Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. június 18. Az év 169. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737625. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Európa a Brexit előtt és után – kérdőjelek…

Európa a Brexit előtt és után – kérdőjelek…
(Tudósítónktól)

Az EU-ból történő brit kilépésről és annak várható következményeiről szervezett csütörtökön közös szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) munkaügyi, valamint nemzetközi gazdaság szakosztálya a Budapesti Gazdasági Egyetem Aulájában. Az előadók egyetértettek abban, hogy a Brexittel mindkét fél, így az Egyesült Királyság és az Európai Unió, ezen belül Magyarország is veszít,  ezért a kilépési tárgyalások egyik fontos feladata lesz, hogy megpróbálja minimálisra csökkenteni ezeket a veszteségeket. A feleknek pedig konstruktív partnerség kialakítására kell törekedniük, eközben minél többet megmenteni abból a kölcsönösen előnyös viszonyból, amely a jelenlegi brit tagságból még következik.

A konferencián megjelent és ismertette a brit álláspontot Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete. Őt követte a mikrofon előtt Balázs Péter, a CEU egyetemi tanára, volt külügyminiszter és Andor László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, mindketten az Európai Bizottság korábbi tagjai. A konferencia moderátora Nagy Katalin, Magyarország Brüsszeli Állandó Képviseletének egykori tanácsosa ezután még Gellérné Lukács Évának, az ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszékek adjunktusának, valamint Greskovits Györgynek, a Milestone Intézet oktatási programvezetőjének adta meg a szót. Az előadók közé várták Takács Szabolcs Ferencet, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárát, ő azonban végül nem jelent meg a tisztes számú érdeklődő előtt.

 Iain Lindsay nagykövet – részben magyarul elmondott – beszédében igyekezett megnyugtatni hallgatóságát és a közvéleményt: Nagy-Britannia kilép ugyan az unióból és annak intézményrendszeréből, de nem fordít hátat kontinensünknek. Így például továbbra is hozzájárul majd Európa védelmi képességeinek megőrzéséhez. A britek egy átfogó, ambiciózus szabadkereskedelmi kapcsolat kialakítására törekszenek az EU-val – tette hozzá.

Balázs Péter, az Európai Bizottság első magyar tagja arra figyelmeztetett, hogy a kilépési tárgyalások voltaképpen még nem is kezdődtek meg, most csupán az induló pozíciók kiharcolására szolgáló játszmák zajlanak az EU és Nagy-Britannia között. Balázs szerint a brit munkaerőpiac szempontjából nem az a kérdés, hogy mi lesz a már a brit munkaerőpiacon dolgozókkal (az ő jövőbeni helyzetükről a nagykövet is igyekezett pozitív képet festeni), hanem, hogy a jövőben ez a piac mennyire lesz hozzáférhető az EU tagállamai számára. A munkavállalók szabad áramlásáról pedig megállapította, hogy az elmúlt években Magyarország olyan mértékű veszteséget szenvedett el, ami arányaiban a háborús emberveszteséghez mérhető, hiszen a nyugat-európai magasabb bérek miatt százezrével hagyták el emberek az országot.

Az Egyesült Királyság technológiai, egészségügyi és járműipara, illetve a fogyasztási cikkek gyártása számára évi közel 17 milliárd angol font (mintegy 6 ezermilliárd forint) veszteséget jelenthet az EU-ba irányuló export csökkenése a Brexitet követően – derül ki a Baker McKenzie ügyvédi iroda és az Oxford Economics tanulmányából. A szigetország feldolgozóiparának mintegy 60 százalékkal kellene növelnie a nem uniós piacokra érkező exportját annak érdekében, hogy egy esetleges „kemény Brexit” esetén ellensúlyozza az unió felé irányuló kivitel visszaesését.

A Brexit uniós költségvetést érintő hatásáról a volt külügyminiszter megjegyezte, hogy az Európai Bizottság tervei szerint alapvetően megváltozik majd az uniós költségvetés, ugyanis vélhetően a mezőgazdaság és a kohéziós politika háttérbe szorul, míg a biztonság és a versenyképesség előtérbe kerül. Balázs Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Brexit miatt az uniót az ENSZ Biztonsági Tanácsában – állandó tagként – a jövőben már csak Franciaország képviseli, ami a korábbinál nagyobb felelősséget ró Párizsra. Ugyanakkor a schengeni övezetre és az eurózónára nem lesz hatással a Brexit, hiszen az Egyesült Királyság egyiknek sem volt a tagja. Sőt, a Brexit következtében a legnagyobb nem eurózóna ország távozik az unióból, ennek hatására megnő Németország és Franciaország relatív súlya is az EU-ban – mondta.

Andor László a brit munkaerőpiacon dolgozó uniós munkavállalók helyzetéről elmondta, hogy jogaik rendezése továbbra is "fejtörést okoz". Átlagosan a teljes uniós munkaerő három százaléka tartózkodik egy másik országban, nem ahol született. Ám például Nagy Britanniában ez az érték hat százalék, sőt egyes speciális foglalkozások esetében jóval magasabb is lehet. A legtöbb más  uniós országból származó munkavállaló a brit egészségügyben és felsőoktatásban dolgozik, az előbbinél tíz, az utóbbinál több mint 15 százalék a más uniós országból érkező munkavállalók részaránya. Vagyis ezek foglalkoztatási rátája magasabb, mint a brit lakosságé, ráadásul az uniós munkavállalók nettó befizetők a brit költségvetésbe, hiszen több adót fizetnek, mint amennyit különféle juttatások formájában megkapnak – húzta alá a tanszékvezető, rámutatva, hogy vita folyik arról is, melyik időpont előtt érkezett munkavállalók jogai lesznek garantáltak. Andor László arról is szólt, hogy a Brexit veszélyt jelenthet az EU úgynevezett szociális dimenziójára, ha az EU-ból kilépő Nagy-Britannia megpróbál alacsonyabb színvonalú szociális, munkaügyi és környezeti szabályozással versenyelőnyöket teremteni magának a kontinenssel szemben.

Gellérné Lukács Éva a Brexit utáni Európai Unió jövőjét igyekezett vázolni az EU-ban már meglévő vagy készülő elképzelések alapján. Szólt a migráció negatív hatásáról a szociális kiadásokra is. Mind ő, mind Greskovics György részletesen foglalkozott a tanulmányaikat végző vagy folytatni szándékozó fiatalok helyzetével és jövőjével az unióban, illetve a Brexit utáni Nagy-Britanniában.