Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az uniós országok a vállalt menekültáthelyezések harmadát sem teljesítették

Az uniós országok a vállalt menekültáthelyezések harmadát sem teljesítették

Szeptember 26-án, vagyis holnap lezárul a menedékkérők Görög- és Olaszországból áthelyezésére nyitva álló kétéves időszak. Az európai országok nagy többsége csúfos kudarcot vallott: az EU-tagok a vállalt áthelyezéseknek csak a 28,7%-át teljesítették; Magyar- és Lengyelország egyetlen menedékkérőt sem vett át.

„Két év telt el a megállapodás óta, de a legtöbb ország cserbenhagyta a menekülteket és menedékkérőket, kibújt a felelősség alól és ezreket hagyott Olasz- és Görögországban” – mondta Iverna McGowan, az Amnesty International brüsszeli irodájának igazgatója.

Jogi kötelezettségről van szó, nem szívesség nyújtásáról a menekülteknek és menedékkérőknek. Itt az ideje, hogy az országok megtartsák, amit ígértek, különben azt kockáztatják, hogy az Európai Bíróság megbünteti őket.

A legszégyenletesebb magatartást Lengyel- és Magyarország tanúsította: e két ország egyetlen menedékkérőt sem vett át. Szlovákia, amely Magyarországhoz hasonlóan elvesztette a kvótapert, a 902 menedékkérőből csak 16-ot, Csehország a 2691-ből csak 12-őt helyezett át.

„Különösen fájdalmas, hogy Magyarország egyetlen védelemre szoruló embert sem helyezett át. Amellett, hogy a döntés jogilag is kötelező, Magyarország is 6 ezer euró (1,9 millió forintnyi) támogatást kapott volna minden áthelyezett menedékkérő után. Ez az összesen 2,4 milliárd forint több, mint amibe az ellátásuk került volna egy év alatt” – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

A kormány hamis propagandakampánya megpróbálja elhitetni, hogy a kvótahatározat az ország szuverenitása és a magyarok ellen intézett támadás. A valóságban azonban a szolidaritás átmeneti formája, amellyel bebizonyíthattuk volna, hogy törődünk az üldözött emberekkel és segítünk a (migrációs) nyomás alatt lévő országokon, ráadásul mindezt egyszerre. Ha a magyar kormány eleget tett volna a kötelezettségének, ma nem ülne a szégyenpadon.

Spanyolország a kvóta 13,6, Belgium 25,6, Hollandia 39,6, Portugália 49,1 százalékát teljesítette a vállaltaknak. Málta ez egyetlen EU-tagország, amelyik teljesítette a kvótát. Norvégia és Liechtenstein önkéntes alapon vett részt a mechanizmusban, előbbi 1500, utóbbi pedig 10 menedékkérőt helyezett át. Kiemelendő még Finnország, amely 1951 (94%) és Írország, amely 459 menedékkérőt (76,5%) vett át.

Az Amnesty International felszólítja az európai kormányokat, hogy tegyenek eleget az áthelyezésekre vonatkozó kötelezettségeiknek, és más módokon – például munkavállalói vízumok és családegyesítések útján – is fogadjanak védelemre szoruló embereket Olaszországból és Görögországból.

A 2015 szeptemberében elfogadott áthelyezési mechanizmus lehetőséget kínált a háborúk és üldözés elől menekülők számára, hogy az Európába tartó veszélyes út után valahol újrakezdjék az életüket. Görögországban a macedón-görög határ 2016. márciusi lezárása óta ezrek rekedtek meg, akiknek nincs lehetőségük családegyesítésre. Számukra az áthelyezés egyike a nagyon kevés opció egyikének, hogy biztonságban más európai országba mehessenek.

Azokat a menedékkérőket, akik a 2016. március 20-i EU–Törökország-megállapodás után érkeztek a görög szigetekre, jogellenesen kizárták az áthelyezési mechanizmusból, és emiatt sokan csapdába estek a szigeteken.

„Mindenkinek, aki az órákon belül lejáró határidő előtt érkezett a két országba, lehetőséget kell adni arra, hogy részt vegyen az áthelyezésben. Ha lehetőséget kapnának, azzal csökkenne az országokra nehezedő nyomás, és javulnának a körülmények a görög szigeteken, amelyek a nyári hónapok alatt ismét sokat romlottak” - tette hozzá Iverna McGowan. Az Amnesty International brüsszeli irodájának igazgatója hangoztatta: a kormányoknak a határidő lejárása után is folytatniuk kell az áthelyezését azoknak a menedékkérőknek, akik részt vehetnek a programban.