Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán hatalomátvételével megbomlott a politikai-társadalmi konszenzus, autoriter állam épült ki

Orbán hatalomátvételével megbomlott a politikai-társadalmi konszenzus, autoriter állam épült ki Orbán hatalomátvételével megbomlott a politikai-társadalmi konszenzus, autoriter állam épült ki Orbán hatalomátvételével megbomlott a politikai-társadalmi konszenzus, autoriter állam épült ki

A The Washington Post az AP, a The New York Times pedig az AP és a Reuters hírügynökség beszámolója alapján ad hírt arról, hogy Áder János köztársasági elnök április nyolcadikára írta ki a parlamenti választásokat. 

Az AP a hírhez fűzött háttérismertetésében kiemeli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erőteljesen elutasítja a tömeges migrációt, különösen a muszlimokét, és a választást úgy állítja be, mint ami a 2015-ben épített határkerítés megőrzése, illetve a migránsok Európába vezető útjának újranyitása közötti választás.

A Reuters az Orbán-kormány elmúlt nyolc évéről írva emlékeztet arra, hogy a kormányfő újraírta az alkotmányt, központosította a hatalmat, párthű emberekkel töltötte fel a központi bankot, a számvevőszéket és az ügyészséget. Reformjai, mint például az egyes szektorokra kivetett kemény különadók, valamint az igazságszolgáltatást és a médiát érintő intézkedései konfliktusokhoz vezettek az Európai Unióval. A reformok azonban – teszi hozzá a Reuters – az idén mintegy négy százalékos növekedési pályára állították a gazdaságot, a költségvetési hiány az EU által megszabott három százalékos küszöbérték alatt maradt, és a felhalmozott adósság is csökkent az elmúlt években.

A Reuters/The New York Times szerint Orbán újraválasztása további összecsapásokhoz vezetne az EU-val, miután Budapest már jelezte, hogy megvétózná Lengyelország szankcionálását az igazságszolgáltatás átalakítása miatt, valamint azt is kizárta a miniszterelnök, hogy részt vegyen a Közel-Keletről érkezők magyarországi letelepítésével járó uniós mechanizmusban.

Ami az esélyeket illeti, a Reuters arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fidesz fő kihívójává a Jobbik emelkedett fel, miután a szocialisták miniszterelnök-jelöltje visszalépett. A beszámoló kitér a Jobbik számvevőszéki elmarasztalására, valamint arra is, hogy a kormánypártokat sok bírálat éri az ellenzék részéről a kormányközeli üzletemberek – így például a hírügynökség által Orbán gyermekkori barátjának nevezett Mészáros Lőrinc – vállalatbirodalmainak gyors felemelkedése miatt.

A Politico című amerikai lap Brüsszelben szerkesztett európai kiadása a választás kiírásáról szóló hírében azokat a közvélemény-kutatási adatokat ismerteti, amelyek szerint a Fidesz 35, a vezető kormánypártot követő Jobbik pedig 17 százalékon áll. A Politico szerint a Fidesz a 2015-i időszaki választáson elvesztett kétharmados többségének a visszaszerzésére törekszik.

Sorsdöntő választás Magyarországon címmel a bécsi Die Presse az 1986-ban született Csekő Balázsnak, a bécsi egyetem politológia szakán végzett szabadúszó újságírónak a kommentárját közli. Eszerint a magyar demokraták jelmondata a „mindent vagy semmit” fordulattal fejezhető ki, mert a választás nem csupán a 199 tagú magyar parlament összetételét dönti majd el, hanem az ország hosszú távú jövőjét is.

A kommentátor szerint a tekintélyelvűség jegyeit erőteljesen hordozó illiberális rezsim és a továbbra is széttöredezett, de a parlamenti demokráciát előtérbe állító ellenzék között kell választani. Magyarország közel három évtizeddel ezelőtt a liberális demokráciát választotta, a kísérlet azonban húsz év elteltével zsákutcába jutott, Orbán 2010-i hatalomátvétele óta megbomlott a politikai és társadalmi konszenzus, és egy mintegy kétmilliós kisebbség támogatásával autoriter állam épült ki.

Az Orbán-rendszert a hatalmi ágak szétválasztásának a hiánya, egyedül a kormánypárt által elfogadott egypárti alkotmány, a mindenütt jelenlévő nacionalista retorika, erős nepotizmus, a civil társadalom zaklatása, a nap 24 órájában hamis hírekkel operáló kormányközeli média, valamint a Fidesznek aránytalanul kedvező választási rendszer jellemzi – olvasható a konzervatív osztrák lap által közölt kommentárban. A rendszer jellemzője az is, hogy megfélemlítik a bírálókat, akik így gyakran elnyomják a kormányéval ellentétes véleményüket, nehogy hazaárulónak minősítsék őket, vagy kockára tegyék szakmai jövőjüket – teszi hozzá a szerző.

A kommentár arra is kitér, hogy a kormány mélyen megosztja a társadalmat: keresztény-polgári-nemzeti szemléletű jókra és a mérsékelt konzervatív, valamint baloldali és liberális rosszakra. A szerző szerint ahhoz, hogy ezzel a rezsimmel hatékonyan lehessen felvenni a harcot, olyan széles ellenzéki összefogásra lenne szükség, amely a szocialistáktól a liberálisokon és a zöldeken át a Jobbik választóit is egyesíti, ma azonban széttöredezettség és káosz uralkodik a kormánykritikusok soraiban. 

Ha a magyar ellenzék nem ismeri fel, hogy a választás sorsdöntő jelentőségű, és nem hoz létre választási koalíciót, akkor az ország véglegesen búcsút mondhat a liberális demokráciának, és ha Magyarország letér az 1989-ben kialakult konszenzus útjáról, akkor azért nem csupán Orbán, hanem az ellenzék is felelős lesz – olvasható a Die Presse című, mérsékelten jobboldali irányzatú osztrák lapban.