Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az EU-átlagnál nagyobb növekedés várható hazánkban – a bérek lassan emelkednek

Az EU-átlagnál nagyobb növekedés várható hazánkban – a bérek lassan emelkednek
Infovilág

Az Európai Bizottság ma közzétett őszi előrejelzése szerint az euró-övezet gazdaságának növekedési üteme idén várhatóan magasabb lesz, mint az elmúlt évtizedben bármikor; a reál GDP az előrejelzések szerint 2,2%-kal, azaz a tavaszi előrejelzésnél (1,7%) jóval nagyobb mértékben nő. Az uniós gazdaság egészének erőteljes, 2,3%-ra becsült idei növekedése szintén felülmúlja a várakozásokat (tavaszi előrejelzés: 1,9%).

Az előrejelzés Magyarország esetében az uniós átlagnál erőteljesebb, 3,7%-os növekedést prognosztizál 2017-re. A növekedés az előrejelzés szerint az euró-övezetben és az EU-ban is folytatódni fog a következő években, méghozzá azonos mértékben: 2018-ban 2,1%-os, 2019-ben pedig 1,9%-os ütemben.

Magyarországra vonatkozóan a prognózis ennél is kedvezőbb: a reál GDP 2018-ban várhatóan 3,6%-kal, 2019-ben pedig 3,1%-kal bővül majd.
Az európai gazdaság a vártnál sokkal jobban teljesített az idén, a töretlen magánfogyasztás, a világszerte erősödő növekedés és a csökkenő munkanélküliség kedvező hatásainak köszönhetően.

A beruházási kedv szintén élénkül, ahogy a bizonytalanságot követően kedvező finanszírozási feltételek tapasztalhatók, és jóval optimistább a gazdasági hangulat. A gazdaság valamennyi tagállamban bővül, és a tagállami munkaerőpiacokon is javulás mutatkozik, ám a bérek növekedési üteme lassú.

Bár a ciklikus fellendülés már 18 negyedév óra megszakítás nélkül tart, még mindig nem teljes körű, mivel például a munkaerő-piacon továbbra is számottevő a stagnálás, és a bérek növekedési üteme a szokásosnál lassúbb. A GDP növekedése és az infláció tehát még mindig a szakpolitikai támogatástól függ.
Az euró-övezetben a munkanélküliség az idén átlagosan 9,1% lesz, azaz 2009 óta a legalacsonyabb szintre süllyed, a következő két év során pedig várhatóan tovább csökken, 2018-ban 8,5%-ra, 2019-ben pedig 7,9%-ra. Az EU egészében a munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint az idén 7,8% lesz, majd 2018-ban 7,3, 2019-ben pedig 7%-ra csökken. Magyarország esetében a munkanélküliség várható aránya jóval alatta marad az euró-övezeti és az uniós átlagnak: 2017-re az előrejelzés 4,2, 2018-ra és 2019-re pedig kereken 4%-os munkanélküliséget prognosztizál.

Az infláció az euró-övezetben az idén várhatóan 1,5% lesz, az EU 28 tagállamában pedig 1,7%. Magyarország esetében ennél némileg magasabb, 2,3%-os inflációval lehet számolni. Az államháztartási egyenleg várhatóan szinte mindegyik tagállamban javulni fog. A gazdasági fejlemények vártnál kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb alakulásának kockázatai összességében kiegyensúlyozottak.


A Bizottság 2018-tól évente ismét két átfogó előrejelzést (tavaszi és őszi), valamint két időközi előrejelzést (téli és nyári) tesz majd közzé, a 2012-től követett gyakorlat helyett, amely szerint évente három átfogó előrejelzést adott ki, télen, tavasszal, illetve ősszel. Az előrejelzések eredeti gyakorlatához visszatéréssel a Bizottság ismét összhangba hozza előrejelzései ütemezését a többi intézménnyel (pl. az Európai Központi Bankkal, a Nemzetközi Valutaalappal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel). – A teljes dokumentum: 2017. őszi gazdasági előrejelzés

 

Oktatás és képzés Európában 
 
Az Európai Bizottság ma tette közzé az Oktatási és Képzési Figyelő 2017. évi kiadását, amely szerint a tagállami oktatási rendszerek egyre befogadóbbak és hatékonyabbak. A jelentés ugyanakkor azt is megerősíti, hogy a diákok iskolai végzettsége nagyban függ társadalmi-gazdasági hátterüktől.

A dokumentumból az is kiderül, hogy a legtöbb tagállamban előrelépés történt az oktatás megreformálásával és korszerűsítésével összefüggő legfontosabb uniós célok elérése felé, ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség az oktatáson belüli méltányosság megvalósítása céljából.

Az iskolai végzettség társadalmi szempontból meghatározó jelentőségű. A csak alapfokú végzettségűek esetében csaknem háromszor akkora annak a valószínűsége, hogy szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben fognak élni, mint a felsőfokú végzettségűek körében.

A jelentés adatai azt is mutatják, hogy 2016-ban az alsó középfokú végzettségű 18–24 év közöttieknek csak 44%-a rendelkezett munkaviszonnyal. A teljes népességet (15–64 éves korosztály) tekintve a munkanélküliség hatodára rúg a csak alapfokú végzettségűek körében, azok esetében, akik felsőfokú végzettséget szereztek 5,1 százalék. A tanulók eredményeit ugyanakkor alapvetően meghatározzák a társadalmi-gazdasági körülményeik: a leghátrányosabb társadalmi-gazdasági hátterű tanulóknak 33,8%-a, a legkiváltságosabb társaiknak mindössze 7,6%-a tartozik a gyengén teljesítők közé.

Azok, akik az EU-n kívül születtek, különösen kiszolgáltatottak. A migráns hátterű fiatalok esetében nagy a gyenge iskolai teljesítmény és a korai iskolaelhagyás veszélye. Tavaly az EU-ban élő, de az unión kívül született 30–34 éves lakosság 33,9%-a tartozott az alacsonyan képzettek közé, az EU-ban született társaik esetében ez az arány csupán 14,8% volt.


Az EU 2020-ra vonatkozó egyik célja az, hogy az alapvető olvasási, matematikai és természettudományos feladatokban gyengén teljesítő tizenöt éves tanulók arányát 15%-ra csökkentse. A tények azonban azt mutatják, hogy az EU összességében távolodik e célkitűzés elérésétől, különösen a természettudományokban, ahol a gyengén teljesítők száma 2012–15 között 16,6%-ról 20,6%-ra nőtt.

Magyarország esetében ugyanez az arány 18%-ról 26%-ra emelkedett, ami kedvezőtlen tendenciát jelez. Az uniós átlaghoz mérten ugyanakkor pozitív változás tapasztalható Magyarországon a következők tekintetében: 2013–16 között kismértékben növekedett a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részesülő gyerekek, illetve a felsőfokú iskolai végzettséget szerzők aránya. Az is örvendetes hír, hogy csaknem a kétszeresére (3,2%-ról 6,3%-ra) nőtt az oktatásban részt vevő felnőttek aránya, és hogy a frissdiplomások iskolai végzettség szerinti foglalkoztatási rátája is számottevően (74,2%-ról 85%-ra) emelkedett.
 

Az EU egészét nézve az oktatásba történő beruházás kismértékben (reálértéken számítva 1%-kal) növekedett. Magyarország esetében az oktatási beruházások nagyobb mértékben, 2,3%-kal bővültek, ami a GDP arányában 5,2%-os bővülésnek felel meg. (A teljes közlemény itt olvasható.)