Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Soros György is a magyar választások szereplője

Soros György is a magyar választások szereplője

Az évvége–évkezdet időszakának viszonylagos eseménytelensége miatt még ma reggel is indokolt visszatekinteni az elmúlt esztendő utolsó napjainak médiatémáira. Az AP amerikai hírügynökség – részben Michael Abramowitznak, a Freedom House demokráciavédő szervezet elnökének a tájékoztatása alapján – terjedelmes összeállításban foglalkozott a sajtószabadság körülményeivel az Egyesült Államokban, Lengyelországban, Magyarországon, illetve Törökországban.

A beszámolót hosszabban vagy rövidebben átvette a ZDF német köztelevízió, a Fox News amerikai hírtévé, illetve a The Washington Post is. Az írásból kitűnik, hogy a média ellenségként kezelése a hatalom részéről szinte sehol nem ismeretlen jelenség, de ennek megnyilvánulása nagyon széles skálán mozog. Donald Trump amerikai elnök hamis hírek gyártásával vádolja és szidalmazza a neki nem tetsző médiumokat. A lengyel és a magyar kormány kényszerhelyzeteket teremt, és nyomást gyakorol a médiára, Törökországban be is börtönzik a regnáló hatalom számára kellemetlen újságírókat.

Magyarországgal kapcsolatban a cikk szerzője kitért arra, hogy Orbán Viktor, 2010-i választási győzelme után módszeresen korlátozta a lakosság jogait, és ez alól nem mentes a sajtószabadság sem. 2016-ban bezárták a legnagyobb példányszámú független napilapot, a Népszabadságot. A legtöbb megmaradt médiacsoport Orbán szövetségeseinek az ellenőrzése alatt áll – olvasható az áttekintésben, amelyben szerepel az is, hogy egy kormányközeli weboldal nemrég Soros György propagandistájának minősítette és listán megnevezte a Bloomberg és a Reuters hírügynökség, valamint a Politico című lap és portál összesen nyolc újságíróját. A miniszterelnök ezen túlmenően felszólította a titkosszolgálatokat, hogy vonják látókörükbe a szerinte létező Soros-hálózat újságíróit, illetve más tagjait. 

Hat európai választásra kell idén alaposabban odafigyelni – írja az esztendő politikai naptárát áttekintő előzetesében az imént más kontextusban említett Politico. Az amerikai hírportál európai kiadása a hat közül is külön kiemel hármat, nevezetesen azt, hogy újraválasztását kísérli meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint vissza akar térni a hatalomba Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő.

Magyarországgal kapcsolatban a Politico megírja, hogy a jobboldali populista Fidesz látványosan vezet versenytársai előtt, és a 2015-i időközi választáson elvesztett kétharmados többségének a visszaszerzésében reménykedik. Evégett Orbán az ország határain túl, a környező országokban élő magyarok körében is kampányol. A Fidesz legnagyobb riválisa a szélsőjobboldali Jobbik, és néhány baloldali, aki elkeseredetten törekszik Orbán eltávolítására, azt is javasolja, hogy a politikai spektrumon átívelő együttműködést alakítsanak ki a Jobbikkal is – írja a Politico. A portál szerint azonban a számvevőszék által kirótt 660 millió forintos bírság árthat a Jobbik esélyeinek.

„Bár nem indul hivatalért, szintén a választások szereplője Soros György magyar–amerikai milliárdos. Orbán és Soros egykor szövetségese volt, de azóta ádáz ellensége lett egymásnak. Soros azzal vádolja Orbánt, hogy veszélyes autokrata. Orbán nemrégiben azzal vádolta Soros, hogy megpróbálja őt aláásni” – összegzi nagyon tömören az amerikai hírportál a helyzetet.

A tavaszi magyar és a márciusi olasz parlamenti választás, valamint a szintén márciusi orosz elnökválasztás mellett a Politico 2018 fontos európai politikai eseményeként említi még a januári cseh elnökválasztást, a szeptemberi svéd általános választásokat, valamint az év végén esedékes lengyelországi helyhatósági választásokat.

Végül röviden arról, hogy az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál áttekintést közöl a visegrádi országcsoport – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – múlt évéről. Megállapítja, hogy bár ezt a regionális együttműködési keretet 1991-ben hozták létre, uniós szinten is elismert politikai tényezővé csupán a migrációs válság nyomán vált, a menedékkérők befogadásának kompromisszumot nem tűrő elutasításával. Tavaly azonban – írja az EUObserver – a négyek széttartó irányba indultak el azon kérdést illetően, hogy miként viszonyuljanak az unióhoz. Lengyelország és Magyarország a demokrácia illiberális formájának a bevezetésével a V4-csoportot az euroszkepticizmus szinonimájává tette. Szlovákia miniszterelnöke ellenben egyértelműen kimondta, hogy országának a mag-Európában van a helye.