükséges négy-ötéves átmenet miatt – még egy kevés idejük van arra, hogy megnézzék, mennyire működőképesek a szorosabb együttműködést előirányzó német-francia tandem elképzelései. Most csupán azt kell leszögezni, hogy alapvetően mag-Európához akar-e tartozni az ország.