Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A magyarok csaknem háromnegyede szerint az ország nyer az EU-tagsággal

A magyarok csaknem háromnegyede szerint az ország nyer az EU-tagsággal
Infovilág

Tavaly óta tovább emelkedett és mostanra csaknem kétharmadára, 64 százalékra nőtt azon EU-állampolgárok aránya, akik szerint országuk nyert az EU-tagsággal. Magyarországon ez az arány 72 százalék.

Az Európai Parlament legújabb kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 57%-a jó dolognak tartja az EU-tagságot – ez az arány közelít a válság előtti eredményekhez. Negyvenhét százalék gondolja úgy, hogy számít a szava az EU-ban; ez az eddigi legjobb eredmény a 2009-i európai választások óta. Az idei Parlaméter közvélemény-kutatás a 28 tagállam 27 881 állampolgárának bevonásával készült.

A felmérés azt vizsgálja, miként vélekednek az állampolgárok az EU-tagságról és előnyeiről, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és milyen az attitűdjük az Európai Parlament, a tevékenysége és küldetése iránt. A kutatás megerősíti, hogy az állampolgárok egyre kedvezőbben vélekednek az EU-ról. Ez a magatartás-változás a 2016 óta készült felmérésekből is kivehető.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke kijelentette: „A felmérés eredménye rendkívül pozitív és biztató. A kutatás rámutat arra, hogy az intézményeink és munkánk iránti bizalom folyamatosan növekszik, és lassan magunk mögött hagyhatjuk a múlt évek válságát. Természetesen néhány területen a nézőpontok tagállamonként eltérnek. Ez ösztönöz minket arra, hogy ezekre a gondokra megoldást találjunk. Az emberek egyre inkább úgy tekintenek az EU-ra, mint meghatározó szereplőre, amely fontos szerepet játszik a közös kihívások megoldásában, valamint a terrorizmus, a munkanélküliség, a szegénység és kirekesztés, vagyis az általános fenyegetésekkel szembeni védelemben. Nekünk, az emberek parlamentjeként, ez azt jelenti, hogy folyamatosan teljesítenünk kell, és még keményebben fogunk dolgozni azért, hogy teljesítsük az emberek reményeit és elvárásait. A felmérés eredményére úgy is tekintek, mint egy megbízásra, hogy az Európai Parlament továbbra is növekvő fontosságú kulcsszerepet játsszék az EU jövőjének alakításában. A legmegfelelőbb fórum – annak megvitatására, hogy milyen legyen az EU, milyen feladatokat lásson el vagy milyen hatalommal legyen felruházva – itt, az Európai Parlamentben van.”

Magyarországon az EU megítélése szintén kiemelten kedvező irányzatot mutat. A megkérdezettek 56%-a véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez nyolc százalékpontos emelkedés a márciusi eredményhez képest, és a legnagyobb emelkedés a többi tagállammal összevetve.

Százból hetvenketten (a tavalyihoz képest 10 százalékponttal többen!) állítják: az ország csak nyer az EU-tagságból. A magyar megkérdezettek elsősorban a gazdasági előnyöknek tulajdonítanak fontosságot. Arra a kérdésre, hogy miként profitál a válaszadó országa az EU-tagságból, a magyarok többsége az új munkalehetőségeket (51%) és az EU-nak a gazdasági növekedéshez való hozzájárulását (45%) említette. Ezek az értékek az EU-átlagnál jóval magasabbak.

A magyarok többsége (57%) azonban nem érzi úgy, hogy számít a szava, bár a márciusi felmérés eredményével (66%) összevetve e tekintetben is javuló tendencia figyelhető meg.

Negyvenkét százalék azon állampolgárok aránya, akiben semleges kép él az Európai Parlamentről. Ezzel szemben 33% számára ez a kép pozitív, mely nyolc százalékpontos emelkedés egy éven belül. Azok aránya, akikben negatív kép él a Parlamentről, hét százalékponttal csökkent, 21%-ra. A magyarok 36%-a pozitív képet társít az EP-hez, mely szintén figyelemreméltó növekedés a 2016-i 25%-hoz mérten. A többség (44%) ugyanakkor még mindig semlegesen viszonyul az intézményhez, ám ez az arány is 10 százalékponttal csökkent a tavalyi eredményhez képest.

A megkérdezettek több mint fele (55%) válaszolta azt, hogy érdeklődik a 2019-i európai parlamenti választások iránt, ez az arány a magyar megkérdezettek körében is hasonló (54%). Emellett 47%-uk gondolja úgy, hogy az Európai Parlamentnek a jövőben fontosabb szerepet kéne játszania.

Az előző, 2017 márciusában végzett felmérés már rámutatott arra, hogy az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az EU őket képviselve cselekszik az általuk is kiemelten fontosnak tartott területeken. Az EU lépéseinek elismerésére építve, az EU iránti érdeklődés továbbra is magas (57%), biztos növekedést mutatva az elmúlt időszakban.

Az európai állampolgárok emellett egyértelműen elvárják, hogy az EU megvédje őket bizonyos fenyegetésekkel szemben. Arra a kérdésre, hogy mely fenyegetésekkel szemben várják el az EU fellépését, az állampolgárok a terrorizmust (58%), a munkanélküliséget (43%), a szegénységet és kirekesztést (42%) és az ellenőrizetlen migrációt (35%) említették. A magyar válaszadók többsége szintén e négy területet emelte ki.

Az állampolgárok számítanak az Európai Parlament munkájára abban, hogy fellépjen a szegénységgel és kirekesztéssel (41%), a terrorizmussal (41%), valamint a fiatalok munkanélküliségével (31%) szemben.

Az állampolgárok elvárják, hogy az EU biztosítsa az alapvető jogok védelmét (44%), az EU-n belüli utazás, munka és tanulás szabadságát (36%), a munkaügyi jogokat (34%), továbbá megfelelő nyugdíjat (34%) és gazdasági jólétet (33%). Az Európai Parlamenttől főleg az emberi jogok (56%), a szólásszabadság (34%) és a nemek közti egyenlőség (32%) védelmét várják el.

Parlaméter 2017 – Magyarország

A felmérésről Az idei Parlaméter felmérés szeptember 23–október 2. közt készült: 27 881 15 évesnél idősebb feletti európait kérdeztek meg személyesen az EU 28 tagállamában.