Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Megkettőződött az allergiások száma az utóbbi években

Megkettőződött az allergiások száma az utóbbi években
(Tudósítónktól)

A nagy nyári pollenidőszaknak vége, ekként a klasszikus értelemben vett kültéri allergének már nincsenek a levegőben, azonban a beltérben továbbra is jelen vannak allergiás tüneteket okozó anyagok (házi poratka, penészgombák, háziállatok szőre stb.). A világon a 21. század elején vezető halálokok között a szív-érrendszeri betegségek után közvetlenül az alsó légúti betegségek szerepelnek, a WHO szerint mindez várhatóan így is marad 2030-ig. 1

A magyar lakosságnak legalább ötöde (egyes becslések szerint harmada!) allergiás. Az allergiás szénanáthások száma a múlt évtizedben megkettőződött, országosan 15–17%, Budapesten 20%-nál is nagyobb az arányuk. Az asztmások száma országosan még nem éri el a tíz százalékot, ám minden harmadik szénanáthásnál asztmával is kell számolni.2 Az Országos Közegészségügyi Intézet jelentései alapján a parlagfű pollen-koncentrációjának országos átlaga az idén 28 napon át nagyon magas szintű volt.

Még a ragyogó őszi napfényben is látszik a város fölött a levegőszennyezés:

A legutóbbi fűtési időszak alatt a levegőminőség jellemzően rossz volt, a szállópor koncentrációja 11 napon érte el a tájékoztatási fokozatot, míg a riasztási fokozatot 4 napon át.3

Kőbányai reggel. (Foto: Görög Ibolya/fb)

 

A téli típusú szmog, más néven füstköd kialakulása földrajzi, időjárási körülményektől, légszennyező anyag kibocsátástól függ és a levegőben lévő magas szállópor-koncentráció jellemzi. A szállópor fő forrásai a lakossági tüzelés és a városi közlekedés a hideg időszakban. Az elmúlt években számos szmogriadón túlestünk, a legutóbbi az idén januárban volt, a legmagasabb napi koncentrációkat Miskolcon mérték (közel 500 mg/m3) és 4 napig tartott hazánkban.5

A károsanyag-kibocsátás csökkentésére számos nemzetközi és hazai rendelet született, így a kültér szabályozás alatt áll, de a beltér, vagyis otthonunk – ahol időnk nagy részét töltjük – levegőminőségét semmi sem védi.

A kinti levegő minden egyes ablaknyitással, szellőztetéssel beáramlik az életterünkbe és lélegzetvételkor a tüdőnkbe. A belső téri légszennyezettség nagy részben a kültérből származik. De tudni kell, hogy a beltéri levegőben egyes légszennyezők akár jóval magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint kint.

A szakember tanácsa: parlagfűpollen-szezonban tanácsos csak kora reggel vagy este kimenni a szabad, és olyankor csak hajnalban szellőztessünk. Szmogriadók idején halasszuk el a sétát és próbáljunk meg kinti programok helyett bentieket keresni. Többször, rövid ideig szellőztessünk kereszthuzattal, hogy az elhasznált belső levegőt gyorsan kicseréljük. Semmiképpen ne tüzeljünk szennyező fűtőanyagokkal, műanyaggal, színes újságpapírral, ruhaneművel, festett, kezelt faanyaggal. Aki teheti, ilyenkor a vegyes tüzelésű kazánban gázzal fűtsön. Ne égessünk avart még ott sem, ahol ezt nem szabályozza helyi rendelet.

Gondoljunk bele abba, hogy életünk döntő részét – akár 90 százalékát is – belső terekben töltjük: a lakásunkban, az iskolában, majd később a munkahelyünkön, ehhez képest elenyésző időt vagyunk csak a szabadban6. Éppen ezért kiemelten fontos a beltéri levegő tisztasága, a rendszeres szellőztetés, párásítás, és ha lehet, légtisztító berendezés használata. 

Címkék