Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Borbirodalmat alapított Kalifornia magyar grófja

Borbirodalmat alapított Kalifornia magyar grófja
Elek Lenke

A bor Puskása – ezt az alcímet adta a szerzőpáros, Ch. Gáll András és S. Tóth János a Pesten 205 ezelőtt született és 56 évesen Nicaraguában elhunyt (állítólag egy krokodil falta föl!) Haraszthy Ágoston életéről szóló könyvnek. Elöljáróban egymondatos vélemény: a mű páratlanul érdekes. Az a csoda, hogy még nem filmesítették meg ennek a nagyon tehetséges, kalandvágyó magyarnak az életét, bár inkább sorozatot kellene belőle készíteni, annyi benne a sztori, az izgalmas fordulat. (A képen: borkóstoló a Haraszthy-örökségként ismert Buena Vista  borpincészetben;  forrás: https://www.buenavistawinery.com/wp-content/uploads/2011/10/buena-vista-winery-barrel-tasting-experience.jpg)

Bár értem az alcímet, a helyzet mégsem analóg, ugyanis Puskást mindenütt ismerik, de a világon kevesen tudják, hogy egy magyar alapozta meg a világ leghíresebb borvidékét, és ezt a legkevésbé tudják a szülőhazájában, azaz Magyarországon.

Egy magyar nemes kimegy Amerikába, ahol várost alapít, aranyat bányászik, bevezeti a gőzmozdonyokat, seriff lesz. Kalifornia egyik legtekintélyesebb polgára, aki grófnak mondja magát, ami nem biztos, hogy igaz, de annyi igen, hogy nemes ember volt és derék.

Mellesleg megteremti Kaliforniában az azóta is virágzó bortermelést. A Napa-völgy ma a világ leghíresebb borvidéke. A Buena Vista Winery bejáratánál a francia és angol zászló mellett magyart ma is lenget a szél.

Hős volt Haraszthy vagy kalandor? Nehéz ezt eldönteni, de az tény, hogy a messzi távolban is magyar hazafi maradt – egyes rosszmájú megjegyzések szerint mindig könnyebb külföldön magyar hazafinak lenni, mint itthon, de most ettől tekintsünk el – pénzt gyűjtött Kossuth és barátai számára 1849-ben. Ugyanakkor pénzverdei igazgatósága alatt – merthogy ez is volt – 150 ezer dollár értékű aranynak lába kelt…  Ez elképesztően sok pénz volt akkoriban.  De mindez nem számít később, hiszen ő maga testesíti meg az igazi amerikait, aki persze bevándorló, de elképesztő karriert csinál, találmányai vannak és merész tervei, amelyeket rendre megvalósít.

Az Alexandra által kiadott könyvet lapozgatva ismét eszembe jut, az egyes fejezetek is filmszerűek – nagyszabású mozi készülhetne a műből, főleg, ha a kivándorolt magyar filmesek felfigyelnének rá…

(Alexandra Kiadó, 2017, 224 oldal)