Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Most​ kellene megalapozni a tartós növekedést

Most​ kellene megalapozni a tartós növekedést
GKI
  • 2017. 12. 03.

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák. A harmadik negyedévi 3,8%-os növekedés ismét érdemben meghaladta az EU 2,5%-os átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A GKI nem változtat 2017. és 2018. évi, 3,8%-os növekedési előrejelzésén. Egyre több nemzetközi intézmény is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy​ ​a​ ​mostani,​ ​viszonylag​ ​jó​ ​években​ ​kellene​ ​megalapozni​ ​a​ ​tartósan​ ​fenntartható​ ​növekedést. (Illusztráció: femina.hu)

A magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben is jócskán elmaradt régiós versenytársainak nagy többségétől, a cseh és a lengyel növekedés 5%-os, a lett több mint 6%-os, a román pedig közel 9%-os volt; ez utóbbi viszont már egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött. Az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4%) nem érte el a magyart.

Egyre valószínűtlenebb, hogy az idén elérhető a kormány által várt 4% feletti növekedés. A friss prognózisok szerint az OECD 3,9%-os, az EU 3,7%-os, a Moody’s 3,5%-os, az IMF pedig csak 3,2%-os magyar növekedésre számít ez évben. Jövőre a kormány a növekedés 4,3%-ra gyorsulását várja, a külföldi előrejelzők viszont – az ideire alacsonynak látszó prognózist készítő IMF kivételével – kisebb-nagyobb lassulásra számítanak. A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.

A beruházások szárnyalása a harmadik negyedévben kissé lassult, de éves átlagban így is el fogja érni a 20%-ot. A költségvetési szektor fejlesztései – különösen a közigazgatás és védelem területén – sokkal gyorsabban növekednek, mint az üzleti szektoré (bár a feldolgozóiparé is 15%-kal bővült). Az idei három negyedévben 50%-kal több (8 ezer) lakás épült, mint egy évvel ezelőtt. A kiskereskedelmi forgalom gyorsuló bővülése az első félévben 3%-kal növekedett fogyasztás élénkülését valószínűsíti. A behozatal euróban mérve 3 százalékponttal gyorsabban emelkedik, mint a kivitel, ez csökkenti az egyébként rendkívül magas külkereskedelmi aktívumot. A munkanélküliség augusztus-október átlagában 4%-ra esett, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A választások előtt azonban nem valószínű a közmunkások számának további mérséklődése.

A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő – főleg a szakképzett dolgozók – hiányát tekintik. A reálkeresetek 2017 első tíz hónapjában több mint 10%-kal emelkedtek, ebben azonban az erőltetett minimálbér-emelés fehérítő hatása is tükröződik. A magyar infláció a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban. Az államháztartás hiánya ugyan megfelel az elvárásoknak, de lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál, s a régióban ennél csak a román adat lesz magasabb. A tagállamok mintegy harmadában nem lesz költségvetési deficit az idén. A magyar államadósság csökkenésének mértékére erős hatással van az EU-támogatások megelőlegezése, ez ugyanis – ha csak nem kezdődnek meg a brüsszeli átutalások – látványosan növeli a pénzforgalmi hiányt, ami már most is nagyobb az egész évre tervezettnél.