Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hazatérés 180 millió év után – Szenzációs bejelentés az asztronauták 30. kongresszusán

Hazatérés 180 millió év után – Szenzációs bejelentés az asztronauták 30. kongresszusán
Matuscsák Tamás

E hét hétfőjén nyitották meg a franciaországi Toulouse-ban az asztronauták 30. kongresszusát, amelyen számos érdekes előadás és bemutató közül a hazaiak számára, de talán nekünk is egy olyan hír a legérdekesebb, amely jól mutatja, hogy az űrhajósok és csillagászok nemcsak hidegfejű mérnökemberek, hanem egyszersmind romantikus lelkek is.

A szóban forgó történet 180 millió éve kezdődött, amikor egy égitest becsapódása nyomán milliónyi apróbb-nagyobb kőzetdarab hasadt ki a Mars felszínéből, és szóródott szerte szét a világűrben. Egyesek eljutottak a Földre is. Egy ilyen meteoritot fedezett fel azután egy francia gyűjtő a Szaharában, amelyet később eladott a toulouse-i Űrmúzeumnak (Cité de l’Espace).

A muzeológusok a követ Thomas Pesquet űrhajósra bízták akkor, amikor a Nemzetközi Űrállomásra utazott. Így a meteorit immáron háromszor hasította át Földünk légkörét, először érkezésekor, majd kétszer az oda-visszaút alkalmával a bolygónk körül keringő ISS-re (International Space Station). De az igazi 21. századi kaland csak most kezdődik e ritka kőzet számára.

Hamarosan három darabra vágják. Az egyik része a Cité de l’Espace tulajdonában marad, egy másik darabja az űrhajósé lesz, de a legérdekesebb a harmadik rész sorsa.

A Sylvestre Maurice vezette asztrofizikus csapat, amely a 2012 óta a Marson tevékenykedő Curiosity automatikus felderítőjármű kamerarendszerét tervezte és összeállította, most új feladatott kapott: a 2020-ban kilövendő és 2021-ben a vörös bolygóra érkező, a marsi élet esélyeit vizsgáló berendezés optikai eszközeinek megtervezését. Ennek fontos eszköze lesz egy különleges lézeres letapogató, amely távoli szomszédunk kérgén szerves molekulák után kutat majd, képes lesz felfedezni az élet esetleges mikroszkopikus jeleit. A Szaharában talált meteorit szolgál majd etalonként e finom műszer kalibrálásához.

Sylvestre Maurice, Thomas Pesquet és a meteorit 

Mint Jean-Yves Le Gall, a francia űrügynökség, a CNES igazgatója bejelentette, a NASA-val történt megállapodásuk része az is, hogy a meteorit szétvágásból származó harmadik résszel olyasvalami történhet, amire minden bizonnyal még nem volt precedens Naprendszerünkben: a francia berendezéssel útjára induló amerikai űrszonda magával viszi, így e pici kődarab 180 millió év után újra régi „otthonában” landolhat.

Címkék