Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A Molekulától a lélekig: megkezdődött a pszichiátriai kongresszus Debrecenben

A Molekulától a lélekig: megkezdődött a pszichiátriai kongresszus Debrecenben
Peredi Ágnes

A Molekulától a lélekig címmel mától a hét végéig Debrecenben rendezi meg a Magyar Pszichiátriai Társaság négyévente esedékes nemzeti kongresszusát, amelynek fő témája a fejlődés. A nagyszabású tudományos eseményen külföldi vendég előadók részt vesznek.

A gyermek- és serdülőkorban kezdődik a mentális zavarok csaknem háromnegyede, bár a tünetek gyakran csak felnőttkorban jelennek meg. Ma minden negyedik családban van valaki, aki pszichiátriai betegséggel küszködik, és ez nagy hatással van a családok életére is.

A debreceni tudományos eseményt beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott: napjainkban a mentális zavarok gyakorisága soha eddig nem tapasztalt módon emelkedik. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO adatai szerint 2013-ban a tartós munkaképesség-csökkenésnek jó ötödét világszerte a mentális zavarok okozták. A depresszió gyakorisága 1990–2013 között 53,4 százalékkal nőtt. Ma Magyarországon ez a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka.

A lelki betegségek közül csak a depresszió az európai országok bruttó hazai termékét (GDP) egy százalékkal csökkenti – igen nagy részben a mentális zavar miatti termelékenység-csökkenésből adódó gazdasági veszteség formájában. A mentális zavarok növelik a testi társbetegségek költségeit, rontják a gyógyulási esélyeket, testi betegség és mentális zavar együttes fennállása esetén a halálozási aránya növekszik. A mentális zavarral küzdő nagyszámú beteg az egészségügy szinte minden színterén megfordul. Az ellátási kapacitás növelése mellett nagyon fontos lenne a megelőzés, a mentálhigiéné, a lelki egészségvédelem megerősítése.

A figyelem a gyermek- és serdülőkor felé fordul, hiszen a mentális zavarok legalább 70 százaléka akkor kezdődik, még ha a tünetek csak felnőttkorban jelennek meg. Ezért lett az idei pszichiátriai kongresszus fő témája a fejlődés.

A modern orvosi képalkotó eljárások és pszichológiai vizsgáló módszerek fejlődésének eredményeként, a nem túl távoli jövőben, sok tekintetben már mérhető adatokra alapozó (egzakt) állapotfeltáró, a kórismét meghatározó eszközökkel rendelkeznek majd a pszichiáterek, mint a társ-orvostudományok. Nagyon fontos, hogy a pszichiátria éppen úgy hozzáférjen a modern diagnosztikus eszközökhöz (képalkotókhoz és laborháttérhez), mint bármelyik más orvosi szakma. Az akut pszichiátriai ellátás során sok esetben nagyon szoros együttműködés szükséges a társszakmákkal, növelendő a pszichiátria elfogadottságát is, amely egyrészt azért fontos, hogy a pszichiátriai betegség megbélyegző jellege csökkenjen, másrészt pedig a test és lélek nem választható ketté, miután a testi betegségekhez is gyakran társulnak pszichiátriai zavarok.

Hazánkban egyedülálló lehetőség van a közösségi ellátás fejlesztésére, hiszen a pszichiátriai gondozók rendszere (más országokkal ellentétben) már régóta fennáll. A gondozók azonban anyagi nehézségekkel küzdenek, és emiatt a bennük rejlő páratlan gyógyítási lehetőségeknek csak egy töredékét tudják kihasználni. A szakma ma súlyos orvos és szakdolgozó-hiánnyal küzd.

A kongresszus nyitó sajtóeseményén Babarczy Eszter, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa, a tervezett Búra Alapítvány sorstársi közösségi segítséggel készülő honlapjának kezdeményezője elmondta: évente nagyvárosnyi tömeg, mintegy kétszázezer ember keresi fel közösségüket, támogatást, megértést keresve. És miközben egy-egy influenzajárvány az egész médiát megmozgatja, a népbetegségnek számító mentális bajokkal küzdők alig kapnak figyelmet.

A tájékoztatón lapunk munkatársa azt a kérdést feszegette, hogy milyen kutatások folynak nálunk, és mennyire ismertek a nemzetközi tapasztalatok azzal kapcsolatban, hogyan hat a gyerekekre a digitális, számítástechnikai eszközök egyre nagyobb méretű használata, és a brutális játékok terjedése?

Ezzel kapcsolatban megoszlottak a vélemények. Mint ahogy a kutatási eredmények is még nagyon szerény mértékűek. Vannak, akik úgy vélik, ezek az eszközök, nem növelik a gyerekek agresszivitását, mondván, ha így lenne, amilyen rohamléptekkel terjednek az eszközök és durva játékok, már kihalhatott volna az emberiség. Ám egyes vizsgálatok szerint a gyerekek agyfejlődése közben a frontális lebenyben okozhat elváltozást a túlzott „kütyüzés”.

A „Mentőöv – Önsegítő kézikönyv lelki problémákkal küzdőknek, családtagjaiknak és segítőiknek” című kötet szerzőinek, Kulcsár Teodórának és Oravetz Dánielnek dr. Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke és dr. Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke adta át a társaság díját.

Mit töltenek le a gyerekek a táblagépükre?

(Tudósítónktól) Négy ország kutatói – köztük Takács Zsófia Katalin, az ELTE PPK adjunktusa, a kognitív fejlődés és oktatás kutatócsoport vezetője – egy sor szempont szerint vizsgálták a gyerekeknek készült legnépszerűbb tabletes alkalmazásokat. Eredményeiket a Journal of Early Childhood Literacy folyóiratban tették közzé.

A szakemberek gazdaságilag eltérő országokban (Hollandia, Török-, Görög-, Magyarország) a nyolcévesnél fiatalabbak számára készült, a Google Play-ből és az iTunes App Store-ból letölthető legnépszerűbb alkalmazásokat vették vizsgálták. Mivel a gyerekek körében is rohamosan nő a mobileszközökkel töltött idő, ezért ezek az appok fontos szerepet tölthetnek be a kicsik fejlődésében. A kutatók éppen ezért voltak kíváncsiak a programok oktató jellegére, valamint arra, hogy mennyire igazodnak a helyi kultúrához és nyelvhez az alkalmazások azokban az országokban, ahol nem az angol az anyanyelv.

Az eredmények azt mutatták, hogy a gyerekeknek szóló legkedveltebb applikációk között nagy átfedés van a vizsgált négy országban, jellemzően külföldi fejlesztők alkalmazásai szerepelnek javarészt a kedvencek listáján (pl. Toca Boca, Dr. Panda, Sago Mini, Disney). A legkelendőbbek közül ennek megfelelően meglehetősen kevés tartalmaz szóbeli beszédet (kevesebb, mint a fele), és ezeknek is csak töredéke érhető el anyanyelven.

Hazánk ebben a tekintetben sereghajtó, ugyanis a népszerű alkalmazásoknak csupán a tizede volt elérhető magyarul. Ez a jelenség a szakértők szerint veszélyes lehet a gyerekek nyelvi fejlődésére, figyelembe véve a növekvő táblaszámítógép-használatot. A kutatók az eredményekkel az app-fejlesztők figyelmét szeretnék felhívni erre a problémára.

Ami az oktató tartalmat illeti, a kutatás arra is rávilágított, hogy a legközkedveltebb alkalmazásoknak csak a harmadában található a nyelvi készségekhez, az íráshoz, olvasáshoz, a matematikához és a természettudományokhoz köthető tartalom. Ezek nagy része az írás és olvasás technikai készségeit tanítja, így bár többségében a kisebbek számára hirdetik őket, mégis inkább az iskoláskorúaknak valók. A kutatók az anyanyelven elérhető és az írás-, olvasáskészségeket játékosan előkészítő, például meséskönyv-alkalmazások fejlesztését szorgalmazzák az óvodáskorúak számára.