Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Szép Ernő válogatott szerelmei – a Rózsavölgyi Szalonban

Szép Ernő válogatott szerelmei – a Rózsavölgyi Szalonban Szép Ernő válogatott szerelmei – a Rózsavölgyi Szalonban Szép Ernő válogatott szerelmei – a Rózsavölgyi Szalonban
Peredi Ágnes

„A vak elment, és én nem simogattam meg a kabátujját…” – hangzott el az első percekben, a Rózsavölgyi Szalonban, a „Kérem, én még nem játszottam” című előadáson. Szép Ernőtől, egy olyan korszakból, amikor a művész örülhetett, hogy élhet, és amikor nem is remélhette, csak vágyhatott rá, hogy értékeljék. És még neki volt lelkiismeret furdalása. (A szerző felvételeivel.)

A Rózsavölgyi Szalon és két színész ismét remekelt. Olyan otthonosan teszik részévé a közönséget Szép Ernő életének, mintha régóta kölcsönösen ismernék egymást. A költőt és válogatott szerelmeit.

Trill Zsolt úgy része az előadásnak, mintha egyszerre lenne írója, rendezője és szereplője. Mesél, él, verset mond, szeret és félt, megért, és megértésre vágyakozik.

Bíró Eszter mindegyik szerelem. Az első, Natália, a kacér rossz lány, picit rongyos necc-harisnyásan, szomorúan, kihívóan. Aki nem tudott jobbat álmodni, mint hogy gazdag főpincérné legyen. 

A színiiskolás Iboly csupa humor, báj, tisztaság és naivitás. Aztán jött a hisztérikus, depressziós művésznő mély fájdalmakkal.

Meg a rémséges korok. 1944, amikor nyilas suhanc lő agyon az udvaron egy öregurat. És később: „Akik még élünk itt, a háború után, már nem élünk szívesen…”

És persze, elhangzott a világszép vers is, a Nem volt játékom, amelyből annyit szinte mindenki ismer, hogy

"Kérem én még nem játszottam, / nem játszottam, / nem játszottam, / játszani szeretnék mostan."  Sanyi (Födő Sándor), a depressziós komponista zenekíséretével. A dramaturg: Németh Nikolett, a rendező: Seres Tamás. A bemutató november 7. 

Címkék