Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Tudományünnep 2017 – az emberközpontúság jegyében

Tudományünnep 2017 – az emberközpontúság jegyében
Toronyi Attila

Az idén is novemberben rendezik meg a fővárosban és több nagyvárosban a magyar tudomány ünnepét. Az Akadémia ugyanis feladatának tartja, hogy ne csak művelje a tudományokat, hanem beavassa a nagyközönséget a kutatások legfrissebb eredményeibe. A pécsi egyetem jubileumához, az alapítás 650. évfordulójához kapcsolódva a nyitóelőadást november 3-án a baranyai megyeszékhelyen tartják.

Mint a mai beharangozó tájékoztatón elhangzott, a tudománytól sok minden függ. Mindennapi életünk alakítása, kényelmesebbé tétele éppúgy, mint életminőségünk, várható élettartamunk. „Közös felelősségünk, hogy mire és hogyan használjuk fel az emberiség tudáskincsét” – fejtegette újságírók előtt Barnabás Beáta, a Magyar Tudományos Akadémia helyettes főtitkára. A technológiai fejlesztések ugyanakkor veszélyekkel is járhatnak, ezért is szükséges a széles körű közös gondolkodás és párbeszéd. Ennek a közös gondolkodásnak évente ismétlődő fóruma az MTA rendezvénye, a magyar tudomány ünnepe.

Az említett pécsi nyitóelőadáson Kovács L. Gábor a mesterséges megtermékenyítés etikai problémáiról és az ezekre adható orvosi válaszokról beszél. (Mint a tájékoztatón elhangzott, a témáról már azt megelőzően döntöttek, hogy Veres András győri püspök augusztus 20-án, a Szent Jobb körmenethez kapcsolódó szentmisén ostorozta a lombikprogramot.) Kovács L. Gábor a sajtótájékoztatón azt mondta: világszerte több mint 7 millió ember köszönheti életét a mesterséges megtermékenyítésnek, s ha hozzászámítjuk a leszármazottakat, akkor ez a szám jóval magasabb. Az előadást élőben közvetítik, az MTA honlapján lesz elérhető.

Ugyancsak november 3-án, este hat órakor tudománynépszerűsítő előadás-sorozat kezdődik az MTA budapesti, Széchenyi téri székházában. A rendezvény látogatása ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Az idén ketten is foglalkoznak a genetikai forradalommal: Dudits Dénes mezőgazdasági alkalmazásokat mutat be, Csabai István pedig áttekintést nyújt a legújabb technológiákról.

Az idős korosztály problémái is terítékre kerülnek: Rudas Tamás a szociológia, Hortobágyi Tibor pedig az orvostudomány szemszögéből taglalja a témát. Ehhez kapcsolódóan Fábián István „szedi le a keresztvizet” a csodásnak hirdetett, de leginkább hatástalan vizekről és sókról, a homeopátia mítoszáról. Prószéky Gábor, az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója és Vicsi Klára, a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának tudományos tanácsadója előadásából azt tudhatják meg az érdeklődők, hogy mekkora információhalmazt hordoz az írott szöveg és a kimondott szó.

Az esti előadásokhoz hasonlóan az MTA székháza ad otthont a tudományos osztályok rendezvényeinek is, melyek (a jelentkezést követően) szintén nyitottak bárki számára.

A népszerű előadásokból az érdeklődők képet kaphatnak arról is, hogy milyenek lesznek a jövő „okosvárosai”.

A Magyar Nemzeti Múzeumban a tudomány ünnepe alkalmából valóságos programdömping várja a látogatókat. Ingyenesen látogatható az Ige-Idők – A reformáció 500 éve című kiállítás, és lesz könyvbemutató is. A november 3-án délután öt órakor kezdődő, a Politikum és reformáció címet viselő történész-kerekasztal beszélgetés azt vizsgálja majd, hogyan hatott a reformáció a politika gyakorlatára és elméletére Európában és Magyarországon. Bővebben az eseménysorozatról információk itt olvashatók, tessék kattintani!