Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Megrendítő emlékezés Szombathely tudós rabbijára

Megrendítő emlékezés Szombathely tudós rabbijára

„Büszke öröm a mai nap, mert méltó módon ünnepelhetjük dr. Bernstein Béla volt szombathelyi főrabbi születésének 150. évfordulóját” – mondta Márkus Sándor hitközségi elnök, mielőtt felavatták a Zsidó Kultúra Házánál, az egykori izraelita elemi népiskola falán a tiszteletére elhelyezett emléktáblát. Bernstein Béla történészt, bibliafordítót a budapesti rabbiképző elvégzése után, 1892-ben választották meg a szombathelyi tekintélyes hitközség élére. (A szerző felvételeivel.)

Dr. Fröhlich Róbert      országos főrabbi emlékező szavai szerint Bernstein Béla (a bal oldali képen) egyszerre volt vallására büszke rabbi, aki a rá bízott közösséget – bárhol volt is a szolgálati helye – hitének szeretetére, vallásának óvására, továbbadására oktatta és buzdította, ugyanakkor magyar volt, aki magyarságát féltőn, nagy gonddal ápolta, hasonlóképpen, mint zsidóságát.

Bizonyíték erre a számtalan ékes, gyönyörű magyarsággal megírt történelmi könyv, publikáció és tanulmány, amelyet megörökölt az utókor. Bernstein Béla, a tudós és vallási vezető „egyszerre volt büszke zsidó és jó magyar” – hangoztatta beszédében a főrabbi.

Szombathelyen töltött évei alatt készült el Bernstein fő műve, a „Negyvennyolcas szabadságharc és a zsidók” című monográfia, amelynek előszavát Jókai Mór írta. Az emléktábla avatásakor Hende Csaba országgyűlési képviselő idézett néhány gondolatot híres írónk ajánló soraiból: Magyarországon a mózesi hitvallás népe mindenkor a legbuzgóbb híve volt és maradt a magyar állameszmének, a szabadságnak.                                                                                 Márkus Sándor.

A 48-as szabadságharc alatt bizonyította ezt legigazabban: magyar és zsidó honvédek közösen emelték magasba a szabadság zászlaját. A csodálatos hazaszeretet nagyszámú példáit találjuk a könyvben összegyűjtve, annak ellenére, hogy a magyar törvényhozás kifelejtette a zsidó népet az „alkotmány sáncaiból”, egyedül ők nem kaptak polgárjogot, egyenlőséget.        

Szita Szabolcs történészprofesszor, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója.

Bernstein Bélát 1909-ben a nyíregyházi hitközség rabbijának nevezték ki, ahol – miként a vasi megyeszékhelyen – nem csupán hívei, hanem az egész város tisztelte és szerette. Alkotói életútja, egész életen át tartó küzdelme 1944-ben tragikusan megszakadt: nem kapta meg a kért mentesítést a zsidótörvények alól, és híveivel együtt Auschwitzba, a haláltáborba hurcolták azzal a sok százezer magyar állampolgárral együtt, akit hűséges vazallusként Horthy kormányzó kiszolgáltatott a náci Németország führerének.

Dr. Székely János megyéspüspök.

A legendás tudós rabbi a haláltáborba irányított vagonba csak egyszerű, jegyzetekkel zsúfolt bibliáját vitte magával, azt mondta: „Ez elég volt egész életemben, most is elég lesz”. Sosem tért vissza…

Az iskola falán elhelyezett emléktáblát Fröhlich Róbert és Márkus Sándor leplezte le, majd a hitközség férfitagjai gyászimát (kaddist) mondtak az egykori főrabbi emlékére. Az emlékezés részvevői zsidó hagyomány szerint rótták le kegyeletüket és fejezték ki tiszteletüket: mécseseket és köveket helyeztek el az emléktábla alatt. Az avatási ünnepséget Szita Szabolcs történészprofesszor, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója is megtisztelte jelenlétével.

Az ünnepség a hitközség székházában folytatódott: Fröhlich Róbert főrabbi, Székely János megyéspüspök és Katona Attila történész tartott kimagaslóan értékes előadást Bernstein Béla hitéleti és történetírói munkásságáról.