Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Megengedhetetlen az uniós források korrupt célokra herdálása

Megengedhetetlen az uniós források korrupt célokra herdálása
Infovilág

A jogállami normák tiszteletben tartása szükséges az EU-pénzek megfelelő elköltéséhez. Erre a következtetésre jutottak felszólalók a Transparency International Magyarország (TI) nemzetközi konferenciáján. A korrupció elleni világnap alkalmából rendezett „Átláccó” fesztiválon az is elhangzott: jogállami válság kezd kialakulni az Európai Unióban. 

A jogállamiság és a korrupciós kitettség kéz a kézben jár. Magyarország az utóbbi időszakban visszafejlődött a demokratikus normák és a jogállamiság érvényesülése területén, és ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a korrupció rendszerszintűvé vált. „Magyarország az EU forrásainak egyik legnagyobb haszonélvezője, ebben a költségvetési ciklusban mintegy 25 milliárd euró érkezik Magyarországra. E pénzek elosztása sokszor részrehajló módon történik, az esetek többségében a beruházásokat túlárazzák, és a támogatást nemegyszer indokolatlan célokra pazarolják” – mondta a konferencia nyitóbeszédében Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az Európai Bizottság figyel

 A korrupció hátrányosan befolyásolhatja az üzleti környezetet, a javak elosztását, tetemes társadalmi költségeket okoz, így végső soron a polgárok jólétét csökkenti. „Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok korrupció elleni küzdelemét, intézkedéseit” – mondta a rendezvényt köszöntő előadásában Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője. A Bizottság a korrupciót a gazdaságpolitikák összehangolására szolgáló európai szemeszter részeként is kiemelten kezeli, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára.

„Nem csupán a közbeszerzések vagy a közigazgatás a veszélyeztetett területek, de érintett lehet az egészségügy és a gazdasági élet is” – tette hozzá a képviseletvezető.

Éric Fournier, Franciaország budapesti nagykövete kijelentette: „Az európai uniós strukturális alapok elsikkasztása felelőtlenség, vagy éppenséggel bűncselekmény. Az EU kötelessége, hogy véget vessen e szabálytalanságok elkövetésének, ami nem kevesebb, mint az európai adófizetők pénzének ellopása.”

Új uniós válság a láthatáron: a jogállami krízis

„Jogállami válság van kialakulóban az Európai Unióban” – fejtette ki Carl Dolan, a Transparency International európai uniós irodájának vezetője. Dolan szerint a makacs tagállamok dacolnak az EU-val, az Európai Bizottság pedig a tehetetlenség jeleit mutatja. Itt az idő, hogy az EU megvédje az alapértékeit. A TI EU ügyvezető igazgatója szerint ebbe beletartozhatnak a pénzügyi büntetések, az uniós források felfüggesztése, valamint olyan civil ellenőrző mechanizmusok igénybe vétele, mint az Integritási Megállapodás. „Ha az unió nem tesz semmit, akkor az autokraták új nemzedéke veszi át az irányítást, ami a korrupciós kockázatok növekedéséhez vezet” – vélekedett Dolan.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke átfogó előadásban vázolta az euró bevezetésének politikai, jogállami vonatkozásait. A gazdasági szakember szerint az új Európai Unióban a később csatlakozott, kevésbé fejlett országok, ha nem csatlakoznak az euró-zónához, könnyen a periférián, esetleg az unión kívül találhatják magukat. Ez beláthatatlanul kedvezőtlen perspektíva lenne Magyarország számára is – tette hozzá Surányi.

Csaba László, a Közép-európai Egyetem oktatója az uniós forrásokról és a jogállamiságról szóló kerekasztal-beszélgetésen emelte ki az átláthatóság fontosságát. „Az átláthatóságot el kell fogadni közérdeknek, e területen, sajnos, borzasztóan megromlott a helyzet. A közérdekű adatok már nem csupán titkosak, de az is titkos, hogy miért titkosak” – jelentette ki.

Andor László, az Európai Bizottság volt biztosa a korrupciós illetve jogállami kockázatokról, és a tagállami szuverenitás határairól szóló kerekasztal mellett hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználásának a jogállamiság követelményeihez való kötése több szempontból sem megoldás, ezzel szemben a megoldás már ma is létezik: az Európai Tanácsnak komolyan kellene vennie a 7. cikket.

A konferenciát David Kostelancik, az Egyesült Államok nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének beszéde zárta. A vezető diplomata kifejtette, hogy „a demokratikus alapelvek fontos szerepet töltenek be szövetségeseinkhez fűződő kapcsolatainkban, ugyanolyan fontosat, mint a katonai és a gazdasági együttműködés. Az Egyesült Államok mindig harcolni fog azért, hogy megőrizze és megvédje ezeket az értékeket. Ebben a küzdelemben pedig olyan szervezetekre támaszkodunk, mint a Transparency International.”

Plakátpályázat – mit jelent az EU a polgároknak?

A TI Magyarország „Nekem az EU… Szupermarket vagy sorsközösség?” címmel plakátpályázatot hirdetett, amelyre nem kevesebb mint 85 pályamű érkezett. Az alkotásokat elbíráló zsűri – amelynek ismert művészek és reklámszakemberek mellett tagja volt René van Hell, Hollandia budapesti nagykövete és Szigeti Péter, a 24.hu főszerkesztője – Benkő Líviának és Hollós Csabának ítélte oda a 300 000 forinttal járó első díjat. A közönségdíj Horváth Győzőé lett, ennek értéke 100 000 forint. A rendezvényt a TI szokásos év végi fogadása zárta, amelyet számos hazai és külföldi közéleti szereplő megtisztelt jelenlétével. 

A plakátpályázat részleteiről itt olvashat. A konferencia programjáról itt informálódhat, az eseményt a szervezet Facebook oldalán közvetítette, a TI Magyarország ügyvezető igazgatójának a beszédét pedig itt olvashatja.