Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Erdő bíboros: a magyarok negyedannyit keresnek, mint a németek, de megjelenik a lovári-romani Biblia

Erdő bíboros: a magyarok negyedannyit keresnek, mint a németek, de megjelenik a lovári-romani Biblia Erdő bíboros: a magyarok negyedannyit keresnek, mint a németek, de megjelenik a lovári-romani Biblia Erdő bíboros: a magyarok negyedannyit keresnek, mint a németek, de megjelenik a lovári-romani Biblia

Az orosz TASZSZ hírügynökség a Rosztechnadzor felügyelet jelentésére hivatkozva azt állítja, hogy a ruténium–106 izotóp sugárzása Cseljabinszk térségében, amit augusztus végétől októberig mértek a Mayak atomerőmű közelében, nem lépte túl a megengedett értéket.

A Mayak atomerőmű, amelyik a többi között atomfegyverekhez gyárt részegységeket a Roszatom számára, szintén azt jelentette, semmilyen túlzó radioaktivitást nem észleltek. A Roszatom ugyanezt erősítette meg. Cseljabinszk kormányzóhelyettese hasonló tényt állított, cáfolva számos ügynökség állítását. Sőt, egy német híradást is idéznek, amelyik szintén arról szólt, hogy Romániában mérték ugyan a legmagasabb értéket, de német területen egészségre nem ártalmas értéket mutattak ki. 

Az állami orosz hírügynökségi jelentéssel szemben több külföldi, sőt orosz tudósítás is ennek az ellenkezőjét állítja. A Lenta orosz online újság szerint messze, méghozzá csaknem 1000-szeresen meghaladta a megengedett értéket a cseljabinszki Argajas térségben mért sugárzás, ami nemcsak Kelet-Európába, de Nyugatra, még Franciaországba is eljutott. Az orosz hatóságok cáfolták ezeket az állításokat. A Roszatom – a Lenta szerint – elismerte a ruténium–106 sugárzását, de azt mondta, nem orosz erőműből származik. A Greenpeace pedig ügyészségi vizsgálatot kezdeményez, követeli a titkolt és félrevezető adatok azonnali nyilvánosságra hozatalát. A sugárzás egészségre veszélyes következményei, esetleges rákkeltő hatása és annak jelei mintegy másfél év múlva jelentkezhetnek.

Az orosz állami támogatással működő Russia Today amerikai politikust interjúvolt meg a Soros-tervről, illetve arról, hogy valóban beavatkozik-e a magyar belpolitikába Soros György. Richard Black, Virginia állam szenátora szerint szinte drámai, amennyire beavatkozik Soros a magyar belpolitikába. A szenátor üdvözölte, hogy Orbán Viktor gátat vet Soros intézkedéseinek. Sorost erkölcstelennek és nemzetellenesnek bélyegezte meg, aki a globalista oligarchák pártján állva olyan politikát hirdet, ami nem a nép, a náció érdekeit képviseli. Ezért Orbán Viktor pártján állva Black szenátor is a nacionalista nemzetállam-eszmény mellett teszi le voksát, mert meg kell menteni a keresztény Európát a beáramló migránsoktól. Meggyőződése, hogy Soros az alapítványain keresztül titkosügynökökkel, a CIA, az MI6 és a francia hírszerzés embereivel is együtt dolgozik, hogy a világot a maga képére formálja.

Az Európai Bizottság megkereste a közbeszerzési kiskapukat, hogy zöld utat adjon a Paks–2 jóváhagyásához – írja belső dokumentumok birtokában az Euractiv brüsszeli hírportál arra hivatkozva, hogy Jávor Benedek képviselő adatigénylésének köszönhetően derült ki, miként segédkezett a Bizottság az orosz pályázat elnyerésének jogszerűségét igazolandó. E-mail-váltásokból és a magyar kormány tagjainak rendszeres brüsszeli konzultációinak jegyzőkönyveiből kiderül, a Bizottság belement abba, sőt, kifejezetten arra kérte Magyarországot, hogy bizonyítsa: Paks–2 technológiai kivitelezésére egyedül Oroszország képes, ami a jóváhagyás feltétele lett. Sőt az Orbán-kormány itt hivatkozott még az orosz finanszírozás egyedüliségére és annak Magyarország számára kedvező előnyeire is.

Később azonban beismerte a Bizottság, hogy magáncégeket nem kérdeztek meg a magyar erőmű lehetséges kivitelezéséről, márpedig az atomerőműveket építő Westinghouse is képes lett volna teljesíteni a magyar kormány által szabott kritériumokat. Az ügy akkor vált gyanússá, amikor Günter Oettinger energiaügyi biztos a magyar kormány lobbistájának magángépén utazott e célból Budapestre.

Erdő Péter bíboros abból az alkalomból adott interjút a Vatikáni Rádió német nyelvű adásának, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai „ad Limina”-látogatásra érkeztek Rómába. Audencián fogadta őket Ferenc pápa. Az interjúban Erdő Péter az üldözött keresztények, a terrorizmus és a háború elől minden menekülő megvédésről beszélt, s az e célból létrehozott alapítvány fontosságáról.

A magyar életszínvonal kapcsán szólt arról, hogy a magyar bérek a németnek mindössze negyedét érik el, éppen úgy, mint 25 évvel ezelőtt. Ezért a képzett fiatalok külföldre mennek, itthon pedig munkaerőhiány lépett fel. Viszont jó híre is volt, hamarosan elkészül a Biblia lovári-romani nyelvű fordítása.

A Los Angeles Times Török Ferenc 1945 című filmjéről ír meglehetősen részletesen annak kapcsán, hogy Kaliforniában 3 helyen is műsorra tűzték a külföldön egyre sikeresebb magyar filmet, s megjegyzik: pár évvel az Oscar-díjas Saul fia után itt egy újabb remekmű.