Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Ütemterv az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére

Ütemterv az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére
Infovilág

Az Európai Bizottság ma cselekvési ütemtervet és konkrét intézkedéseket terjesztett elő az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése céljából, összhangban a Jean-Claude Juncker elnök által az Unió helyzetéről elmondott 2017. évi beszédben és az öt, uniós intézmény elnökeinek a gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentésében vállalt kötelezettségekkel.

A Bizottság a ma előterjesztett csomag részeként meghatározta, milyen konkrét intézkedéseket kell végrehajtani a következő 18 hónap folyamán, és számos kezdeményezést is felvázolt a gazdasági és monetáris unió elmélyítése végett. Az intézkedés- és kezdeményezéscsomag azt hivatott segíteni, hogy az európai gazdasági és monetáris unió 2025-ig a mainál egységesebbé, hatékonyabbá és demokratikusan elszámoltathatóbbá váljék.
A gazdasági és monetáris unió elmélyítése olyan eszköz, amely a munkahelyteremtést, a növekedést, a beruházások létrejöttét, a társadalmi igazságosság térnyerését és a makrogazdasági stabilitást egyaránt szolgálja. Az egységes valuta védelmet biztosít és lehetőségeket kínál az európaiaknak, az erős és stabil euró-övezet kiépítése pedig mind a tagállamok, mind pedig az EU egésze számára létfontosságú. A múlt években fontos intézményi reformok zajlottak le a gazdasági és monetáris unió megerősítése végett, de az építmény még nem teljes. A most közzétett ütemterv a még meglévő kihívásokat figyelembe véve vázolja fel az előttünk álló tennivalókat.

Az ütemterv mellett a mai csomagban az alábbi négy fő kezdeményezés szerepel:

1. Javaslat az Európai Valutaalap létrehozására. A javaslat értelmében az Európai Valutaalap kialakítására az EU jogi keretrendszerén belül kerül majd sor, alapjául pedig az Európai Stabilitási Mechanizmus már kiépített struktúrája szolgál.

2. Javaslat a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés tartalmának az uniós jogi keretrendszerbe történő integrálására. Eközben tekintettel kell lenni a megfelelő rugalmasságra, amit a Stabilitási és Növekedési Paktum biztosít

3. Az euróövezet stabilitását szolgáló költségvetési eszközöknek az uniós jogi keretrendszeren belüli kialakításáról szóló közlemény felvázolja, hogyan alakíthatók ki a ma és a holnap uniós államháztartása keretében olyan költségvetési funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek az euró-övezet és az EU egésze számára. A közlemény négy ilyen konkrét funkciót tárgyal, melyek a következők:

  1.  reformok végrehajtását segítő eszköz a tagállamok szerkezeti reformjainak előmozdítására, valamint tagállami kérésre technikai segítségnyújtás;
  2. konvergenciát támogató célzott eszköz az euró-övezeti csatlakozás felé haladó tagállamok számára;
  3.  védőháló a bankunió számára az Európai Valutaalap / Európai Stabilitási Mechanizmus révén, amelyet 2018 közepéig kell elfogadni, és 2019-re beindítani;
  4. stabilizációs funkció, amely nagy aszimmetrikus sokkok esetén segítene fenntartani a beruházási aktivitást.

A Bizottság 2018 májusában, a 2020 utáni több éves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatai részeként fogja előterjeszteni a költségvetési funkciók kialakításához szükséges konkrét kezdeményezéseket. A 2018–20 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság a strukturálisreform-támogató program megerősítését is szorgalmazza – miközben megduplázná a technikai támogatási tevékenységekre rendelkezésre álló összeget, amely így 2020-ra a 300 millió eurót is elérné.

4. Közlemény a létrehozni tervezett európai gazdasági és pénzügyminiszteri poszttal járó feladatkörről. Az elképzelések értelmében a miniszter egyúttal alelnöke lenne a Bizottságnak, és elnökként irányíthatná az euró-csoport működését.

Támogatás az euróövezeti csatlakozásra készülő tagállamok számára
 

A 2018–20-i időszakra vonatkozóan a Bizottság célzott munkafolyamat kialakítását javasolja a strukturálisreform-támogató programon belül, hogy célzott támogatást kínáljon az euró-övezethez történő csatlakozás felé vezető úton járó tagállamok számára. A célzott munkafolyamatot azt ezt kérelmező tagállamok mindazokon a szakpolitikai területeken igénybe vehetik, amelyek segítik, hogy magas fokú konvergencia valósuljon meg. Példaként említhető az államháztartási gazdálkodás, az üzleti környezet, a pénzügyi ágazat, a munkaerő- és a termékpiac, valamint a közigazgatás. A célzott támogatás iránt érdeklődést mutató tagállamok úgy is dönthetnek, hogy az európai strukturális és beruházási alapokból nekik járó technikai segítségnyújtási források egy részét átcsoportosítják egyes, a strukturálisreform-támogató program keretében támogatandó projektekre. A 2020 utáni időszakra vonatkozóan a Bizottság célzott konvergencia-támogató eszköz létrehozását fogja javasolni. Az euró-övezeti csatlakozásra készülő tagállamoknak nyújtandó támogatás nem módosítja az euró bevezetésének feltételéül szolgáló kritériumokat, és független attól a hivatalos eljárástól, melynek lefolytatása megelőzi az euró-övezetbe történő felvételt.

A ma közzétett intézkedés- és kezdeményezéscsomag részét képezi két átfogóbb ütemtervnek. Az egyik a Juncker elnök által előterjesztett, egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió megvalósítására irányuló nagy ívű ütemterv, a másik pedig az ennek eredményeként kidolgozott és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke által bemutatott vezetői ütemterv. A csomag ezen felül az Európai Parlament által felvázolt elképzelésekre is épít, és Emmanuel Macron francia elnök szeptemberben a párizsi Sorbonne Egyetemen elmondott beszédében kifejtett gondolatokból is merít. A folyamat következő lépését a 2017. december 15-i kibővített euró-övezeti csúcstalálkozó lesz majd, ahol a 27 tagállam vezetői első ízben fognak tárgyalni a soron következő intézkedésekről. Ezután 2018. június 28–29-én külön ülésre kerül majd sor, ahol a résztvevők a tervek szerint konkrét döntéseket fognak meghozni az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése céljából.