Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Izgalmas technológiai kihívások küszöbén

Izgalmas technológiai kihívások küszöbén
Infovilág

A Cisco előrejelzése szerint a blockchain, az autonóm eszközök és a virtuális asszisztensek lesznek a következő évek uralkodó technológiai trendjei a B2B világban – jelentette ki Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. Csakhogy van két alapvető tényező – a hálózatok és a kiberbiztonság – amely nélkül ez az irányzat csak elképzelés maradna. A megvalósításhoz a hálózatok új, szándék és felismerés alapú nemzedékére, továbbá kellő biztonságra lesz szükség.

Blockchain és IoT – Napjaink egyik legizgalmasabb témája a blockchain. A bitcoin árfolyama december első napjaiban sosem látott magasságokba szökött, ugyanakkor a B2B világban egyre inkább platformként tekintenek a blockchainre, hiszen a kriptovalutákon (pl. bitcoin) kívül egy sor más alkalmazási lehetőség rejlik a technológiában. Az IoT és a blockchain összekapcsolásával különösen érdekes kísérletek folynak. Például egy energiaipari cég a napelemek és az áramhálózat közötti adatcserét helyezné blockchain alapokra. Az autógyártók pedig azt vizsgálják, hogy miként tudnák alkalmazni a blockchaint a hálózatba kapcsolt autók közötti kommunikációra. Ahhoz azonban, hogy a blockchain átfogó alkalmazásában áttörést érjünk el, ki kell dolgozni az ipari szabványokat.

Autonóm eszközök IoT-környezetben – Egy másik izgalmas trend az autonóm eszközökhöz – drónokhoz, járművekhez, robotokhoz – kapcsolódik. Az autonóm robotok öntanulók és önfenntartók, és számos területen bevethetők a bányászattól a hulladékkezelésig. Bár a drónok az otthoni használók körében is népszerűek, a Cisco véleménye szerint igazi üzleti hatásuk a B2B-világban lesz – akárcsak az önjáró járműveknek. Valószínűleg előbb fogunk a mezőgazdaságban, iparcsarnokok között vagy repülőtereken önjáró járművekkel találkozni, mint a közúti forgalomban. A drónokat pedig – kiegészítve mesterséges intelligenciával (AI) és a fog computing (vagy: fog networking) lehetőségeivel – az ipari létesítmények felülvizsgálatától a térképészetig számos új területen fogják alkalmazni.

Virtuális asszisztensek – Az irodákban új munkatársakkal fogunk találkozni, ők a virtuális asszisztensek. A Cisco az idén ősszel jelentette be a Spark együttműködéses platformhoz kapcsolódó Spark Assistant-et. Jövőre még csak az egyszerűbb, szóbeli utasításokat fogják érteni – pl. „küldd át ezt a prezentációt XY-nak”. Két év múlva, mesterséges intelligenciával felvértezve már a megbeszélések emlékeztetőit is össze tudják állítani. 2022 után pedig a mesterséges intelligenciával felvértezett virtuális munkatársunk/titkárunk önálló javaslatokat is tesz majd, például összeállítja az egy-egy feladaton dolgozócsapat résztvevőit.

A multi-cloud környezetek és a fog computing – A nyilvános felhő már egy évtizede az életünk része. Megjelenését optimizmus és kétkedés egyaránt jellemezte, a múlt éveket pedig végigkísérték a „nyilvános kontra privát felhő” témájú viták. Mára már nem kérdés, hogy a szervezetek döntő többsége felhő alapú megoldásokat alkalmaz. A Cisco előrejelzése szerint 2021-re a globális adatközponti forgalom 95%-át felhő alapú szolgáltatások adják. Az évek során az is bizonyossá vált, hogy mind a nyilvános, mind a privát felhőt alkalmazni fogjuk munkafolyamataink közben. Ezeknek a hibridfelhő-környezeteknek a kezelése ugyanakkor drága és összetett feladat. A következő évek izgalmas kihívása lesz az olyan alkalmazások kifejlesztése, amelyek könnyen mozognak a két platform között.

A fog computing segít közelebb hozni a felhő alapú megoldásokat a hálózatra kapcsolódó eszközökhöz. Az IoT, az 5G és az AI révén a dolgok, alkalmazások és eszközök gyorsabban összekapcsolhatók, és az adatfeldolgozás sebessége is nő. A „ködben” komoly mennyiségű adatot fel lehet dolgozni, és csak azokat az adatokat kell továbbküldeni a felhőbe, amelyek további elemzést igényelnek. Ezzel nemcsak sávszélesség takarítható meg, de közelebb kerülünk a valós idejű adatfeldolgozáshoz is.

Szándék alapú (intent-based) hálózatok – Van két alapvető tényező, amely nélkül a fenti trendek csak víziók maradnak: a kiberbiztonság és a hálózatok. A digitalizáció következtében a hálózatok fontosabbak, mint valaha, ugyanakkor minden eddiginél nagyobb követelményeket támasztunk eléjük. A hálózati iparág új korszak előtt áll. A szándék alapú hálózatok a hálózati eszközök sokaságát egy szövetként értelmezik, ahol nem szükséges minden eszközt egyenként, kézzel beállítani. A legújabb technológiák pedig lehetővé teszik, hogy az üzemeltetők ne parancsokat, hanem egy szándékot adjanak meg és a rendszer ennek megfelelően állítja be az egyes hálózati elemeket.

A Cisco intuitív hálózata azonban ennél is tovább lépett, kétirányúvá fejlesztve a kommunikációt. Vagyis a hálózattól is kapunk vissza információkat, valós idejű adatokat. Az adatok összefüggéseinek értelmezése révén új információk nyerhetők, a hálózat pedig felhasználja ezeket az adatokat saját működésének optimalizálására: például magától beavatkozik, ha kibertámadásra utaló anomáliákat érzékel.

KiberbiztonságA zsarolóvírusok óriási figyelmet kaptak már az idén is, és a jövőben is számolnunk kell velük. Az olyan kibertámadások, mint a WannaCry és a Nyetya ugyanakkor jól mutatják a hagyományos zsarolóvírusnak tűnő, de sokkal rombolóbb támadások gyors terjedését és kiterjedt hatását. Ezek az események előrejelzik a Cisco által „destruction of service” (DoS) -támadásoknak nevezett akciókat, amelyek után a vállalatoknak nincs lehetőségük adataik visszaállítására. A Ransomware-as-a-Service szolgáltatások növekedése a bűnözők számára könnyebbé teszik a kibertámadások kivitelezését. Az olyan hagyományos fenyegetések, mint a DDoS típusú támadások, valamint a spamok, a kémprogramok (spyware), a hirdetés típusú vírusok (adware) mellett egyre nagyobb anyagi károkat okoznak a vállalati elektronikus levelező rendszerek elleni támadások. A biztonsági iparban ugyanakkor gőzerővel folynak az automatizációra, gépi tanulásra és mesterséges intelligenciára alapuló fejlesztések. A felderítési idő (time to detection, TTD) csökkentése meghatározó a kiberbűnözők megfékezésében, illetve a támadások okozta károk csökkentésében. A hálózatok legújabb nemzedéke pedig már arra is képes, hogy azonosítsa az ismert fenyegetések nyomait, még akkor is, ha titkosítottak – a kódolás visszafejtése vagy az adatvédelembe való beavatkozás nélkül. A Cisco megoldásával a titkosított adatforgalomban megbújó fenyegetések 99%-os pontossággal azonosíthatók, a hamis pozitív jelzések mértéke pedig kevesebb, mint 0,01%.