Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Bizottsági cselekvési terv bolygónk jövőjéért

Bizottsági cselekvési terv bolygónk jövőjéért
Infovilág

Két év telt el azóta, hogy kidolgozták a párizsi éghajlat-védelmi egyezményt. A megállapodás létrejöttének második évfordulója alkalmából ma Párizsban megrendezték az „One Planet Summit” éghajlat-védelmi csúcstalálkozót; a házigazda a francia elnök, Emmanuel Macron volt. A rendezvényen a Bizottság egy sor kezdeményezést indított útnak abból a célból, hogy előmozdítsa a korszerű és környezetkímélő gazdaságra történő átállást. A most előterjesztett cselekvési terv is arról tanúskodik, hogy az EU élen jár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.


A bolygónk fenntartható jövőjét szolgáló cselekvési terv 10 kezdeményezést vázol fel, amely az elképzelések szerint nagymértékben elő fogja mozdítani a korszerű gazdasági termelés és a társadalmi méltányosság térnyerését. A 10 kezdeményezés illeszkedik a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság munkaprogramjába, melynek irányát a 10 politikai prioritás jelöli ki.


Az EU jó példával jár elöl: kedvező környezetet és megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy az összes kulcsfontosságú ágazatban növekedjenek az innovációt és a modernizációt szolgáló köz- és magánberuházások, a korszerű és környezetkímélő gazdasági termelésre történő átállás közben pedig figyelembe veszi a tagállamok energia- és gazdaságszerkezetének különbségeit. Az uniós energia- és éghajlat-politikai szabályozás aktualizálásán és szigorításán túlmenően az EU olyan intézkedések kidolgozására törekszik, melyek segítik a beruházás-ösztönzést és a munkahelyek létrehozását, helyzetbe hozzák és megújítják az ipart, egyúttal viszont azt is szavatolják, hogy a folyamatnak egyetlen polgár, munkavállaló, illetve régió se legyen a vesztese.
 

A cselekvési terv a következő 10 kezdeményezést vázolja fel a korszerű és környezetkímélő gazdaságra történő átállás előmozdítása céljából (a linkek angol nyelvű oldalakra vezetnek):

  1. A pénzügyi szektor az éghajlatvédelem szolgálatában
  2. Külső beruházási terv: lehetőségek az afrikai és a szomszédos országok számára
  3. Városfejlesztési beruházások támogatása Európában
  4. Tiszta energia az európai szigeteken lakó közösségek számára
  5. Strukturális támogatás a magas szén-dioxid-kibocsátású termelést, illetve a szénbányászatot folytató régiók számára
  6. Ifjúsági éghajlatvédelmi kezdeményezések
  7. Az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezést szolgáló beruházási keret
  8. Az épületek energiahatékonyságát szolgáló beruházásokra vonatkozó uniós szabálykönyv
  9. Beruházás tiszta ipari technológiákba
  10. Tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás

A teljes közlemény itt olvasható angolul.
 

Európai beruházási terv: meghosszabbítva 2020-ig


Az Európai Parlament ma elfogadta az európai beruházási terv központi pillérét képező Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) továbbfejlesztéséről és az alap időbeli hatályának kiterjesztéséről szóló rendeletet. Az ESBA 2.0-ról szóló rendelet várhatóan 2018. január 1-jén lép hatályba. Az ESBA továbbfejlesztett változata hosszabb futamidővel fog rendelkezni, mely 2018 közepe helyett 2020 végéig tart majd. A beruházási célösszeg is növekedni fog – 315 milliárd euróról 500 milliárd euróra. A továbbfejlesztett ESBA ezenfelül a következő területeken kínál majd előrelépést:

  • Nagyobb átláthatóság: Az új ESBA keretében a beruházási bizottság közzé fogja tenni a döntéseit az interneten, megindokolva, miért döntött úgy, hogy az adott projekteket támogatásban részesítse az uniós költségvetési garanciából. Az új rendelet a támogathatóság kritériumait is részletesebben meghatározza.
  • A fenntartható projektek nagyobb aránya: Az ESBA infrastrukturális és innovációs projektjeinek legalább 40%-a arra irányul majd, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni fellépéshez.
  • Középpontban a kisebb projektek: A továbbfejlesztett ESBA 26%-ról 40%-ra fogja növelni a kkv-k számára biztosított garancia arányát.
  • Fokozott technikai támogatás helyi szinten: A Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) által közösen kezelt Európai Beruházási Tanácsadó Platform fokozottabb mértékben nyújt majd személyre szabott helyszíni segítséget, és szorosan együtt fog működni a nemzeti fejlesztési bankokkal.
  • Az üzleti környezet javítása az Unióban: A Bizottság teljes körű értékelést fog végezni arról, milyen lépések történtek az üzleti környezet javítása és a beruházási akadályok felszámolása érdekében mind uniós, mind tagállami szinten.

Az európai beruházási terv, azaz a Juncker-terv arra összpontosít, hogy fellendítse a munkahely-teremtést és a növekedést célzó beruházásokat. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a Juncker-terv központi pillére. Az ESBA garanciát nyújt az első veszteségre, miáltal az EBB több projektbe tud beruházni, és nagyobb kockázatot tud vállalni. Becslések szerint 2020-ra az ESBA 700 000 új munkahely létrehozását fogja elősegíteni, és 0,7%-kal fogja növelni az uniós GDP-t. (A teljes közlemény itt olvasható.)

Az Európai Beruházási Bank által működtetett alapot 2015-ben 3 évre hozták létre, hogy 315 milliárd eurónyi befektetést mozgasson meg a gazdaságban. A Magyarországra jutó támogatásokról, projektekről itt található információ.


# Tájékoztató: Mi az új az ESBA 2.0-ban? (angolul)

# Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) futamidejének meghosszabbítása: gyakran feltett kérdések (angolul)

# Az ESBA honlapja (angolul)

# A beruházási tervet ismertető honlap

 

Biztonsági unió a polgárok még hatékonyabb védelmére


A Bizottság ma javaslatot tett az uniós biztonsági, határigazgatási és migrációkezelési információs rendszerek továbbfejlesztésére. A javaslat arra irányul, hogy kiküszöbölje a hiányosságokat, és gondoskodjék arról, hogy a rendszerek az eddiginél intelligensebben és hatékonyabban működjenek együtt egymással.
A javaslatban felvázolt intézkedések lehetővé teszik majd, hogy a különböző rendszerek információkat cseréljenek és adatokat osszanak meg, és biztosítani fogják, hogy a határőrök és rendőrök a kellő időben és helyen hozzáférjenek a feladataik elvégzéséhez szükséges információkhoz.

Ugyanakkor a legszigorúbb adatvédelmi előírásoknak és az alapvető jogoknak is érvényt fognak szerezni. A legutóbbi biztonsági és migrációs kihívásokra való tekintettel a javaslat célja, hogy megkönnyítse az EU külső határainak igazgatását és növelje a belbiztonságot, aminek köszönhetően javulni fog az uniós polgárok biztonsága. (A teljes közlemény itt olvasható.)

# Kérdések és válaszok: A biztonságra, a határigazgatásra és a migrációkezelésre vonatkozó uniós információs rendszerek inter-operabilitása

# Tájékoztató: Az információs rendszerek hiányosságainak megszüntetése

# Tájékoztató: Uniós információs rendszerek

# Eurobarométer-felmérés