Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Akadémiai állásfoglalás az élhető világot szolgáló gén- és genomszerkesztésről

Akadémiai állásfoglalás az élhető világot szolgáló gén- és genomszerkesztésről
(mta.hu)

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály – a biológiai, orvosi és agrárosztály – készített napjaink különösen fontos tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés (genome editing) megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt. A genomszerkesztéssel olyan módszerek kaptak a tudósok, amelyekkel tetszés szerint, az addigiaknál jóval pontosabban módosíthatják egy-egy élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a számítógép szövegszerkesztőjében.

A genomszerkesztés esetében talán minden eddiginél markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A genomszerkesztés esetében is innovációs hátrány a szabályozási késedelem. Az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciállal járó technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányos a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki, melyben ésszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetnek. Most a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt a témában.

Az MTA egyik legfontosabb megállapítása – összhangban az európai akadémiákkal –, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától.

A genomszerkesztés esetében lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. A genomszerkesztéssel a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, az eddigieknél sokkal pontosabban, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát. Tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést – követve az EASAC ajánlását – a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az alaptörvénybe sem ütköznék az ilyen szervezetek hasznosítása.

A genomszerkesztés elterjedőben lévő, új nemesítési módszer, amelynek máris számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint például az így kialakított betegség- vagy vírusoknak ellenálló tenyészanyagok. Az orvosi alkalmazások között kiemelendő, hogy megfelelő etikai szabályozás mellett kezelhetővé válhatnának olyan genetikai betegségek, melyeket egyetlen mutáció okoz (ilyen betegségből nagyjából 8000 ismert). A genomszerkesztés lehetővé teheti új, a baktériumok, élesztőgombák által mostanáig nem termelt, az emberi gyógyászatban vagy élelmezésben használható fehérjék hatékony előállítását.

Az MTA állásfoglalása szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek – különösen a legelterjedtebb CRISPR/Cas9 technológia – lehetőségeiről és esetleges kockázatairól. Fontos, hogy az új ismeretek az oktatásban is helyet kapjanak. Az állásfoglalás teljes szövege itt megtalálható, tessék kattintani!