Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

BÚÉK, pukkanás, proszit: egyre többször koccintunk pezsgővel

BÚÉK, pukkanás, proszit: egyre többször koccintunk pezsgővel
Elek Lenke

A magyarok többsége csak ünnepi alkalmakkor bont pezsgőt. Az „ünnepek itala” birtokos kapcsolat szoros, pedig egy jófajta pezsgő ugyanannyiba kerül Magyarországon, mint egy közepes minőségű bor – külföldön nem így alakul az ár–érték-arány. Pár éve még annyiba került itthon egy üveg hazai pezsgő, mint egy külföldi dobozos gyári gyümölcslé...

Az évtizedekkel ezelőtti hazai választék csúcsán a szovjet gyártmányúak álltak. Ezeket ma is szovjet pezsgőnek kell hívni – ezzel a jelzővel illeti, a még a cári időkből származó orosz pezsgő múltját és jelenét, az Aeroflot légitársaság vastag, az elitet megcélzó színvonalas magazinja is. Ez ugyanis védett márka: a szovjetszkoje sampanszkoje kifejezés nem változott a rendszerváltással sem.

 

Sampanszkoje igrisztoje régen – és ma

Anton Frolov-Bagrejev vegyész találta fel a pezsgőgyártás orosz technológiáját. Először a Don melletti Rosztovban, majd később Gorkiban, illetve Leningrádban (a mai [újra] Szentpétervárott) és Moszkvában alapított üzemet. A mintát természetesen Franciaország szolgáltatta, amelyet e tekintetben is, mint oly sok másban, utánozni próbáltak az oroszok.

A mostanában gyártott orosz pezsgők egyike sem hasonlít a hatvanas-hetvenes évek szovjetszkoje igrisztoje néven gyártott, Magyarországon is olykor kapható palackjaira. A szovjet érához egyébként is hozzátartozott, hogy a nagyobb ünnepek előtt, hangulatjavítás céljából megtöltötték az üzletek polcait olcsó, minden szovjet állampolgár által elérhető termékkel. Igaz, az oroszok többsége a pezsgőt afféle kísérőnek itta, alapvetően pedig női italnak tartotta. Ma már arany vagy ezüstcímkéjű, elegáns küllemű palackok millióit töltik naponta az oroszországi gyárakban, korántsem fillérekért kínálják a boltokban.

Ünnepek itala – írtam a bevezetőben. Ugyanakkor tény, hogy egyre népszerűbb ital Magyarországon a pezsgő, és mind több borászat áll elő vele, akárcsak a habzóborokkal, amelyek különösen nyáron kedveltek, és nemcsak ünnepi alkalmakkor. Hagyományosan a magyar főváros egyik patinás hoteljében tartott nyár közepi kóstolón szoktak felvonulni e termékkör legjobbjai.

 

Tokaj champagne-ja

Ilyenkor az összes hazai, methode traditionelle, azaz hagyományos, champagne-i eljárással készült pezsgő megmérettetett. A 22 versenyző közül akkor Sopron és Etyek vitte el a pálmát. Érdekesség, hogy újabban nemcsak hagyományos flőtében kínálják ezt az italt, hanem öblös, fehér boros pohárban is. Ma már ugyanis a legjobb hazai borászatok közül minden második készít pezsgőt, némelyik nemzetközi érmeket nyer vele, olyan jó a minősége ezen italoknak.

A tokaji borvidék pezsgői iránt különösen nagy az érdeklődés. Az utóbbi tíz évben már nemcsak a borszakértők vannak azzal tisztában, hogy a tokaji nem azonos az aszúval és az édes ízvilággal, hanem kitűnő száraz borokkal is előállnak a hegyaljai gazdák; ennek ellenére a tokaji eredetű pezsgő még nem vonult be a köztudatba.

A Tokaji Mesterkurzuson – az egyik legkiválóbb hazai szakember, Mészáros Gabriella magas szintű interpretálásában – hat, teljesen különböző jellegű pezsgőt kóstolhattam meg,  A Béres Szőlőbirtok 2010-i, frissen degorzsált, üde Béres Pezsegőjével kezdődött a kóstolósor, majd Degenfeldék 2011-i furmintjával folytatódott, a lágy, szelíd ásványos típusok közül. Nagy sikert aratott Demeter Zoltán Brut Nature csontszáraz nedűje, akárcsak a Dereszla-pincészet birsalmás-illatos-tetszetős, ugyancsak 2011. évjáratú itala. A Patrícius Borház 2012-i pezsgője muskotályos-elegáns illatával-zamatának köszönhetően már az USA-ban is sikert aratott. Sauska Extra Brut Roséja – elsősorban a Pinot Noir révén – vegetális-gyümölcsös, aszalt paradicsomos ízvilágával szintén meglepetés volt.

Mi illik a chilis bab mellé?

Bár léteznek tipikusan olyan fogások, amelyek szinte kötelezően pezsgőt kívánnak maguk mellé, a rendezvényen azt is megtudtuk, milyen fajtájú illik, mondjuk a pattogatott kukoricához és a chilis babhoz, nem beszélve a rántottáról és a különféle egyéb tojásételekről, valamint a gyümölcsökről, és olyan fűszerzöldségekről, mint a koriander. Külön fejezet lehetne, hogy melyik desszerthez milyen pezsgő dukál.

Azt viszont mindenkinek illik tudnia, hogy champagne szóval csak a Franciaország eme régiójában termett szőlőből erjesztett italt szabad hívni. A világon a legtöbb francia pezsgőt a britek importálják, a vásárlások értékét tekintve az USA vezet. Tavaly összesen 312 millió palack valódi champagne-t értékesítettek a világon, 1,7 százalékkal többet, mint az előző évben.  

 

Pezsgőtúrák nyáron is

A Törley neve természetesen itthon egyet jelent a pezsgővel. Az ügyes marketingfogásoknak persze minden népszerűség mellett létjogosultságuk van. A gyár évek óta bekapcsolódik a múzeumok éjszakája rendezvénysorozatba, amikor kora délutántól egészen éjfélig várja a látogatókat, múzeumbejárással, pincelátogatással, kulturális programokkal. Ám nem csak Szent Iván éjjelén érkeznek szép számmal érdeklődők: mind népszerűbbek a turistáknak szervezett pezsgőtúrák, amint arról a vendégkönyv beírásai is árulkodnak.

Az utóbbi években a hazai borkultúra fejlődésével a pezsgő tekintélye, választéka, a fogyasztók hozzáértése is emelkedett, miközben nő a száraz fajtákat kedvelők aránya. Már nemcsak szilveszterkor vásárolunk pezsgőt: lassan a nyár közepe is főszezonnak tekinthető.

A pezsgő mellett nő az olasz prosecco-k és a spanyol cava-k hazai eladása is.

A cél, hogy a pezsgő ne csak szilveszterkor pukkanjon, bár ma is akkor fogy el az évi termelés 60 százaléka. Ez olyan erős tradíció Magyarországon, hogy még azok is isznak ilyenkor pezsgőt, akik nem szeretik. Akik viszont igen, azok ma már egy „sima” hétvégén, vagy egy szállodai reggeli mellé is koccintanak vele.

Címkék