Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Látványos növekedés előtt a hazai kis- és közepes vállalkozások, de…

Látványos növekedés előtt a hazai kis- és közepes vállalkozások, de…
Infovilág

Várhatóan 2020-tól megváltozik a kkv-besorolás feltételrendszere, ami a hazai kis- és közepes vállalkozások számának növekedésével jár majd. A jogszabály-változással az eddiginél több vállalkozás lehet uniós pályázati források és adókedvezmények jogosultja – mondta el tudósítónknak Hantos Zoltán, az Opten céginformációs szolgáltató vezető munkatársa.

A kkv-besorolást jelenleg a 2003/361/EK bizottsági ajánlás alapján, a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza: kis- és közepes vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelyben a foglalkoztatottak száma 250-nél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forint.

E kategórián belül a törvény megkülönböztet mikro-, kis- és középvállalkozási méretet is. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely legföljebb ötvennél kevesebb személyt foglalkoztat, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forint. Mikrovállalkozás az, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10-nél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forint.

A kkv-besorolás megállapításához szükséges a vállalkozás tulajdonosi körének vizsgálata is, mivel egyrészt nem minősül kkv-nak az a cég, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot. Másfelől pedig a vizsgált pénzügyi és létszámadatokhoz hozzá kell számítani a vizsgált cég esetlegesen meglévő partner- és a kapcsolt vállalkozásainak adatait is. Fontos meghatározó feltétel még, hogy a felsorolt adatokat két, egymást követő üzleti év alapján kell vizsgálni, mivel ha egy vállalkozás egy adott évben túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad tőlük, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban lépi túl az adott határértékeket vagy marad el tőlük.

Miért fontos ez? Az Európai Unió támogatási rendszerében – különös tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira – a legtöbb támogatás kedvezményezetti köre a kkv-szektor szereplőiből kerül ki. A nagyvállalatok a támogatások jó részéből nem részesülnek, ezért a cégek számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik besorolásban szerepelnek. Emellett pedig a hazai támogatások és adókedvezmények tetemes hányadának is e vállalkozások a címzettjei.

A hazai kis- és közepes vállalkozások a nemzetgazdaság meghatározó szereplői. A magyarországi cégstruktúra vizsgálata azt mutatja, hogy a működő cégek 99,32%-a tartozik ebbe a kategóriába, arányuk a múlt 4 évben enyhén csökkent. Ha tovább bontjuk alkategóriára ezeket a vállalkozásokat, akkor megállapítható: az egyéni vállalkozásokat és az őstermelőket nem számítva, a hazai működő cégek 1,67%-a minősült közép-, 5,52%-a kis-, 92,13%-a pedig mikrovállalkozásnak a tavalyi évben.

Különösen szembeötlő a mikrovállalkozások magas aránya, amely bár enyhén csökkent az múlt négy évben, de még mindig jó 92 százalék. Számukra a különféle pénzügyi források megszerzése és a kedvezmények igénybevétele szavatolhatja a versenyképességük fenntartását, ami hosszú távon a mainál egészségesebb cégbázis kialakításához vezethet. Ez azért is fontos, mert a mikrovállalkozások nagyszámú munkaerőt foglakoztatnak. Kevésbé töredezett cégstruktúra kialakulásának irányába mutat a kis- és közepes vállalkozások arányának enyhe növekedése is, hiszen ezek a cégek már pénzügyileg stabilabbak, belső működésük általában jobban szabályozott és optimalizált.

Arányai tekintve a tervezett jogszabályváltozás Nyugat-Európában több céget fog érinteni, mivel ott a KKV aránya kisebb a cégstruktúrában, mint hazánkban. Ezzel ellentétben Magyarországon, bár valószínűleg kevesebb cég fogja elveszíteni nagyvállalati státuszát, mivel ezek a cégek számítanak a gazdaság motorjának, nem mellékes, hogy milyen források és kedvezmények nyílnak meg számukra a kkv-besorolás megváltozásával.   

Jelenleg még nem tudható, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi mutatók és az alkalmazotti létszám megemelésével növeli-e majd a kkv-k számát, vagy a besorolások teljes újragondolásával, a mostaninál rugalmasabb, a gazdaság valós folyamataihoz jobban illeszkedő szabályozást fog kidolgozni. A cél azonban egyértelmű: a kis- és közepes vállalkozások számának növelésével a lehető legtöbb cég számára elérhetővé tenni a támogatásokat és adókedvezményeket.