Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Brüsszelnek is fejfájást okoz a szélsőjobb előretörése

Brüsszelnek is fejfájást okoz a szélsőjobb előretörése

Újabb győzelmeket aratnak Európában a populista pártok – írja az AP hírügynökség, amelynek az ausztriai és az alsó-szászországi választások kimeneteléről szóló elemzését a The New York Times ismerteti. A jobboldali populisták pártja Ausztriában az országos választáson a második helyen végzett, a szóban forgó német tartományban pedig bejutott a tartományi parlamentbe, ami további nyomás alá helyezi a hagyományos, fősodratú konzervatív pártokat, hogy lépjenek fel keményebben a migráció ellen.  

Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt vezetője betolakodóknak nevezte a szíriai, iraki és afganisztáni harcok elől menekülőket, Sebastian Kurz, a centrista Néppárt elnöke pedig azért, hogy a választóknak kedvében járjon, átvette a Szabadságpárt álláspontját a bevándorlással kapcsolatban. Korábban ez elutasítást kelthetett volna Európában, ezúttal azonban nem sok bírálat hangzott el. 

Németországban, ahol a nacionalista Alternatíva a múlt hónapban tartott Bundestag-választáson az ország harmadik legerősebb pártja lett, most pedig Alsó-Szászországban bejutott a tartományi parlamentbe, Angela Merkel kancellár igyekszik kisebbíteni a jobboldali veszélyt, ám mégis beleegyezett a bajor CSU követelésére abba, hogy határozzanak meg felső határt az évente befogadható menekültek számát illetően.

A The New York Times által közölt elemzés az ausztriai és a németországi tapasztalatok alapján úgy véli: ha a bevándorlás kérdése válik a központi kampánytémává, akkor az jobbra tolja az egész politikai mezőnyt.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy Franciaországban, miután az elnökválasztási kampány hangnemét erősen meghatározta a szélsőjobboldali Marine Le Pen, az elnökké választott Emmanuel Macron is azonosult Le Pen programjának azon pontjával, hogy keményebb határellenőrzést kell bevezetni.

Hollandiában – folytatódik az amerikai lap által az európai politikai tájkép áttekintése – Geert Wilders bevándorlásellenes Szabadságpártja a második helyen végzett a márciusi választásokon, és bár a fősodor pártjai elutasítják vele az együttműködést, a négypárti koalíciós megállapodás tartalmaz a bevándorlást korlátozó elemeket, így például a menekülteknek kiadott lakhatási engedély érvényességének a rövidítését.

Olaszországban Paolo Gentiloni demokrata párti kormánya kikényszerítette azt az új stratégiát, amelynek értelmében a líbiai kormány – az ottani milíciákat de facto rendőrségként felhasználva – lecsap az embercsempészekre, és ennek köszönhetően csökkent az újonnan érkező menekültek száma Itáliában, ahol tavasszal választások várhatók.

Lengyelországban a muszlim bevándorlást teljesen elutasító jobboldali kormánypárt rendkívül népszerű a közvélemény-kutatások szerint – írja végül a The New York Times az AP hírügynökség nyomán.

Az áttekintésben szembeötlő, hogy Magyarországot nem említi a szerző, csupán annyiban, hogy Merkel 2015-ben beengedte Németországba a Magyarországon rekedt menekülteket.

Az EUObserver című, uniós kérdésekkel foglalkozó brüsszeli hírportál azt írja: uniós körökben van olyan aggodalom, hogy Sebastian Kurz – osztrák kancellárként – nemcsak a migrációt, hanem esetleg az EU demokratikus értékeit illetően is inkább Magyar- és Lengyelország oldalán fog állni, szemben Francia- és Németország irányvonalával. Ezek az aggályok csak erősödni fognak, ha a belügyminiszteri posztot Strache, a Szabadságpárt vezetője kapja meg, miként azt követeli. Strache – írja az EUObserver – állandóan bírálja az uniót, nyíltan követeli, hogy Ausztria inkább a Visegrádi Négyekkel fűzze szorosra a szövetségét, és amint lehet, haza akarja küldeni az összes menekültet.

„Az EU visszafojtja lélegzetét” – írja az ausztriai választások kimenetelét elemző írásában a másik brüsszeli uniós portál, az EurActiv. Eszerint rémálomnak tekintenék, ha a jobbközép a szélsőjobbal lépne kormánykoalícióra.

A Szabadságpárt kormányra jutása újabb fejfájást okozna Brüsszelnek, ahol már így is kénytelenek a brexittel, valamint a Német-, Magyar-, Lengyelországban és másutt feljövőben levő nacionalistákkal megküzdeni – fogalmaz az EurActiv. Kitér arra, hogy a Szabadságpárt nem csupán bevándorlás- és unióellenes álláspontjával tette magát ismertté, hanem azt is követeli, hogy oldják fel az Oroszországgal szembeni szankciókat.

Az osztrák politika alakulása azért is fontos Brüsszel szemében, mert a jövő év második felében – amikor döntő szakaszba érkeznek majd a brit kilépésről folyó tárgyalások – Ausztria fogja betölteni az unió soros elnöki tisztségét.

Végül röviden egy másik témáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung interjút közöl Jevhen Niscsuk ukrán kulturális miniszterrel. Az egyik kérdés az új ukrán oktatási törvényre vonatkozott, amely a középiskolától kezdve csak ukrán nyelvű oktatási lehetőséget biztosít. A miniszter azt válaszolta, hogy a törvény éppenséggel több lehetőséget nyújt a kisebbségek tagjainak az önmegvalósításra a munkaerőpiacon, illetve az egyetemre jutást illetően. Niscsuk szerint az a céljuk, hogy az érintettek ne Magyarországon vagy Romániában, hanem Ukrajnában keressék az önmegvalósítás útját.