Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Nem ritka a 30 millió forintos éves fizetés – bérezés a magyarországi nemzetközi cégekben

Nem ritka a 30 millió forintos éves fizetés – bérezés a magyarországi nemzetközi cégekben
Infovilág

Megbízható javadalmazási adatok a DUIHK 2018. évi bérezési tanulmányában: a bérek emelkedése látványosan meghaladja a várt ütemet, számottevő regionális különbségek mellett. Az ügyvezetők átlagosan 26 millió forintot keresnek évente. Jövőre is erőteljes fizetésemelésre kell számítani. (Illusztráció: von_gamm_com_global_consulting)

A magyar gazdaság jelenleg erős növekedést mutat fel, ami viszont vállalati szemszögből erős munkapiaci nyomással is jár. Utóbbit bizonyítja a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Consultants Austria GmbH tanácsadó cég közös bérezési tanulmánya is, melynek aktuális kiadását ma mutatták be. A felmérésen alapuló eredmények szerint egyrészt súlyos szakemberhiányról számolnak be a vállalatok, másrészt a bérek gyorsabban emelkednek, mint ahogy azt korábban várták.

A felmérésben részt vevő vállalatok több mint 70 százaléka elégtelennek nevezte a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférést, a tavalyihoz képest tehát nem következett be javulás. „Ez az eredmény megerősíti a közeli múltban végzett más elemzéseink tapasztalatait, és világossá teszi, hogy a szakemberhiány kockázatokat rejt magában a nemzetgazdaság alakulására nézve” – jelentette ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője.

A vártnál jóval nagyobb béremelés az idén a tavalyi őszi felmérés óta eltelt időszak egyik legérdekesebb fejleménye minden bizonnyal az alapbérek jelentős növekedése: „A magyarországi bérek idei alakulása számunkra is meglepő volt. Tavaly a cégek mintegy 4 százalékos emelkedést prognosztizáltak 2017-re, ezzel szemben valójában 6 százalékos növekedés következett be” – mondta Sághy András, a Kienbaum country vezető munkatársa. A magyarországi szakmunkások átlagosan 7,4%-os béremelkedésnek örvendhettek, az osztályvezetők és az alkalmazottak fizetése hat, a vezető beosztású munkavállalók és a csoportvezetők fizetése 5,8%-kal emelkedett – mondta el Sághy. Emellett számottevő regionális eltérések tapasztalhatók: Budapesten és vonzáskörzetében a bérek több mint ötödével haladják meg az országos átlagot.

A jövő évre vonatkozóan a vállalatok nem számítanak a bérnyomás csökkenésére: átlagosan 6,1 százalékos béremelésre készülnek, ezen belül ismét a munkások, valamint a szellemi foglalkozású alkalmazottak számolhatnak az átlagosnál némileg magasabb, 6,8, illetve 6,4 százalékos fizetésemelésre. Széles körben elterjedtek a mozgó javadalmazási elemek. Egy magyar vezérigazgató/ügyvezető éves jövedelme az idén mintegy 30 millió forint, ami csaknem harmadával több, mint amennyi egy igazgatósági tag fizetése (23 millió forint) és mintegy háromszor annyi, mint egy vezető beosztású munkavállalóé, aki 11 milliós fizetést visz haza egy évben. A beosztott alkalmazottak éves átlagfizetése mintegy 3 340 000 forint.

A variábilis fizetési elemek Magyarországon elég széles körben elterjedtek. A vezetők több mint háromnegyede és csaknem minden második munkavállaló részesül valamilyen prémiumban, illetve bónuszban. Ezek nagyságát elsősorban a vállalat nyereségessége határozza meg. A cégautó Magyarországon továbbra is az alapbér igen népszerű kiegészítésének minősül: az ügyvezetők 92 százaléka, a középvezetők 42 százaléka, a vezető beosztású munkavállalók mintegy 15 százaléka részesül ebből a juttatásból. Az ügyvezetők számára a cégautó beszerzésére átlagosan 13 400 000 forintos költségkeret áll rendelkezésre. A középvezetők szolgálati autójukat átlagosan 8,5 millió forintos költségkeretből szerezhetik be, a vezető beosztású munkavállalók járművei átlagosan 5,9 millió forintba kerülnek.

A DUIHK és a Kienbaum közös bérezési tanulmányát az idén 19. alkalommal adják ki. A mostaniban mintegy 16 ezer állásra vonatkozó valódi bérezési adatokat dolgoztak fel. Ennek alapján összesen 76-féle pozícióhoz rendeltek képzettségi és személyzeti hatáskörrel kapcsolatos jellemzőket, valamint egyes javadalmazási elemeket. A keresetek szintjét a tanulmány készítői bemutatják a vállalat árbevétele, valamint az alkalmazottak száma függvényében is. Ennek köszönhetően a személyzeti vezetők megbízható, a piacon érvényes összehasonlító adatokhoz jutnak, melyeknek a segítségével meghatározhatják és tervezhetik a vállalat javadalmazási politikáját és az egyéni kereseteket is.