Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Emberek és robotok: a munka jövője és a jövő munkája

Emberek és robotok: a munka jövője és a jövő munkája
(Tudósítónktól)

Ez év végére várhatóan már milliók tevékenységét felügyelik majd robot főnökök világszerte, a mai iskolások kétharmada pedig jelenleg még nem létező munkakörökben fog dolgozni a jövőben. Az egyetemeknek a nehezen automatizálható munkákhoz szükséges készségeket kell fejleszteniük, hogy megőrizzék az ember előnyét és fölényét versenyelőnyt a gépekkel szemben – hangzott el a Budapesti Metropolitan Egyetem TEDx-eseményén.

 

Mindenekelőtt tisztázzuk, mit takar a betűszó! A TED (Technology, Entertainment, Design) nonprofit szervezet és különleges konferenciasorozat, amely elkötelezett a „Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni” eszméje mellett. A TEDx-program a TED-szellemiségű eseményeket fogja össze világszerte. A TEDx programok lehetőséget kínálnak a „Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni” szellemében arra, hogy közösségek, szervezetek egyének gondolatébresztő és aktívan kommunikáló közeget hozzanak létre a közönség személyes, tevékeny részvételével.

Tavaly a világban több információ keletkezett, mint az elmúlt 5000 évben összesen. A Világgazdasági Fórum jelentése pedig rámutat arra, hogy az általános iskolai tanulmányaikat most megkezdők kétharmada felnőtt korában olyan munkakörben dolgozik majd, ami jelenleg nem is létezik. A diákokat ma még fel nem talált technológiák használatára, valamint még fel nem ismert problémák megoldására kellene sikerrel felkészíteniük az intézményeknek. Ezeknek a hallgatóknak az egyetemről kilépve teljesen új munkakörnyezetben kell majd bizonyítaniuk, mivel már idén akár 3 millió ember munkahelyi teljesítményét értékelhetik intelligens gépek.

„A technológiai fejlődés fizikailag nem szünteti meg ugyan az egyetemeket, tevékenységüket azonban újra kell gondolni. Az egyetemi oktatás fő pilléreit a szaktudás átadása, a készségfejlesztés és a közösségszervezés alkotja. A felsőoktatás ugyanakkor a jövőben nem határozhatja meg az alapvető szakmai ismereteket, az oktatóknak a tudományágak fokozatosan bővülő és változó területeit kell bemutatniuk a diákoknak, hogy közülük maguk választhassák ki az érdeklődésüknek megfelelőt. Az egyetemek dolga és hivatása, hogy megtanítsák gondolkodni a hallgatóikat, felkészülendő az állandó változásra. Az oktatási intézményeknek fel kell vállalniuk, a hallgatóknak pedig el kell fogadniuk, hogy a tanulás nem ér véget a diploma megszerzésével.

A Világgazdasági Fórum elemzése szerint már 2020-ban a munkaerő-piaci érvényesüléshez nélkülözhetetlen készségek a komplex problémamegoldó képesség, a kognitív rugalmasság, a kreativitás, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia és a kritikai gondolkodás. A legnehezebben automatizálható munkakörök közé tartoznak az emberek irányítása, az oktatás, valamint a kreatív és kritikus gondolkodást igénylő feladatok.

Az egyetemeknek serkentő-sarkalló közösségi tereket kell kínálniuk, ahol oktatók és hallgatók képesek a sikeres együttműködésre. A tanulás akkor a leghatékonyabb, ha élmény, és érzéseket kelt, ebben pedig a közösségnek, a személyes jelenlétnek van meghatározó szerepe. Az egyetemek létjogosultságát erősíti, hogy az online oktatás lemorzsolódási mutatója jóval magasabb, mint a személyes jelenléttel zajló képzéseké: a résztvevők 90 százaléka nem fejezi be a virtuális térben zajló kurzusokat.

A világszerte ismert, és földrészeken átívelő kezdeményezést inspiráló TED-eseménysorozathoz kapcsolódva, a Budapesti Metropolitan Egyetem A tudás almája című fóruma a modern információs társadalom kihívásait, az információhoz és tudáshoz való viszonyunkat, valamint a jövő tervezhetőségének kérdéseit vizsgálta.