Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A mostaninál takarékosabb és hatékonyabb EU-ra van szükség

A mostaninál takarékosabb és hatékonyabb EU-ra van szükség A mostaninál takarékosabb és hatékonyabb EU-ra van szükség

Heteken, ha nem hónapokon át tartó politikai felfordulás várható a Cseh Köztársaságban, miután a parlament nem szavazott bizalmat Andrej Babiš miniszterelnök kisebbségi kormányának – vélekedik a The New York Times. Kelet-Európában – írja a lap – a Brüsszel iránti harag és a bevándorlással szembeni ellenállás több országban is populista pártokat juttatott hatalomra, de Csehországban különféle helyi ügyek is közrejátszanak ebben.

A The New York Times által megszólaltatott Otto Eibl, a brnói Masaryk Egyetem / Masarykova univerzita politológusa azt feltételezi, hogy sem a tavaly októberi választásokon első helyen végzett Babiš pártja, sem az őt támogató Miloš Zeman köztársasági elnök nem látszik hajlandónak semmilyen kompromisszumra, miközben Babišsal senki nem akar koalícióra lépni, neki pedig önmagában nincs meg a szükséges parlamenti többsége.

Eközben – emlékeztet a lap – magának Zemannak is küzdenie kell a politikai túlélésért, hiszen az előző héten tartott közvetlen elnökválasztáson ő sem szerzett abszolút többséget, és ezért e hónap 26-ikán még újra meg kell mérkőznie Jiří Drahošsal.

A londoni Economist kommentárja Magyar- és Lengyelországgal veti össze a csehországi fejleményeket, és úgy látja: míg az előző két országban nem működnek megfelelően a fékek és ellensúlyok, addig a cseh szavazók és intézmények a jelek szerint ellenállnak a populizmus veszélyének, a jogállamiságot és a nyugati orientációt érő kihívásnak. A brit hetilap Zeman oroszbarát jellegét domborítja ki, és úgy véli, hogy a politikában újoncnak számító Drahošnak, aki egykor a Cseh Tudományos Akadémiát vezette, jó esélye van Zeman legyőzésére.

A The Washington Post arról közöl kommentárt, hogy Donald Trump elnök Fehér Házában minden bíráló megállapításra a tények elferdítése a válasz. Igaz, hogy a legsúlyosabb félelmek nem igazolódtak, és a fasiszták nem vették át a hatalmat, de a hazudozók igen – írja az amerikai főváros vezető lapja. A demokráciákat – idézi a szerző két harvardi professzor, Steven Levitsky és Daniel Ziblatt nemrég megjelent könyvének egyik megállapítását –, tehát a demokráciákat államcsínnyel a huszadik században szokták volt megbuktatni. Manapság a demokráciák Alzheimer-kórban szoktak kimúlni, egyszerűen elfelejtenek működni. Ez a helyzet például Lengyelországban, Magyarországon, Venezuelában vagy Törökországban.

Ami az Egyesült Államokat illeti, egyfajta puccs már végbement: az igazság – amely nem járulékos veszteség, hanem a fő ellenség – már áldozatul esett a trumpizmusnak. Ott még nem tartunk, hogy az elnök, miként Sztálin tette, disszidenseket ölessen meg, vagy a korábbi, eltávolított munkatársakat kitakartassa a hivatalos fotókról – bár ez utóbbi vonatkozásban még felvirradhat Steve Bannon napja – jegyzi meg keserűen a The Washington Post.

Berlinben tárgyal ma Angela Merkellel Sebastian Kurz, az új osztrák kancellár, aki ebből az alkalomból nyilatkozatot adott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Ebben szkeptikusan nyilatkozik arról, hogy meg lehetne teremteni az eurózóna önálló költségvetését. Mint elmondja, Ausztria a 2020 utáni időszakra szóló, több éves uniós keretköltségvetésről most kezdődő tárgyalások során arra fog törekedni, hogy ne növekedjenek egyoldalúan az országnak az EU-kasszába történő befizetési terhei. Takarékosabb és hatékonyabb EU-ra van szükség – fogalmaz Kurz. Emellett nyomatékkal hangsúlyozza annak fontosságát, hogy védjék meg az unió külső határait. Szerinte erre kellene összpontosítani, és nem kizárólag a menekültek unión belüli elosztásáról szóló állandó vitára.  

Ma nem csupán német–osztrák kancellári eszmecserére kerül sor Berlinben, hanem német–lengyel külügyminiszteri megbeszélésre is. Ami a varsói kormány és az Európai Bizottság közötti vitát illeti, a lengyel igazságszolgáltatás rendszerének átalakításával kapcsolatban, a majna-frankfurti lapnak adott nyilatkozatában Sebastian Kurz az uniós intézmény pártjára áll, és arról beszél, hogy alaposan meg kell vizsgálni minden olyan kérdést, ami a demokrácia, illetve a jogállamiság veszélyeztetettségéről szól.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung külön kommentárt is szentel Lengyelországnak, és annak az a fő gondolata: nem szabad engedni, hogy megkérdőjeleződjék Lengyelország uniós tagsága, a „Polexit” szóba sem jöhet, mert annak a következményei beláthatatlanok lennének. A tekintélyes, konzervatív német lap szerint el kell kerülni azt, hogy az unió kénytelen legyen választani az európai értékek megőrzése és az egység fenntartása között. Az unió magjának számító országok közötti integráció szorosabbra fűzésével óhatatlanul kevesebb támogatás jut ugyan majd Lengyel- és Magyarországnak, és ezek az országok valamelyest vissza fognak esni az integrációban. Ez a helyzet akkor változhat meg, ha az embereknek elegük lesz Kaczynskiból, illetve Orbánból – írja a Frankturter Allgemeine.