Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Ha a populista hatalom átlépi a jog határait, akkor meg kell büntetni

Ha a populista hatalom átlépi a jog határait, akkor meg kell büntetni Ha a populista hatalom átlépi a jog határait, akkor meg kell büntetni Ha a populista hatalom átlépi a jog határait, akkor meg kell büntetni

„A populista állam alapjában véve tekintélyelvű berendezkedés, csak így lehet a népakaratot valóra váltani. Ez a nyugtalanító fejlemény, vagyis a populista állam kialakulása nem csupán a távoli Venezuelában, hanem legközelebbi szomszédságunkban, Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban is megfigyelhető.”

Ez olvasható abban a terjedelmes írásban, amelyet a tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung közöl Andreas Vosskuhle professzornak, a német szövetségi alkotmánybíróság elnökének, a freiburgi egyetem államtudományi és jogfilozófiai intézete igazgatójának – a napi pártpolitikai retorikától meglehetősen távol álló tudósnak – a tollából. A szöveg annak az előadásnak a rövidített változata, amelyet a professzor november 16-án tartott Essenben, szakmai hallgatóság előtt a populista állam természetrajzáról.

Vosskuhle egyebek közt utal arra, hogy a török Recep Tayyip Erdogan jó egy évvel a Takszim téri és Gézi parki tiltakozó megmozdulások 2014 nyarán történt erőszakos leverése után, saját államfőjelöltsége kapcsán mintegy az ellenzékhez fordulva azt mondta: „Mi vagyunk a nép, de kik vagytok ti?” A populisták öntudatát azonban – folytatja a német professzor – az sem zavarja, ha történetesen elveszítik a választásokat. Így például – emlékeztet Vosskuhle – Orbán Viktor közvetlenül a 2002-i választási vereség után azt mondta, a haza nem lehet ellenzékben. Ugyanígy, Venezuelában Nicolás Maduro 2015-ben a parlamenti választások egyértelmű elvesztése után a saját párthívei által teletömött, úgynevezett népi parlamentre támaszkodott – mondván, az újraválasztott parlament végül is a burzsoázia érdekeit szolgálja, a népnek azonban egységesnek kell lennie.

A populisták, a demokrácia ellenfelei azt állítják magukról – állapítja meg a majna-frankfurti lap vendégszerzője -, hogy felismerték a nép igazi akaratát. De homogén nép nem létezik, miként abszolút igazság sincs. A német alkotmánybíróság elnöke szerint abban az esetben, ha a populista hatalom egyértelműen átlépi a jog határait, akkor ezt következetesen szankcionálni kell, és ha az állami intézmények, illetve a független bíróságok korrumpálódtak, akkor az Európai Unió és a nemzetközi jog által adott mechanizmusokat kell igénybe venni. Másfelől – fogalmazza meg a populizmussal szembeni receptjét a professzor – a demokratikus pártok nem kerülhetik meg a fárasztó vitákat, az alternatívák felrajzolását a legkényesebb politikai kérdésekben sem. Konkrét cselekvési lehetőségeket kell felmutatni a választópolgárok előtt, és azt kell kimutatni, hogy egy adott konkrét populista követelés korántsem valamennyi polgár érdekét, a közjót szolgálja, hanem valamilyen partikuláris érdeket.

A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása arról közöl elemzést, hogy mekkora pénzügyi válságot okozhat az Európai Unióból való brit kilépés. Arra a következtetésre jut, hogy önmagában a brexit nem vonná maga után az európai gazdaság lebénulását és pénzügyi válságát. Abban rejlenek bizonyos veszélyek, ha a britek megtagadnák a 2014–20 közötti pénzügyi ciklus tekintetében fennálló kötelezettségeik teljesítését. De még abban az esetben is, ha részben fedezetlenné válna a 12,5 százalékos brit büdzséhozzájárulási arány, a hiány nem lenne teljes egészében azonnal érezhető.

Azok a közép- és kelet-európai országok, nevezetesen Lengyelország és Magyarország, amelyek nagy támogatási összegekre számítanak az uniós költségvetésből, attól tartanak ugyan, hogy a brexit nyomán megnyesik ezeket a programokat, de tekintettel arra, hogy a kiadások folyósítása összességében mekkora elmaradásban van, a fájdalmas következmények valószínűleg elodázhatók jóval 2020 utáni időkre – írja a Politico.

A Handelsblatt című német gazdasági lap arról közöl cikket, hogy „fekete bárányból bezzeggyerekké” váltak az unió keleti tagországaiban működő bankok, a szektor fellendülő szakaszt él meg, bőségesen profitál az évek óta nem látott ütemű gazdasági növekedésből ebben a térségben. A lengyel bankok nettó nyeresége ez év kilenc hónapjában nyolc százalékkal növekedett. Az OTP, a legnagyobb magyar bank ugyanezen időszaka alatt egyötöddel tudta növelni a nyereségét. A politikusok is nagyrészt felhagytak azzal, hogy büntessék a hitelintézeteket. Még Magyarországon is, ahol Európában a legmagasabbra kúszott a bankokat sújtó adó, fegyverszünetet kötöttek a pénzügyi szolgáltató ágazattal. A Handelsblatt megfogalmazása szerint Magyarországon, amellett, hogy csökkentették a bankadót, „lezárták a deviza-jelzálogkölcsönök költséges feldolgozását” is.

Végül röviden arról, hogy a The New York Times és a The Washington Post az AP hírügynökség tudósítása alapján beszámol László Petrának a parlamentből történt kitiltásáról. Az AP-tudósítás címe azt emeli ki, hogy „a migránsokat rugdosó” – ezért három év próbára bocsátott – operatőrnőtől vonták meg az Országházba való belépés jogát, de magából a beszámolóból kiderül, hogy a kormányközeli médiának dolgozó László Petra kitiltására a Szilágyi György jobbikos képviselővel való, megengedhetetlen hangvételű szóváltása nyomán került sor.