Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Legyen-e eurónk? – szándékunkat már most jelezni kellene

Legyen-e eurónk? – szándékunkat már most jelezni kellene
Farkas József György

Magyarország jövője az átalakuló Európai Unióban – erről vitatkoztak politikusok, majd közgazdászok a Political Capital elemző intézet által szervezett és az EU budapesti képviseletén, az Európa Pontban rendezett mai konferencián.

Az élénk sajtóérdeklődés mellett megtartott véleménycserén négy képviselő, majd öt gazdasági szakember azt a kérdést járta körül, hogy érdemes-e Magyarországnak a mag-Európához tartoznia, s hogy mennyiben felel ez meg – magában és következményeiben – nemzeti érdekeinknek. A végig szakszerű, egymás véleményét tiszteletben tartó vitán egyetértés mutatkozott abban, hogy szükségünk van az euróra, a kérdés „csupán” az, hogy mikor és ilyen áron jussunk el odáig.

Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselője sürgette az ide vonatkozó egységes nemzeti karta mielőbbi kialakítását. Ehhez pedig – tette hozzá – a magyarországi pártoknak tisztázniuk kell saját álláspontjukat. A szocialista politikus megjegyezte, hogy a Fidesz három éve még egyértelműen deklarálta a csatlakozás szükségességét, azóta viszont távolodni látszik saját egykori véleményétől. Hasonló trendet vélt felfedezni az LMP politizálásában is. Ez utóbbit e párt országgyűlési képviselője cáfolta, mondván, hogy már uniós csatlakozásunkkor elfogadtuk a közös valutához történő felzárkózást, ám hogy erre mikor kerüljön sor, azt nemzeti érdekeink érvényesítési lehetőségei határozhatják meg. Demeter Márta megítélése szerint „a periférián vagyunk”, ami nem kedvez egy pillanatnyi belépési szándéknak.

Szelényi Zsuzsa független képviselő azzal egyetértett, hogy eddig nem tudtuk teljesíteni a felvételhez szükséges követelményeket, holott már régen ott lenne a helyünk a pénzügyi unióban is. Hozzátette, hogy a politikai követelmények mellett Magyarországnak a közgazdasági feltételeknek is eleget kellene tennie.

Schöpflin György fideszes EP-képviselő szélesebb spektrumban vizsgálta a kérdést, felhívva a figyelmet, hogy például Svédország sem tagja az euró-övezetnek, vagy hogy a Brexittel, azaz Nagy-Britannia kilépési szándékának deklarálásával javulhatnak a zónán kívüli államok, így hazánk bejutási esélyei is. A tagsági feltételek nem következetes megtartása vezethet viszont olyan válságokhoz, mint amilyen Görögország esetében mindmáig tapasztalható.

Az ellenzéki politikusok többnyire egyetértettek abban, hogy a magyarországi korrupt elitek a rendszerváltás óta – de különösen az utóbbi hét esztendőben – akcióikkal csak rontottak felzárkózási esélyeinken. S ezeken nem javítanak az olyan döntések, mint például a nem csatlakozás az EU-ügyészség létrehozatalához, vagy az alakuló euró-fórumtól történő elzárkózás – holott még az ugyancsak kívül álló csehek is megfigyelői státuszt kértek.

A konferencia második részében az euró bevezetésének gazdasági feltételeiről és hatásairól cserélt eszmét a téma öt elismert szakértője. Általános volt az egyetértés abban, hogy bár mindenki vágyik rá, de az ország még nem tart ott. Egyes tagok tapasztalataira is érdemes figyelni. Szlovénia például „ráfázott” a gyors bevezetésre, Szlovákia viszont sikerrel tért át a közös valutára (jóllehet északi szomszédunk a bő egy évtizeddel korábban megszületett saját pénzétől vett fájó búcsút...).

Felvetődött a kérdésről népszavazás megtartásának a szükségessége és lehetősége is, bár abban mindenki egyetértett, hogy csatlakozási szándékunkat már most haladéktalanul jelezni kellene. Ehhez nélkülözhetetlen a belső feltételek megteremtése (ami ettől a kormánytól nemigen várható – vélték egyesek). Elhangzott, hogy az Európai Unió december eleji tanácskozásán az euró-zóna bővítéséről lesz szó, benne a belépni szándékozóknak adandó kedvezmények és támogatások megvitatásával.

 

 

Címkék