Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Cseh- és Magyarország megbontotta az EU egységét Jeruzsálemmel kapcsolatban

Cseh- és Magyarország megbontotta az EU egységét Jeruzsálemmel kapcsolatban Cseh- és Magyarország megbontotta az EU egységét Jeruzsálemmel kapcsolatban Cseh- és Magyarország megbontotta az EU egységét Jeruzsálemmel kapcsolatban

Az EUObserver című uniós hírportál szerint két uniós tagország – Csehország és Magyarország – megbontotta az EU egységét Jeruzsálemmel kapcsolatban. Miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Izrael fővárosaként ismeri el a várost, holott annak keleti felét Izrael 1967-ben katonai erővel foglalta el, amit a nemzetközi közösség azóta sem fogadott el jogszerűnek, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt szorgalmazta, hogy az uniós tagországok közös nyilatkozatban hangoztassák „súlyos aggodalmukat” az amerikai lépés miatt.

Az EUObserver úgy értesült diplomáciai forrásból, hogy a magyarok meghiúsították a konszenzus kialakítását ebben a kérdésben, így végül csupán Mogherini főképviselő saját személyes nyilatkozataként lehetett kiadni a rosszalló állásfoglalást. Ez még szerda este történt. Másnap a cseh kormány ezt megtetézte azzal, hogy a maga részéről szintén nyilatkozatban ismerte el Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát. Prága ugyanakkor leszögezte, hogy a fővárosként való elismerés csupán Nyugat-Jeruzsálemre vonatkozik, amely a 1967-i háború előtt is Izrael ellenőrzése alatt állt – igaz, akkor még nem tekintették Izrael fővárosának, és ez utóbbi jogállás elismerése lényegében így is a katonai hóditás elismeréseként fogható fel. Kelet-Jeruzsálemben a zsidó szent helyek mellett a keresztények és a muszlimok szent helyei is találhatók.

Az EUObserver idézi Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, aki egy jeruzsálemi konferencián közölte, Izrael kapcsolatban van több olyan országgal, amelytől az amerikaihoz hasonló elismerő nyilatkozatot vár. Netanjahut egyébként a jövő héten Brüsszelbe várják – nem Mogherini főképviselő invitálására, hanem még egy jóval korábbi, 2013-i litván EU-elnökségtől kapott meghívás alapján

A The New York Times a Reuters hírügynökség tudósítása nyomán beszámol arról, hogy Volner János, a nacionalista Jobbik alelnöke közölte: a párt – amelyet a Reuters az ország fő ellenzéki pártjának nevez – nem lesz képes indulni a jövő évi választásokon, ha valóban elveszik tőle a számvevőszék által megállapított súlyos bírságösszegnek megfelelő pénzt. A Reuters – és annak nyomán a The New York Times - azt írja, hogy a Jobbik egykor szélsőjobboldalinak számított, de az elmúlt években behúzódott középre.

A beszámoló szerint az ÁSZ által kirótt pénzbeli büntetés ártalmas lehet a Jobbik azon törekvésére, hogy kihúzza a talajt a politikai mező centrumában a populista Fidesz alól. A számvevőszék által jogellenesnek minősített plakátkampány miatt a Jobbiknak 331 millió forint bírságot kellene fizetnie, és még egyszer ugyanennyit vonnának le az évi állami támogatásából, ami 476 millió forint. A Jobbik tagadja, hogy bármi jogelleneset követett el, és 15 napja van kifogásainak előterjesztésére.

A Jobbikkal szembeni ÁSZ-fellépésről az amerikai Politico brüsszeli kiadása is terjedelmes beszámolót közöl. Idézi Gyöngyösi Mártont, a párt egyik vezetőjét, aki szerint ezzel „új korszak” jött el, hiszen ilyesmire az elmúlt 27 évben nem volt példa. Gyöngyösi szerint nyilvánvalóan arra irányul a törekvés, hogy a Jobbik ne indulhasson a választásokon. A Politico úgy mutatja be a Jobbikot, mint amely a kormányon levő Fidesz „legkomolyabb ellenzéke”. A párt – olvasható a cikkben – erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy feledtesse szélsőjobboldali, idegengyűlölő hírét, és a mérsékeltebb szavazók voksaira tart igényt.

A The Washington Post az AP hírügynökség tudósítása alapján számol be arról, hogy az Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé viszi Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásának az ügyét, miután az érintett kormányok továbbra sem hajlandóak eleget tenni a menekültek unión belüli elosztásáról szóló kvótadöntésnek. E három országnak összesen mintegy 10 ezer főt kellene befogadnia. A magyarok és a lengyelek egyetlen egyet sem, a csehek mindössze 12 menekültet fogadtak be eddig.

„Az mindig az utolsó lehetőség, hogy az ember a bírósághoz fordul” – idézi a beszámoló Frans Timmermans bizottsági első alelnököt, aki továbbra is reménykedik a megoldásban. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter azonban Varsó hajthatatlanságát hangoztatta. Andrej Babis, a frissen kinevezett cseh kormányfő azonban békülékenyebb volt, amikor úgy nyilatkozott, hogy tárgyalni akar a brüsszeli bizottsággal.  

A tudósítás kitér arra, hogy a Bizottság két másik ügyben – a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő felsőoktatási törvénymódosítás, illetve a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket megbélyegző törvény miatt – is az Európai Bíróság elé citálja a magyar kormányt. Mindkét törvény lényege az – olvasható a The Washington Postban –, hogy a magyar kormány korlátozni akarja Soros György magyar–amerikai pénzember befolyását. Orbán Viktor miniszterelnök főként azért tartja Sorost kulcsfontosságú politikai ellenfelének, mert eltérnek a nézeteik a migrációról – írja a lap a hírügynökségi beszámoló alapján.