Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Triglav: egy 600-as gőzös változatos élete

Triglav: egy 600-as gőzös változatos élete
(Tudósítónktól)

Kismaros község önkormányzatának segítőkész egyetértésével és támogatásával, valamint a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület szakmai partnerségével megújul a Közlekedési Múzeum műtárgya. A kismarosi szabadtéri helyszínen az időjárás viszontagságai miatt leromlott állapotú „Triglav” gőzmozdonyt védett helyre szállították és megkezdik a felújítását. (Képek: Közlekedési Múzeum/Illés András)

A szlovéniai Triglav hegy nevét viselő, 600 mm nyomtávolságú szertartályos gőzmozdony 2007 óta kiállított műszaki emlék volt a Királyréti Erdei Vasút kismarosi végállomásán. Eközben kikezdte az időjárás, megrozsdásodtak elemei, eltűntek róla csavarok, huzalok, kisebb pótolható alkatrészek – megérett a felújításra. A 116 esztendővel ezelőtt, 1901-ben forgalomba helyezett gőzös most a Kisvasutak Baráti Köre (KBK) Egyesület által üzemeltetett Kemencei Erdei Múzeumvasút helyi műhelyében fog megújulni. Az egyesület és az Ipoly Erdő Zrt. által 17 éve üzemeltett Kemencei Erdei Múzeumvasút, és a 600 mm nyomközű járművek ott kialakított legnagyobb magyarországi bemutatóhelye alkalmas helyszín lesz a jármű elhelyezésére, és kellő muzeális oltalomban részesül majd a mozdony.

Az egyetlen, máig fennmaradt 600 milliméteres nyomtávú gőzmozdony Magyarországon egyik jelképe is a hazai erdei vasutak gőzüzemének.

A Triglav gőzmozdony 1901-ben épült a müncheni Krauss gyárban. Első állomáshelye a későbbi névadó Triglav hegy lábánál működő feistritzi erdei vasút volt. Onnan vezényelték át 1916-ban a Császári és Királyi Hadsereg Tábori Vasútja (Kaiserliche und Königliche Heeresfeldbahn) állományába, KKhB RIIId hadijellel, 481-es pályaszámon. Az első világháború után, 1920-ban már a Börzsönyben, az inóci kőbányában, azaz a királyréti uradalom iparvasútján teljesített szolgálatot. A gőzmozdony akkor kapta a Triglav nevet, és a Börzsöny fakitermelésének és az akkoriban újra fellendülő kőbányászatnak köszönhetően tehervonatok élén szakadatlanul szolgált az elkövetkező évtizedekben.

A második világháborút és az államosítást követően már csak két gőzös maradt a vasúton. Az egyikük a Triglav volt, amely kapott ugyan hivatalos MÁV-pályaszámot (MÁV 356,301), közkeletű megnevezése azonban megmaradt. A rendszeres gőzüzem 1962-ben szűnt meg a Királyréti Erdei Vasúton, ezután a Triglav Paphegy állomáson fűtőkazánként működött, alkalmanként különvonatokat is továbbított. A vasutat ma is üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. jogelődje 1972-ben a mozdonyt fölajánlotta az akkor szerveződő Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút gyűjteményébe, egyben a Közlekedési Múzeum gyűjteményének is része lett. Nagycenken a Kastély állomás mellett található szabadtéri mozdonykiállítás része volt 1974 és 2007 között, utána kiállították Kismaroson.

A mozdony megújulását jövő tavasztól a Kemencei Erdei Múzeumvasút látványműhelyében bárki megtekintheti.