Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A felcsúti stadion pont olyan hatalmi őrület szüleménye, mint a fáraók által emeltetett piramisok

A felcsúti stadion pont olyan hatalmi őrület szüleménye, mint a fáraók által emeltetett piramisok

Az idegengyűlölő politikusok közül kirí Orbán Viktor. Gondban Polt Péter, mert az OLAF-vizsgálatot javasol a miniszterelnök vejének volt cége ellen. Robbanásveszélyes a légkör a magyar választások előtt, bár Orbán számára a kétharmad sem kizárt, miközben a magyarok 62%-a nem jól érzi magát idehaza.

The New York Times: Sokakat felháborított, hogy Trump becsmérelt több afrikai országot, ám az unióban is vannak politikusok, akik semmibe veszik a menekültek emberi mivoltát, lásd pl. Orbán Viktort. Ő a maga részéről méregnek nevezete a migránsokat. De nem nyilatkozott különbül a cseh államfő és a lengyel kormánypárt vezetője sem. Az amerikai elnök kijelentésére ily módon Európában leginkább mély csend volt a válasz, leginkább persze Keleten, de semmiképpen sem lehetett a tiltakozás kórusát hallani. Ez a fajta nyelvezet egyre inkább benyomul a politika fő áramába és miután ilyen szavak ezúttal a Fehér Házban hangzottak el, ezt úgy is lehet venni, hogy a rasszizmus most már elfogadott a politikai vitában. A valóság az, hogy a tehetős államokban a bevándorlás kiugróan fontos kérdés lett, nem csupán a jobboldali populisták számára. Sokan félnek, hogy a káosz és erőszak elől menekülő emberek nem tisztelik a fogadó ország értékeit, illetve terrorcselekményeket követnek el.

Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini kutató intézet vezetője attól tart, hogy Trump csak felbátorítja az idegengyűlölő retorikát. De szerinte az a legveszélyesebb, ahogyan az olyan szélsőjobbosok beszélnek a menedékkérőkről, mint Le Pen és Wilders. A xenofób vezetők sorából kiemelkedik Orbán Viktor, aki a válság csúcsán először nekitámadt a migránsoknak, majd kerítést emelt ellenük. Az elején több európai kollégája elhatárolódott tőle, ám később elfogadta a javaslatait, bár a hangvételt nem. A menekültekkel foglalkozó segélyszervezetek szövetségének főtitkára ezt úgy érzékelteti, hogy sok kormány tagadja ugyan, de a gyakorlatban ugyanazt csinálja, mint az USA elnöke. Ő egyébként attól fél, hogy részben Kelet-Európa nyomására korlátozzák majd az unióban a migránsok jogait. Knaus ugyanakkor hibának gondolja, hogy Trump és Orbán nyelvezetét összemosták kevésbé reakciós vezetőknek azzal a törekvésével, hogy jobban ellenőrizzék a külső határokat. Mert aki utóbbit akarja, az attól még nem rasszista.

The Wall Street Journal: Az unió Csalásellenes Ügyészsége vizsgálatot javasol Orbán Viktor vejének volt cégénél, mert kétéves vizsgálat során 35 megbízásnál állapított meg súlyos szabálytalanságokat. Az OLAF jelentése kellemetlen lehet a miniszterelnök számára, mivel Orbán nyíltan bírálja az EU-t. Továbbá a készülő költségvetés kapcsán több tagállam is sürgeti, hogy a jövőben csak kevesebb pénzt adjanak az olyan partnerek felzárkóztatására, mint Magyarország. Elképzelhető továbbá, hogy Brüsszel visszaköveteli azt a 40 millió eurót, amelyet az Elios által érintett beruházásokra adott a közvilágítás korszerűsítésére 2011-15 között. A jelek szerint a szóban forgó pályázatokat javarészt az Tiborcz-féle vállalkozásra szabták. 39 esetből 16-ban nem is volt más jelentkező. A vállalkozás profitja három év alatt jó 700 millió forinttal ugrott meg. Most a magyar ügyészségnek kell eldöntenie, hogy utánanéz-e a kifogásolt ügyleteknek. Brüsszel egyelőre elemzi az OLAF megállapításait, megvitatja azokat a magyar féllel és utána határoz a lehetséges lépésekről. A Bizottság szóvivője közölte: minden tagállamtól elvárják, hogy tegyen meg mindent a csalások megakadályozására. Orbán maga többször is kijelentette, hogy Magyarország számára nem fontosak az uniós támogatások.

Süddeutsche Zeitung: Robbanásveszélyes légkörben kezdődik a magyar választási hadjárat. Orbán minden eszközzel küzd a középre tartó szélsőséges Jobbik ellen, amelyben viszont most már a baloldal is lehetőséget lát. Az „Aknamezőn” c. tudósítás idézi Vona Gábortól, hogy immár búcsút mondott a szélsőjobbos beállítottságnak és többször is bocsánatot kért a Magyar Gárda romaellenes felvonulásaiért, a zsidók elleni uszításért, vagy amiért a párt egyes tagjai uniós zászlót égettek. Most új választói rétegeket céloz meg, de persze még messze nem mindenki hisz a színeváltozásban. Túl sok még a nyitott kérdés. Orbán Viktor azonban fenyegetésnek tekinti a Jobbikot, ezért mozgósította ellene a Számvevőszéket. Vona úgy tudja, a hatalmas pénzbüntetés kiszabására maga a kormányfő adott utasítást. De a részéről már nincs visszaút, már csak azért sem, mert a szélsőjobbot a Fideszt foglalta el, csak a kormánypárt számára a menekültek jelentik az ellenségképet. A modell azonban hasonló és a jelszavak is ismerősen csengenek. De Vona azt mondja, ő már megváltozott.

Mindenesetre a megosztott balliberális oldalon már vannak szószólói, hogy együtt kell működni a Jobbikkal. Vona szerint közösen valóban meg tudnák buktatni Orbánt, ám a politikában más törvényszerűségek uralkodnak. Hiszen a baloldal teljesen megosztott, az LMP-vel és a Momentummal azonban több esélyt látna az eredményes összefogásra. Mindenesetre a néppártosodás még nem hozta meg a gyümölcsét. A jobboldali hívek átálltak a Fideszhez, baloldali támogatók viszont még nincsenek – mondja Tóth Csaba a Republikon Intézettől. Ezért nem is látja valószínűnek a hatalomváltást. Orbán számára még a kétharmad sem kizárt. De az idő valószínűleg a 39 éves Vonának dolgozik. És hogy legközelebb ismét megpróbálja leváltani a miniszterelnököt, afelől nem hagy kétséget.

The Guardian: A magyar miniszterelnök évek óta szórja az adófizetők pénzét kedvenc sportágára, a futballra, de lehet, hogy ez lesz a veszte? – kérdezi a témáról írt példátlanul hosszú riportjában a brit liberális lap. A körút a felcsúti stadionban kezdődik, amely a világ egyik legmegdöbbentőbb sportlétesítménye, mert inkább katedrálisra emlékeztet. A parkolóban külön helyek vannak egy sor oligarchának, Csányitól, Garancsin át Mészáros Lőrincig, no, meg persze Orbán Viktornak. A politikus minden más uniós kollégájánál több hatalmat halmozott föl 2010 óta. De nem könnyű kérdezni a stadionépítő őrületről, mert ritkán ad interjút, leszámítva a közrádiót, ahol baráti újságírók szokták kérdezni. A legkönnyebben úgy találkozhatnak vele még az oligarchák is, hogy elmennek egy-egy meccsre a Pancho Arénába. A Transparency International egyik munkatársa azt mondja, igen fontos beruházások sorsa dől el a VIP-páholyban. A Forbes szerint a 33 leggazdagabb magyar közül 7-nek igen szorosak a kormányzati kapcsolatai.

Orbán már uralma birodalmi szakaszába lépett. Kritikus újságokat zárat be, rendőrségi vizsgálattal fenyeget független civil szervezeteket. Vagy ahogy nemrégiben mondta, kormánya isten kegyelmének kifejeződése. De a felcsúti stadion, ahol körülveszik az udvaroncok, jelképezi abszolút hatalmát. Nem kizárt, hogy egyúttal jelzi: a hatalmi mámorban túllőtt a célon. Az EU már vizsgálódik a kisvasút körül, az Alkotmánybíróság pedig elrendelte, hogy ki kell adni, mennyit költenek a sportra és a stadionokra, vagyis kiderülhet, hogy mibe is kerül a miniszterelnök futballmániája. A foci iránt azonban csekély a tömegérdeklődés, az ellenzék pedig az orbáni gőg megnyilvánulásának tartja a politikus szenvedélyét.

Orbán nagy meglepetésre a felcsúti páholyban fogadta a két angol tudósítót, alighanem azért, mert egyikük nemrégiben könyvet írt a labdarúgásról és annak mottójával a politikus nagyon is egyetértett, hogy ti. a foci a szabadság és közösségi kötelmek fura ötvözete. Mint mondta, ugyanez a mai társadalmak dilemmája is. Mármint hogy miként lehet egyszerre szervezett és szabad. A gyepen ez egyszerűbb, a politikában már kicsit bonyolultabb. Az ő szemében nyilvánvaló az összefüggés a futball, a politika és a nemzet nagysága között. A sport jó a korszerű civilizáció veszélyei ellen. Kifejtette, hogy szerinte a labdarúgás nem az üzlet, hanem a művészet része. Majd felmászott a vendégekkel az építmény tetejére, hogy lássák, milyen művészi a lelátókat fedő héjszerkezet. Elárulta azt is, hogy Felcsúton létre akarja hozni a Puskás Intézetet, múzeummal, oktatási központtal, kiadóval – a népnek.

Felidézte, hogy 1999-ben Clinton éppen akkor kereste a délszláv háború ügyében, amikor Orbán éppen edzésen volt, de ő visszaüzent, hogy hívja, amikor már vége van a gyakorlásnak. És ez így is történt, bár amikor először szóltak neki az amerikai elnök miatt, azt hitte, hogy csak viccelnek. 15 évvel később Clinton tekintélyelvű kapitalistának nevezte a magyar vezetőt, hozzátéve, hogy az ilyen fickók örökre hatalmon akarnak maradni és igyekeznek megszedni magukat. A kormányfő különben elárulta azt is, hogy az akadémia koncepcióját ki akarja terjeszteni a határon túli területekre is, az ottani magyar gyerekek kedvéért. Közben pedig zajlik a stadionépítési program. Az egykori Népstadion pl. nagyjából akkora lesz, mint a Bayern otthona, csak éppen durván négyszer annyiba kerül. A magyar válogatott ugyanakkor kikapott Andorrától, döntetlent játszott a Färoer-szigetekkel, és még az EB-re sem jutott ki.

"...Thanks to his symbolic role in the fall of communism, Orbán has been a legacy politician from the off, keenly aware of his place in history. But Hungary and its neighbours are littered with pharaonic follies of the past, built by rulers keen to erect their own monuments. Across the border in Romania, the home village of the unlamented dictator Nicolae Ceauşescu boasts a 30,000-seater stadium, now used by a team languishing in that country’s fourth division..."

A térség országai tele vannak a múlt fáraós őrültségeivel. Uralkodók emeltették ezeket a saját emlékművük gyanánt. Lásd Ceausescu stadionját a saját szülőfalujában. Még Orbán belső köreiben is félnek egyesek azonban, hogy a Pancho Aréna is ilyen könnyelműségnek számíthat. De a legnagyobb magyar focirajongó azzal vált el Sohaország kellős közepén a két brit vendégtől, hogy a Parlament épülete azért szebb. Semmi lelkifurdalás nem látszott rajta.

Independent: Európában a magyarok érzik a legcudarabbul magukat a saját országukban. Az unió felmérése során 62 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem boldog Magyarországon. Ebben a tekintetben még a románok és a bolgárok is megelőznek bennünket, 67, illetve 66 %-kal. A dánoknak viszont semmi bajuk a saját körülményeikkel, ott 99 % adott kedvező választ. Utánuk az írek következnek 98 %-kal, majd a hollandok és a svédek egyaránt 97 %-kal. A közvélemény kutatást egyébként tavaly ősszel végezték, és azt igyekeztek megtudakolni ennek során, hogy az emberek mennyire vannak megelégedve lakhatási és munkafeltételeikkel.

A nemzetközi sajtószemle itt folytatódik, tessék kattintani!