Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az átlagos vagy alacsony jövedelmekhez mérten még mindig drága az energia

Az átlagos vagy alacsony jövedelmekhez mérten még mindig drága az energia
Infovilág
 

Magyarországon a jövedelmekhez mérten megterhelők a rezsiköltségek, pedig a hazai energiaárak most már Európa legalacsonyabbjai között vannak. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlenek az energiahatékonyság emelését szolgáló beruházások.

Ez a lakosság és az ország energiafogyasztásának mérséklésében játszik fontos szerepet. Az energetikai felújítások ugyanis az elmúlt másfél év építőipari konjunktúrája által eddig nem érintett régiókat is fellendíthetnék: 1200 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági piac kiaknázása a tét.

A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint 2013 óta mintegy 1100 milliárd forintot, háztartásonként átlagosan 170 ezer forintot  hagyott a családok pénztárcájában. Európai összehasonlításban a magyar fogyasztók juthatnak az egyik legalacsonyabb áron hozzá a villamos energiához és földgázhoz, a rezsiszámlákkal elmaradók száma is csökkent.

A Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálatából látszik azonban az is, hogy vásárlóerő-paritáson, azaz pénztárcánkhoz mérve megterhelő a rezsi kifizetése. A magyarok átlagosan összkiadásuk mintegy negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére a KSH adatai szerint.[1]
 
A rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül ráadásul rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.

A hatékony energetikai felújítás a rezsicsökkentés fenntartható módja. A hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.[2]

Elengedhetetlen az épületállomány energiahatékonyságának növelése itthon, mint ezt a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is megállapította. A hazai épületek jó részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult. 
 
Tehát önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel. Ma a rendelkezésre álló energia 35 százalékát a lakosság fogyasztja. Ennek akár a felét meg lehetne takarítani a lakások teljes körű energetikai felújításával.
 
A lakossági energetikai beruházások nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt fontosak, hanem az építőipari élénkítő hatásuk is számottevő. Az energiahatékonysági beruházások az építőiparra stabilizáló, terület-kiegyenlítő hatást gyakorolnak, amely az alábbi két fő okra vezethető vissza.

Szakmai becslések[3] szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások mértéke kisebb, építőipari hatásuk nagyobb számuk miatt számottevő – különösen a kisebb építőipari kkv-k piaci helyzetének stabilizálásában.

A MEHI 2016. év végi piackutatása mutatja, hogy a vidéken – különösen két alföldi régióban – élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. 
Tehát az új építések főként a budapesti, Pest megyei és egyes dunántúli megyéket, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg[4], az energetikai felújítások várható eloszlása az új építések miatt kialakult regionális egyenlőtlenséget területileg kompenzálhatja.

A MEHI piackutatásából az is kiderült, hogy a magyar háztartások negyede, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni[5] a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken – különösen két alföldi régióban – élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. 

A lakossági energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárd forintra tehető – ha ezt kiaknázzuk.

„Nemzetközi tapasztatok szerint az energiahatékonysági fejlesztéseket leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítik. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Ez a nyilvánvaló környezeti előnyökön túl a magyar gazdaságfejlesztés és költségvetés hasznára is válik. Ezért is fontos, hogy további kormányzati ösztönző programok induljanak” – mondta el tudósítónknak Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

[1] Miben élünk? KSH, 2016. augusztus

[2] Miben élünk? KSH, 2016. augusztus

[3] Hazai Hatékonyság

[4] KSH: 100 ezer lakosra jutó épített lakás, 2017. I. negyedév

[5] 900 ezer háztartás tervezi lakását energiahatékonnyá tenni a közeli jövőben