Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az uniós átlagnál öt évvel rövidebb ideig élnek a magyarok

Az uniós átlagnál öt évvel rövidebb ideig élnek a magyarok
Infovilág

Csak az egészségügyi rendszerek újragondolásával biztosítható azok működőképessége és az ellátás betegközpontúsága – ez a következtetés szűrhető le a Bizottság által ma közzétett 28 országspecifikus egészségügyi elemzésből. A jelentések mélyreható elemzést adnak közre a tagállamok egészségügyi rendszereiről, áttekintik a lakosság egészségi állapotát és a fontos kockázati tényezőket, továbbá megvizsgálják a tagállami egészségügyi rendszer hatékonyságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát.

Az országspecifikus egészségügyi elemzések az OECD-vel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával együttműködésben készültek. A lakosság egészségi állapotával és számos fontos kockázati tényezővel foglalkoznak, emellett pedig megvizsgálják az egészségügyi rendszer hatékonyságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát minden uniós országban. A jelentésekből egyúttal fény derül azokra a területekre is, amelyeken a Bizottság ösztönözheti az egymástól való tanulást és a tapasztalatcserét.

A Magyarországra vonatkozó elemzés megállapítja, hogy noha 2000 és 2015 között csaknem négy évvel emelkedett a várható élettartam, a 75,7 éves jelenlegi érték még mindig öt évvel alacsonyabb az uniós átlagnál. A magyar egészségügyi rendszer továbbra is erősen kórházközpontú, amint azt a kórházi ápolási idők és az elkerülhető kórházi kezelések uniós átlagot meghaladó aránya mutatják. A magyarországi egészségügyre és annak finanszírozására vonatkozó részletes megállapítások az egészségügyi országprofilban találhatók. (A teljes közlemény itt olvasható.)

 

rescEU: új európai rendszer a természeti katasztrófák kezelésére

Az Európai Bizottság ma nagy ívű terveket terjesztett elő avégett, hogy Európa jobban tudja kezelni a természeti katasztrófákat – például az árvizeket, erdőtüzeket, földrengéseket és járványokat –, amelyek a múlt években összetettebbé és gyakoribbá váltak az éghajlatváltozás miatt. Egyedül 2017-ben 200 ember vesztette életét Európában természeti katasztrófák következtében, és több mint egymillió hektárnyi erdő vált a tűz martalékává. 1980 óta a tagállamok a szélsőséges időjárási és éghajlati események miatt – az emberéleteken kívül – több mint 360 milliárd euró veszteséget szenvedtek.
 
A jelenlegi uniós polgári védelmi mechanizmus önkéntes alapú rendszer, amelyben a részt vevő tagállamok önkéntes hozzájárulásait az EU koordinálja. A mechanizmus ember által okozott és természeti katasztrófák esetén is aktiválható, de a katasztrófavédelmi felkészültséget és a megelőzést is támogatja. Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok komoly próbatételt jelentettek a tagállamok számára, különösen akkor, amikor egyszerre több tagállam volt kénytelen megküzdeni ugyanolyan típusú katasztrófával. Az EU nem rendelkezik saját tartalékkapacitással ahhoz, hogy ilyen esetekben támogassa a túlterhelt tagállamokat.

Az európai veszélyhelyzet-reagálási kapacitás megerősítését két javasolt intézkedés szolgálja:

  • Létrejön az európai szintű rescEU tartalék, amelyet polgári védelmi kapacitások – pl. tűzoltó repülőgépek, speciális szivattyúk, városi kutató-mentő kapacitások, tábori kórházak és sürgősségi orvosi csoportok – alkotnak. A tagállami erőforrásokat kiegészítő tartalékot az Európai Bizottság kezeli majd által sújtott országok megsegítése érdekében, és akkor fogja bevetni, ha a nemzeti kapacitások túlterheltek. A rescEU összes költségét és kapacitását az EU finanszírozza, a bevetéséről pedig a Bizottság dönt.
  • A Bizottság támogatni fogja a tagállamok nemzeti kapacitásainak bővítését. Ebből a célból finanszírozni fogja a meglévő erőforrások átalakítását, javítását, szállítását és üzemeltetését is (jelenleg csak a szállítási költségeket fedezi).

A katasztrófa-megelőzés és katasztrók elleni felkészültség erősítése céljából a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy osszák meg egymással megelőzési és felkészülési stratégiáikat, hogy az esetleges hiányosságokat közösen tudják azonosítani és kezelni. A most előterjesztett javaslat a megelőzéssel és a felkészüléssel foglalkozó uniós szakpolitikák közötti együttműködést és összhangot is javítja, továbbá racionalizálja és egyszerűsíti az adminisztratív eljárásokat, hogy az életmentő segítség késedelem nélkül megérkezhessen az érintett területekre. (A teljes közlemény itt olvasható.)