Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Európa vadvilágát és őserdeit fenyegeti a környezeti bűnözés

Európa vadvilágát és őserdeit fenyegeti a környezeti bűnözés
WWF Magyarország

Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research ma közzé tett jelentésében arra figyelmeztet, hogy az illegális fakitermelés, a kaviárkereskedelem, a vadon élő madarak tömeges pusztítása, valamint a medvékre, farkasokra és hiúzokra irányuló orvvadászat súlyosan veszélyezteti a 15 európai országon átívelő Duna–Kárpát-térség élővilágát és biológiai sokféleségét. (A képen: vágótok; © naturepl.com / Frei / ARCO / WWF)

A Közép- és Kelet-Európában fekvő Duna–Kárpát-régió természeti értékeiről ismert, azonban egyre jobban fenyegeti a környezeti bűnözés – figyelmeztet az ENSZ Környezetvédelmi Programja, a WWF, valamint az Eurac Research kutatóintézet. Az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok kereskedelme – az európai és nemzetközi környezetvédelmi jogszabályok ellenére – már a térség biodiverzitását és lakosainak megélhetését veszélezteti. Az Európai Unió egységes belső piaca további kihívásokkal állítja szembe a vadkereskedelem megfékezésére irányuló törekvést, hiszen az áruk szabadon mozoghatnak a 28 tagország között.

Bialowieza: © Sanchez & Lope / WWF

Az illegális fakivágás hatására tovább pusztulnak Európa utolsó, érintetlen erdei, annak ellenére, hogy jó részük az UNESCO világörökség-listáján szerepel. Műholdfelvételek és tanulmányok alátámasztják, hogy a fenntarthatóságra a törvényellenes fakitermelés az egyik nagy veszély.

A Kárpátok erdei Európa legnagyobb, máig fennmaradó barnamedve-, farkas- és hiúzpopulációinak nyújtanak menedéket. Ezeket a fajokat azonban – az uniós, valamint a nemzetközi törvények és egyezmények ellenére – folyamatosan fenyegeti az orvvadászat.

Nem csupán a nagyragadozók veszélyeztetettek: a tokfélék utolsó fennmaradt európai populációja a Duna-medencében található, ezt a halfajt ikrájuk illegális gyűjtése sodorta veszélybe. A tokhalak kaviárja ugyanis a feketepiacon ma már eléri a 6000 eurós kilogrammonkénti árat. Egy dunai tokféle már kihalt, négy másik a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik, és egyedszámuk továbbra is csökken.

A madarakat sem kíméli az illegális vadászat és begyűjtés: csak a Földközi-tenger térségében évente mintegy 11–36 millió egyedet ölnek meg vagy fognak el törvényellenesen – Szerbiában például évi 104–163 ezret –, és ez a szám folyamatosan növekszik. A madarakat a többi között Olaszország és Málta éttermei számára értékesítik.

 „Európa utolsó ősi erdei és biológiai sokféleségük riasztó ütemben tűnnek el – emelte ki Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója. – A Duna a tokhalnak, a világ egyik legősibb és legveszélyeztetettebb halfajának állományát őrzi, az illegális kaviárkereskedelem viszont végleg eltörölheti ezt a fajt, ha nem teszünk azonnal ellene.”

Szürke farkas: © Tomas Hulik

„A környezeti bűnözés, sajnos, Magyarországon sem ismeretlen fogalom, bár egyes válfajai – köztük az illegális fakitermelés – szerencsére nem éri el a néhány szomszédos országban tapasztalható mértéket. A nagyragadozók illegális kilövése viszont – amelyre szintén volt példa hazánkban a múlt években – veszélyeztetheti ezeknek a természetvédelmi szempontból fontos, védett fajoknak a visszatérését” – jelentette ki Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Az illegális vadkereskedelem és fakitermelés elleni küzdelem hatékonysága végett az egyes országokon belül erősíteni kell az érdekeltek összefogását, valamint az adatmegosztásra és bűnüldözésre irányuló, államok közötti együttműködést. Sürgető a bűnüldöző szervek erőforrásainak növelése, illetve büntetőeljárási és joghatósági továbbképzése, hogy növekedjék a bírósági jogerős ítélettel záruló esetek száma. Emellett a vadállatok kereskedelme ellen fellépő európai uniós cselekvési terv végrehajtását mind uniós, mind nemzeti szinten sürgetni kell. Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research környezetvédelmi jelentése ajánlást tesz egy célzott és közös program létrehozására avégett, hogy segítsék az intézkedéseket a természetkárosító bűncselekmények felülvizsgálatához, megakadályozásához és visszaszorításához.

Hiúz: © Fritz Pölking / WWF

# A Kárpátok és a Duna medencéje részben vagy teljesen lefedi annak a tizenöt közép- és délkelet-európai országnak a területét, amely aláírta a Kárpátok-egyezményt, a Duna-védelmi Egyezményt: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dél-Németország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Dél-Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.

# Háromszáznegyvenöt erdőfelügyelő közreműködésével elkészített felmérés szerint Romániában az egyik legnagyobb veszély a fenntarthatóságra az illegális fakitermelés.

# A Duna-medence hat tokhalfajából egy már kihalt, négy kritikusan veszélyeztetett. A viza egyedszáma kétharmadával csökkent már az 1980-as években, és mára kritikusan veszélyeztetett fajnak számít az illegális halászat, élőhelyének csökkenése és fragmentációja miatt.

# Európa nagyragadozóinak – a medvéknek, farkasoknak és hiúzoknak – több mint kétharmada él a kárpáti régióban. Népességük még stabil, de a fakivágás és az orvvadászat veszélye állandóan fenyegeti őket.

# Számos szabályozás, program és egyezmény lépett már hatályba, de a természetkárosító bűncselekmények magas száma arra utal, hogy alapvető akadályok hátráltatják a valódi végrehajtást és az elérhető források kiaknázását. Ezt súlyosbítja a határokon átívelő együttműködés hiánya.

# Az Európai Faanyag-rendelet (EUTR) 2013-ban lépett hatályba azzal a céllal, hogy az illegális kitermelésből származó fát és az abból készült termékeket többé ne hozhassák forgalomba az európai piacokon. Tavaly az Európai Bizottság elkészítette az EUTR értékelését és megállapította: több cselekvésre van szükség a tagállamok és a magánszektor részéről, hogy az a gyakorlatban is működni tudjon.

#2016 júniusában az EU tagállamai elfogadták a széleskörű és átfogó EU cselekvési programot a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme ellen. A program célja, hogy 2020-ra minden eddiginél hatékonyabb legyen a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme elleni küzdelem mind az EU-ban, mind világszerte.

# Az uniós Élőhely-, valamint a Madárvédelmi Irányelvek voltak az uniós környezetvédelmi politika sarokkövei évtizedekig, és nyomukban megszületett a Natura 2000, a világ legnagyobb, természetvédelmi övezetekből álló hálózata. Az Élőhelyvédelmi Irányelv olyan ikonikus fajokat vesz védelme alá, mint a medve, a farkas vagy a hiúz. Azonban a 2015/16-ban folytatott célravezetőségi vizsgálat (Fitness Check) kimutatta a hiányosságokat a környezetvédelmi irányelvek elfogadásával vállalt jogi kötelezettségek végrehajtásában. Az idén november 15-én az Európai Parlament elfogadott egy határozatot az Európai Bizottság környezetvédelmi cselekvési programjáról, amivel a végrehajtás hatékonyságát szeretné növelni.

# Ezen a nyáron az UNESCO a Kárpát-medencéből és az ukrán Podólia régióból összesen 5500 hektár, Románia nyolc térségéből pedig 24 000 hektár őserdőt nyilvánított világörökségi helyszínnek, ami jelzi, hogy mekkora terjedelmű természeti kincs fennmaradása forog kockán.