Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Veszélyben a GDP-arányos államadósság csökkentése

Veszélyben a GDP-arányos államadósság csökkentése
GKI
  • 2017. 10. 30.

A magyar gazdaságban a múlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, s 2018 közepéig ebben nem várható érdemi változás – adta tudtul ma a Gazdaságkutató Intézet.

A gazdasági növekedés – az EU-támogatások növekedésének, illetve költségvetési megelőlegezésüknek, a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően – 3,8%-os üteme meghaladja az EU átlagát, de a térségben az alacsonyak közé tartozik. Miközben a növekedés beruházás-vezérelt, aközben gyors a fogyasztás emelkedése is. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ez egyelőre nem probléma. A folyamatok rövidtávon kedvezőek, miközben továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.

A magyar gazdaságban az idén és jövőre a leggyorsabban az építőipar bővül: augusztus végéig 28%-kal, az év egészében – a már a múlt év végén megkezdődött élénkülés következtében – 25%-kal, jövőre 10%-kal. Az ipari termelés havi ingadozása továbbra is számottevő. Az év egészében várható 5% feletti bővülés lényegesen gyorsabb a tavalyi csaknem stagnálásnál, de érezhetően elmarad a 2014–15. évitől. Ennek fő oka a járműipar húzóerejének kifulladása.

A külkereskedelmi áruforgalom hullámzó, de a január–augusztus között a behozatal dinamikája euróban több mint 3 százalékponttal meghaladta a kivitelét. Ennek megfelelően a kiviteli többlet több mint 1 milliárd euróval csökkent, ám még így is impozáns, 5,6 milliárd euró. A cserearányok közel 1%-kal romlanak. Jövőre a külkereskedelmi aktívum tovább csökken (8,5-ről 7,7 milliárd euróra).

A kiskereskedelmi forgalom az idén 4% fölé gyorsul, s jövőre is csak kissé 4% alatt lesz. A fogyasztás bővülése idén 3,5% körüli, 2018-ban 3-3,5% közötti. Az idei három negyedévben a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal nőttek.

A belső tényezők közül elvileg a költség- és vásárlóerő-oldalról egyaránt áremelést gerjesztő gyors bérnövekedés inflációs hatású, de ez egyelőre alig érzékelhető. A viszonylag erősebbé vált forint is fékezi az amúgy is alacsony külső áremelkedés begyűrűzését.

Az élvezeti cikkek adóemelése serkenti, néhány termék áfájának csökkentése visszafogja az inflációt, bár a piaci hatások ez utóbbit részben ellensúlyozzák. Az idén 2,5, jövőre 3% körüli fogyasztói árindex valószínű. A bruttó keresetek az idén 13, jövőre 7% körüli mértékben emelkednek, ezen belül főleg 2017-ben a költségvetési szektorban dolgozóké bővül gyorsabban. A közmunkások száma csökken. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya szeptember végéig már mintegy 6%-kal meghaladta az éves előirányzatot, ami az EU-támogatások megelőlegezésének következménye. Mivel ez utóbbi nem érinti az európai módszertan szerinti, eredmény szemléletű deficitet, a GKI az idén a tervezettnél csak valamivel magasabb, 2,5–3% közötti GDP-arányos hiányra számít. Jövőre is ebben a sávban várható a deficit.

A magas pénzforgalmi hiány – mivel azt finanszírozni kell – azonban veszélyezteti a GDP-arányos államadósságnak az Európai Unió által elvárt kb. 0,8 százalékpontos csökkentését. Ha az Eurostat álláspontjának megfelelően az Eximbankot és az MNB-alapítványokat az államháztartáson belülre kell sorolni, az tovább fékezheti a javulást.