Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Menekültkérdés és a nemzeti konzultáció

Menekültkérdés és a nemzeti konzultáció
Publicus Intézet

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 11–17. között, 1002 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak menekültekkel és az aktuális «nemzeti konzultációval» kapcsolatos egyes véleményeit.

A megkérdezettek majd' egyharmada válaszolta azt, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menekültekkel. És kicsivel több, mint egyharmad mondta, hogy személyesen érinti a menekültkérdés, tízből nyolc ember szerint hazánkat érinti a kérdés. A menekültekkel kapcsolatos alapvető attitűdök érdemben nem változtak, ám néhány esetben visszaálltak a menekültek tömeges érkezését megelőző időszakban mértekre. A Magyarországon engedéllyel tartózkodó menekültek egy szomszédos panzióba költözése ellen valamilyen módon tízből hét ember tiltakozna, azonban az őcsényi esetnél tapasztalt durvaságokról tízből nyolc megkérdezett azt gondolja, túlzó és nem elfogadható. A nemzeti konzultációról a megkérdezettek fele azt gondolja, hogy csupán egy kommunikációs eszköz, és valamivel több, mint egyharmaduk szerint a kormány valóban kíváncsi az emberek véleményére, amikor megfogalmazza ebben a kérdéseit. 

menekult_szemelyesen.png

A megkérdezettek majd' egyharmada (29 százalék) válaszolta azt, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menkültekkel. Ez az arány különösen magas a 30 évesnél fiatalabbak körében, akiknek több mint a fele (51 százalék) adta ezt a választ. Legkevesebben a 60 év felettiek körében találkoztak menekülttel az elmúlt egy évben, mindössze 13 százalékuk. 

Kicsivel több, mint a megkérdezettek egyharmada (36 százalék) mondta, hogy személyesen érinti a menekültkérdés. Mindössze a Fidesz-szavazók és a kormányváltást nem akarók körében vannak többségben, akiket semélyesen érint a menekültkérdés (52 és 51 százalék), a többi társadalmi csoport úgy nyilatkozott, hogy inkább őket nem érinti legkevésbé az MSZP-szavazókat (11 százalék). Akik érintve érzik magukat, leginkább az említették, hogy változott a közérzetük (50 százalék),megosztotta családját és barátait a kérdés (42 százalék), változott a környezetük a biztonsága (23 százalék), vagy veszélybe került a munkájuk (7 százalék).

Viszont tízből nyolc ember (83 százalék) szerint hazánkat érinti a kérdés. Itt egyedül az MSZP-szavazók gondolkodnak másként: körükben többségben vannak azok, akik szerint nem érinti hazának a menekültkérdés (49 százalék, 41 ellenében). A többi vizsgált társadalmi csoport érinti, leginkább a Fidesz-, a Jobbik- és a bizonytalan szavazók gondolják így (94, 81, és 80 százalék)

menekult_erinti.png

A menekültekkel kapcsolatos alapvető attitűdök érdemben nem változtak. A múlt években végzett kutatásaink eredményeihez hasonlóan a tízből nyolc megkérdezett (82 százalék) szerint túl sok menekült érkezik, Európa ezt nem fogja bírni. A válaszadóknak továbbra is a többsége (56 százalék) nem gondolja, hogy kötelességünk segíteni a menekülteken. Ez az arány 2015 szeptemberében még fordított volt, akkor majdnem kétharmad (64 százalék) gondolta úgy, hogy kötelességünk segíteni, ám a 2016-i mélyponthoz (kvóta-népszavazás időszaka, 35 százalék) képest, hat százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint inkább segíteni kell.

A menekültek esetleges befogadását háromnegyed (72 százalék) továbbra is elutasítja, ám a megengedők aránya a kvóta-népszavazás idején mérthez képest hat százalékponttal, 25 százalékra növekedett. 

menekult_attitud_2017_10.png

Azonban, az egy évvel ezelőtt mérhez képest kisebbségből (38 százalék) többségbe (51 százalék) kerültek azok, akik szerint a menekülteket emberségesebben kellene kezelni. Egy éve egyedül az MSZP-szavazók körében volt többségben ez az álláspont (52 százalék, 42 ellenében), mostanra a Jobbik-szavazók (50 százalék, 47 ellenében), és a bizonytalanok (53 százalék, 37 ellenében) is eképpen gondolkodnak, míg az MSZP szavazók megerősödtek ebben (78 százalék, 19 ellenében). Egyedül a Fidesz szavazók véleménye nem változott érdemben, egy éve 5631 százalék volt az arány, most 5535.

menekult_emberseges.png

Magyarországon engedéllyel tartózkodó menekültek egy szomszédos panzióba költözése ellen valamilyen módon tízből hét ember (70 százalék) tiltakoznék, tízből kettőt (19 százalék) nem érdekelne, 7 százalék örömmel fogadná. A leginkább elutasítoak a Fidesz-szavazók (85 százalék), a legkevésbé az MSZP-szavazók (55 százalék), egyben körükben a legmagasabb azok aránya (22 százalék), akik örömmel foganák a kiránduló menekülteket. 

menekult_panzio.png

Azonban az őcsényi esetnél tapasztalt durváságokról tízből nyolc megkérdezett (82 százalék) azt gondolja, túlzó és nem elfogadható. Leginkább a Jobbik és a Fidesz szavazói tartják elfogadhatónak ebben az esetben a durvaságot (21 és 15 százalék), míg a bizonytalan szavazóknál ennél alacsonyabb (12 százalék) ez az arány, az MSZP szavazók körében pedig elenyésző (4 százalék).

menekult_ocseny.png

A nemzeti konzultációról a megkérdezettek fele (50 százalék) azt gondolja, hogy csupán egy kommunikációs eszköz, és valamivel több, mint egyharmaduk (37 százalék) szerint a kormány valóban kíváncsi az emberek véleményére, amikor megfogalmazza ebben a kérdéseit. 

Leginkább a Fidesz szavazók, és a kormányáltást nem akarók gondolják úgy, hogy érdemi a kozultáció (67 és 64 százalék), míg az összes többi párt szavazói körében egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint csak egy kommunikációs fogás. Leginkább az MSZP- és a Jobbik-szavazók gondolják így (77 és 64 százalék) ám a bizonytalanok egyértelmű többsége is eképpen gondolkodik (56 százalék, 26 ellenében). 

menekult_konzultacio.png

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelent Vasárnapi Hírekben találhatók.